A foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza – mondta Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár a negyedik Adótanácskozás után, amelynek fókuszában a kata állt. A résztvevők jelezték, hogy az adófajta népszerűsége mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll.
Az Adótanácskozás fókuszában az Európai Unió egyik legegyszerűbb és legnagyobb megtakarítást biztosító adófajtája, a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) állt. Jelenleg a kata a legnépszerűbb adófajta, hiszen a legegyszerűbb adózási módot választók száma március elejére átlépte a 391 ezret.
Az Adótanácskozás résztvevői jelezték, hogy a nagy népszerűség mögött egyre több esetben rejtett munkajogviszony áll – idézte fel az elhangzottakat Izer Norbert.
A tanácskozáson elhangzott, hogy azok a cégek, amelyek – kijátszva a szabályokat – katásokat vesznek fel dolgozni, olyan versenyelőnyre tesznek szert, amit lehetetlen kigazdálkodni. Ahol korábban száz munkavállaló volt az irodában, most száz katás ül. Az adószakma szerint, amikor már a munkaerő-közvetítők is katás konstrukciókat dobnak a piacra, akkor lépni kell – közölte.
A NAV tavaly mintegy 2200 ellenőrzést, illetve támogató eljárást indított. A katások esetleges foglalkoztatotti jogviszonyának kiemelt ellenőrzése 2020-ban is folytatódik, ráadásul ez idén nem érheti meglepetésszerűen az adózókat, az adóhivatal ugyanis éppen az elmúlt héten tette közzé a 2020-as ellenőrzési tájékoztatóját, amelyben rögzítette, hogy a revizorok kiemelten vizsgálják a katások esetében a bújtatott foglalkoztatást – közölte az államtitkár.
Az ellenőrzési darabszám növelése és szigorítása a résztvevők szerint is jó válasz lehet, időszerű és szükséges lépés. Felmerült az is, hogy ne a katás kisvállalkozót, hanem az őt alkalmazó céget keressék fel inkább a revizorok. A résztvevők megjegyezték, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) nagyon erős eszközei vannak a hatékony, szigorú ellenőrzések lefolytatásához, amelyet a magas szintű kockázatelemzés és a digitalizált revízió is segíthet.
Izer Norbert elmondta, hogy a foglalkoztató sokat kockáztat, ha munkavállalóját katásként alkalmazza.
A jogviszony átminősítésekor ugyanis a magánszemély, azaz a katás vállalkozás csak az elmaradt 15 százalékos mértékű szja megfizetésére kötelezhető, de az ezzel összefüggésben megállapított adóbírságot, késedelmi pótlékot a munkáltató köteles megfizetni.
A magánszemélyt terhelő le nem vont járulék esetében pedig az adóbírságon és a késedelmi pótlékon felül az adóhiány megfizetésére is a munkáltató köteles. Ezek mellett a meg nem fizetett szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos jogkövetkezményekkel (adóhiány, adóbírság, késedelmi pótlék) is számolnia kell a foglalkoztatónak.
A héten tartott Adótanácskozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket, az elhangzottakat összegzi a szaktárca – hangsúlyozta Izer Norbert.
A legnagyobb ügyfélkörrel és tapasztalattal bíró adótanácsadó cégek, szervezetek, illetve a kis- és középvállalkozásokat képviselő könyvelők szaktudása és tapasztalata nagy segítséget jelent majd a kata szabályainak áttekintésekor – jegyezte meg az államtitkár.
