A világ legnépesebb állama már korábban megvetette a lábát a fekete kontinensen, most azonban minden eddiginél nagyobb beruházásra készül. Kína új selyemutat épít, ám a helyiek kétkedve fogadják az ázsiaiak térhódítását. Sok afrikai új gyarmatosítóként tekint rájuk.
A tanzániai települést, az Indiai-óceán partján fekvő Bagamoyót elsősorban halászok lakják, a napokban mégis bekerült a híradásokba. A Dar es-Salaamtól mindössze 50 kilométerre található nyugodt városka ugyanis hamarosan óriási,
10 milliárd dolláros beruházás központja lesz.
A Bagamoyónál épülő gigakikötő teljes egészében kínai pénzből valósul meg, de az azt körülvevő speciális gazdasági övezet kialakítását omániak is támogatják anyagilag. Az ázsiai beruházók hasonló szerepet szánnak az afrikai városkának, mint amilyen a történelmi kereskedelmi útvonal, a selyemút stratégiailag fontos kínai kikötőjének, Sencsennek volt. Sencsen ráadásul ugyanazt az utat járta be, amelyre Bagamoyo most rálépni készül: jelentéktelen halászfaluból vált Kína és a világ egyik legfejlettebb és legnagyobb városává.
A beruházás végeztével a bagamoyói kikötő Afrika legnagyobb hajózási csomópontja lesz. A tervekre – hosszú tárgyalássorozat után – a tanzániai kormány is áldását adta, így a hongkongi székhelyű China Merchants Holdings International hamarosan megkezdheti az építkezést.
Ugyanakkor nem mindenki örül a javarészt kínai tőkéből megvalósuló projektnek. A helyiek eddig szélmalomharcot vívtak, mára azonban beletörődtek abba, hogy városuk és környéke gyökeres változáson fog átmenni a következő években. A hatalmas rakományhajók érkezésének egészen biztosan áldozatául esik a közeli lagúna, a speciális gazdasági övezet pedig a jelenleg helyiek által lakott területekre is átnyúlik majd. Az új, saját nemzetközi repülőtérrel is rendelkező város a tervek szerint 75 ezer lakos otthona lesz.
A bagamoyóiak jól tudják, csak porszemnek számítanak Kína szemében, amely szűk tíz éve Afrika legfontosabb üzleti partnerévé vált, háta mögé szorítva az Egyesült Államokat. Az új selyemút Kínából Tanzániában partot érve Kenya, Szomália, Etiópia, Szudán és Egyiptom felé halad tovább, hogy aztán Görögországon át eljusson az olaszországi Velencébe.
A kontinenseken átívelő projekt megvalósítását a Kínai Népköztársaság elnöke, Hszi Csin-ping rendelte el 2013-ban. A kínaiak Afrikában első lépésként egy közel 500 kilométer hosszú vasútvonal kiépítését végezték el, amelynek nyomvonala a kenyai kikötővárostól, Mombasából a kelet-afirkai ország fővárosáig, Nairobiig tart. A 2017-ben átadott vasútvonal a későbbiekben Dél-Szudán, Uganda, Ruanda és Burundi felé veszi majd az irányt.
Kína tehát megállíthatatlanul, dollármilliárdokat nem sajnálva terjeszkedik Afrikában. Kérdés, mi lesz ennek az ára a helyiek részéről azon túl, hogy gyökeresen megváltozik az életük és a környezetük. Az biztos, hogy egyre több afrikai gondolja úgy: a kínaiak az új gyarmatosítók.
