Útépítők vaskori sörkészítés bizonyítékaira bukkantak Angliában, a több mint kétezer éves maradványokra, amely a helyi sörkészítés legkorábbi bizonyítékai, az A14-es főútvonal felújításakor bukkantak Cambridgeshire grófságban.
Az útépítési munkálatokkal párhuzamosan folyó régészeti feltárásokban mintegy 250 régész 360 hektárnyi területen 33 helyet vizsgált meg régészeti maradványok után kutatva – adta hírül a The Guardian című brit napilap honlapja.
Lara González archeobotanikus elmondta, munkája olyan volt, mint amikor tűt keresünk egy szénakazalban. “Amikor ezeket a maradványokat vizsgáltam, tudtam, hogy valami különlegeset vizsgálok. Ezen maradványok mikroszerkezete egyértelműen megváltozott az erjesztési folyamatban és az őrléskor és forráskor tipikus légbuborékok keletkeztek” – magyarázta.
Gonzalez elmondta, hogy a Kr.e. negyedik századból származó maradványok eredetileg kenyérhez hasonlónak tűntek, de a mikroszkopikus vizsgálat más eredményeket hozott. “Lehet látni, hogy sörkészítés folyamatából valók, mivel az erjesztés bizonyítékát mutatják nekünk és nagyobb darab összezúzott gabonát és korpát tartalmaz, azonban semmiféle liszt nincs benne” – tette hozzá.
Az útépítéskor régészeti leletek tömege került felszínre, köztük középkori angolszász falvak, 342 sír, római kori ékszerek, csontfurulya, 13 ezer éves gyapjasmamut maradványai.
Roger Protz, több mint 20 sörről írt szakkönyv szerzője elmondta, hogy Kelet-Anglia mindig sörkészítési központnak számított, mivel nagyon jó minőségű árpa terem földjein. Amikor a rómaiak meghódították a Brit-szigeteket, azt találták, hogy a helyi törzsek sört főznek.
Protz szerint ez a sör valószínűleg gabonából készült, mivel a komlót egészen a 15. századig nem használták Britanniában, és ízét gyógynövényekkel, fűszerekkel gazdagították.
