Hszi Csin-ping kínai vezető pénteken felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy tárgyaljon Ukrajnával, ami jelentős fordulatot jelent Peking Oroszországgal szembeni kapcsolatában. Peking azután igyekszik kiigazítani álláspontját az ukrajnai helyzettel kapcsolatban, amióta Hszi Csin-ping a hónap elején aláírta a Putyin elnökkel a két ország közötti rendkívüli szolidaritási nyilatkozatot, abban a hitben, hogy Putyin nem háborúra készült.
“Kína támogatja Oroszországot és Ukrajnát abban, hogy a vitás kérdéseket tárgyalások útján oldják meg” – mondta Hszi Csin-ping Putyin elnöknek abban a telefonhívásban, amelyben ígéretet tett arra, hogy megvédi azt a nemzetközi rendszert, amelynek középpontjában az Egyesült Nemzetek Szervezete áll – jelentette a kínai állami média. A The Wall Street Journal írása alapján Putyin azt közölte a kínai vezetővel, hogy “a Kijevből most érkezett jelzések” alapján készen áll a tárgyalásokra Ukrajnával – a hívásról szóló Kreml-közlemény szerint.
A kínai külpolitika egyébként heteken át elutasította az Egyesült Államok és európai szövetségesei folyamatos figyelmeztetéseit egy közelgő orosz invázióról, és ehelyett Washingtont hibáztatta az orosz fenyegetések felnagyításáért. Így Kína most megpróbálja visszanyerni az egyensúlyát, miután korábbi álláspontja komolyan alááshatja azt a pozíciót, amelyet globális vezetőként és a fejlődő országok szószólójaként próbált kiépíteni magának. Jellemző, hogy még ezen a héten, amikor a közelgő invázió jelei már fenyegetőek voltak, egy Kínában élő, jó kapcsolatokkal rendelkező külpolitikai tudós, egy csoport aggódó kínai befektetőnek és elemzőnek tartott előadásának az, “Egy háború, ami nem fog megtörténni” címet adta. “Kevés esélyt látunk arra, hogy Oroszország egyoldalúan hadat üzenjen Ukrajnának” – mondta Shen Yi, a sanghaji Fudan Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora, aki a kormánynak ad tanácsokat, a keddi, pénzügyi telekonferencián.
Kevesebb mint 48 órával később Putyin teljes körű támadást indított Ukrajna ellen. Az inváziós kockázatok kitartó elhárítása – mondják a pekingi belügyeket ismerő emberek – nagy szerepet játszott Hszi Csin-ping számításaiba, amikor február 4-én, a pekingi téli olimpia nyitónapján aláírta a mélyebb partnerséget Oroszországgal.
A Putyin pekingi látogatását megelőző napokban a kínai felső vezetésnek adott politikai tanácsok arra összpontosítottak, hogy a partnerség hogyan biztosíthatna Kínának befolyást az Egyesült Államokkal szemben. Ugyanakkor a pekingi külpolitikai intézményrendszerhez közel álló személyek szerint lekicsinyelték vagy egyenesen elutasították egy ukrajnai orosz invázió valószínűségét.
“Bárki is ad politikai ajánlásokat Kínában, azt akarja mondani, amit a legfelsőbb vezető hallani akar” – mondta Yun Sun, a washingtoni székhelyű Stimson Center, egy washingtoni agytröszt Kína-programjának igazgatója. “Ebbe az irányba táplálják az információkat“.
Mindez oda vezetett, hogy Peking elutasította a globális közösségnek szóló amerikai figyelmeztetéseket, amelyek azon értesüléseken alapultak, hogy Putyin nem blöfföl a megszállási szándékaival kapcsolatban. Ennek eredményeként Peking nem látta előre Putyin akcióit és így Kína kijevi nagykövetsége csak az orosz csapatok csütörtöki bevonulása után jelentette be a kínai állampolgárok evakuálásának tervét Ukrajnából.
Az elmúlt években Kína többiányú menetrendet alakított ki, hogy más nemzeteket is az általa vezetett gazdasági pályájára vonjon, beleértve az oroszországi és ukrajnai projektek finanszírozását is az Egy Övezet Egy Út kezdeményezésének részeként. Fokozta azon erőfeszítéseit is, hogy olyan nemzetközi szervezetek munkájában is hatékonyan részt vegyen, mint a Kereskedelmi Világszervezetet, valamint az ENSZ, miközben felajánlotta Covid-19 oltóanyagát az afrikai és délkelet-ázsiai országoknak, hogy jóindulatú világhatalomként pozícionálja magát.
Azzal, hogy az ukrajnai válság során Oroszország felé hajlott, ehelyett egy olyan ország segítőjeként tüntette fel magát, amelyet mostanában világszerte elítélnek.
Az invázió óta Kína egyre nehezebb diplomáciai kényszerpályára került. Tiszteletben kell tartania az Oroszországgal fennálló partnerségét – amelyről mindkét fél néhány hete azt mondta, hogy “nincs határa” -, ugyanakkor nem szabad feladnia a be nem avatkozás körüli külpolitikai elvek iránti elkötelezettségét, ami azt követelné meg, hogy egyértelműen elítélje az orosz támadást. Az egyensúlyozáshoz hozzátartozik az a vágy, hogy megakadályozza, hogy az Egyesült Államokkal és Európával való kapcsolatai teljesen kisiklódjanak.
“Nehéz helyzetben vannak, mert retorikailag és tartalmilag is megpróbálják egyensúlyba hozni azokat a célokat, amelyek egész egyszerűen nem egyeztethetők össze” – mondta Evan Feigenbaum, a washingtoni székhelyű Carnegie Endowment for International Peace tanulmányokért felelős alelnöke.
Hszi Csin-ping stratégiai döntése, hogy Moszkvához közeledik, már régóta váratott magára. Miután 2012 végén hatalomra került, a kínai csúcsvezető igyekezett kiépíteni a kapcsolatokat Washingtonnal, és a bürokratákat így utasította: “Ezer okunk van arra, hogy a kínai-amerikai kapcsolatokat jól alakítsuk, és egyetlen okunk sincs arra, hogy elrontsuk“.
A Trump-adminisztrációval folytatott brutális kereskedelmi háború, amely Pekinget igyekezett felelősségre vonni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataiért, azonban csorbította a kapcsolatok alapjait. Ezután a Biden-kormányzattal való fokozódó feszültségek – az emberi jogoktól kezdve Peking szuverenitási igényeiig – tovább keserítették Hszi Csin-ping és Washington viszonyát. Így a Hszi Csin-ping által egy évtizeddel ezelőtt meghatározott USA-központú külpolitikai irányvonalat mára felváltotta az USA-val való konfrontálódás, amelyet a Putyinnal közös program vezérelt. Putyin legalábbis azt a látszatot kapta, hogy Kínában van egy erős támogatója.
Kína számára egyelőre homályosabbak az előnyök. De az orosz vezető, akit Kínában sokan “Nagy Putyinnak” neveznek, segített Kínának megőrizni az arcát a pekingi olimpia megnyitóján. Mivel a nagy nyugati hatalmak bojkottálták a játékokat, Putyin volt Hszi Csin-ping egyetlen igazi VIP vendége.
Cserébe Putyin Kína támogatását kérte Oroszországnak a NATO bármilyen bővítésével szembeni ellenállásához, ami kulcsfontosságú követelés Moszkvának az Egyesült Államok vezette koalícióval szemben, az Ukrajnával kapcsolatos patthelyzetében.
A pekingi külpolitikai vezetéshez közel álló személyek szerint az orosz vezető az olimpiai megnyitó ünnepség előtt Hszi Csin-pinggel folytatott találkozóján megosztotta az Egyesült Államokkal szembeni sérelmeit, amelyek szerintük mélyen érintették a kínai vezetőt, aki azzal vádolta Washingtont, hogy klikkeket próbál építeni Kína ellen. Putyin azonban kihagyta az Ukrajnával kapcsolatos terveit a beszélgetésből – mondták a szakemberek.
A két vezető ezután rendkívüli közös nyilatkozatot adott ki, amely a második világháborút követő hidegháború első évei óta a legszorosabb pontra emelte a kínai-orosz kapcsolatokat. Az Egyesült Államok vezette Nyugattal szemben egységfrontot felmutatva, de a nyilatkozat nem tett említést Ukrajnáról. Putyin távozása után pedig Kína legfelsőbb vezetői napokig zárt ajtók mögött tanácskoztak, hogy megpróbáljanak választ adni a kialakuló ukrán válságra.
Az elmúlt napokban Peking válasza ingadozott az invázió egyértelműbb ellenzése és Moszkva biztonsági aggályainak erkölcsi támogatása között, miközben továbbra is az Egyesült Államokat és szövetségeseit hibáztatta az Oroszországból érkező fenyegetések felnagyításáért.
“Egyelőre a stratégia a ‘sok beszéd, kevés cselekvés‘” – mondta egy, a pekingi külpolitikai intézményrendszerhez közel álló személy. Ugyanakkor Peking tett néhány szerény lépést Oroszország megsegítésére és csütörtökön feloldotta az orosz búzaimportra vonatkozó, évtizedek óta érvényben lévő korlátozásokat. Igaz, a Bloomberg szerint pénteken viszont az olaj vásárlását felfüggesztette.
Érsek M. Zoltán
