A bérnövekedés első félévben látott lendülete kitarthat, folytatható, viszont az inflációt és a gazdasági növekedést meghaladó emelkedésnek határa van. Erről Regős Gábor, a Századvég elemzője beszélt az M1 aktuális csatornának.
A közgazdász kifejtette, hogy a bérnövekedés lehetőségét mutatja, hogy a régiójában a bérhányad, az a rész, amit a megtermelt jövedelemből a bérek kitesznek, mintegy 10 százalékkal marad el a nyugati értékektől. A másik oldalról viszont Magyarországon, a magyar tulajdonban lévő vállalatoknál ez az arány magasabb.
Ez azt jelenti, hogy ezeknél a magyar tulajdonú cégeknél nehezebb kigazdálkodni a további emelést. A béremeléshez a termelékenységet növelni kell beruházásokkal, fejlesztésekkel.
Regős Gábor emlékeztetett, júniusban 11,2 százalék volt az éves béremelkedés üteme, amit a piaci tényezők közül elsősorban a munkaerőhiány segített, míg kormányzati oldalról a hatéves bérmegállapodás munkáltatók terheit csökkentő lépései -fogalmazott az MTI beszámolója szerint.
A Századvég elemzője beszélt arról is, hogy a magasabb bért fizető ágazatokban az átlagnál kisebb mértékben nőtt, míg az alacsonyabb bérű területeken jobban emelkedtek a bérek.
A bérolló csökkenése ugyanakkor félrevezető adat is lehet, mivel a leggazdagabbak jellemzően nem bérből és fizetésből élnek, a legszegényebbek pedig nem rendelkeznek teljes munkaidős állással, így ezen két csoport helyzetéről nem ad információt a bérstatisztika – mondta.
Regős Gábor hangsúlyozta, hogy a béremelkedésnek tudható be a kiskereskedelmi forgalom első fél évben mért 6,8 százalékos növekedése is.
