A világ klímaközgazdászai közül egyre többen vannak azon a véleményen, hogy azonnali és drasztikus intézkedések kellenek a klímaváltozás ellen, mivel az a gazdag és a szegény országok közötti jövedelmi különbségeket is csak növelni fogja – derült ki a New York-i Egyetem egyik intézetének felméréséből.
Az Institute for Policy Integrity által a legkülönbözőbb országokban megkérdezett 738 közgazdász szerint ha nem teszi meg ezeket a lépéseket a világ, akkor az éghajlatváltozás okozta problémák az évtized közepére évi 1700 milliárd dollár pluszkiadást jelentenek majd, 2075-re pedig évi 30 ezer milliárd dollárt.
“Az emberek azon viccelődnek, hogy a közgazdászok még egymással sem értenek egyet sok dologban, pedig mi úgy gondoljuk, hogy elég nagy egyetértés van közöttünk a klímavédelmi lépések közgazdasági fontosságáról” – jelentette ki Derek Sylvan, az intézet stratégiai igazgatója és a felmérés egyik készítője.
A most megkérdezettek háromnegyede határozottan egyetértett azzal, hogy azonnal drasztikus lépéseket kell tenni, míg amikor az intézet 2015-ben csinált egy hasonló felmérést, csak a felük volt ezen a véleményen.
Arra a kérdésre, hogy szerintük a zéró károsanyag-kibocsátás 2050-re történő elérésének nem volna-e túl nagy a költsége, kétharmaduk azt válaszolta, hogy a költségeket felülmúlná az erre irányuló intézkedések gazdasági haszna, mert utóbbiak azzal is járnának, hogy megelőzünk természeti katasztrófákat, megóvjuk a tengerparti infrastruktúrát a vízszintemelkedéstől, és megvédjük az élelmiszer-ellátási láncokat.
A katasztrofális klímaváltozás elkerüléséhez a tudósok szerint 2050-re el kell érni a klímasemlegességet, ami azt jelenti, hogy az emberiség nem bocsát a légkörbe több károsanyagot, mint amennyit ki tud onnan vonni. Sylvan azt mondta: meglepte, hogy milyen sok közgazdász gondolja gazdaságilag szükségesnek a klímasemlegesség elérését még úgy is, hogy nagyon kevés idő van rá.
A legtöbb megkérdezett klímaközgazdász az utóbbi öt évben kezdett el igazán aggódni. Ennek legáltalánosabb oka az volt, hogy megsokszorozódtak a szélsőséges időjárási események és az általuk okozott katasztrófák, például az erdőtüzek.
2000 és 2019 között 7300 jelentősebb természeti katasztrófa történt, és ezek 1,2 millió ember halálát és 3000 milliárd dollár értékű anyagi kárt okoztak az ENSZ adatai szerint.
A megelőző 20 évben 4200 természeti katasztrófa 1,19 millió ember halálát okozta és 1600 milliárd dollár értékű kárt.
Michael Greenstone, a Chicagói Egyetem egyik közgazdásza azt mondta: az országok közötti jövedelmi különbségek miatt nehéz egyszerű költség-haszon elemzéseket csinálni, és a különböző országokat különböző mértékben sújtja majd a klímaváltozás, amely pedig még inkább növeli a különbségeket, és ebben a megkérdezettek 90 százaléka egyetért.
