„Nem én, hanem Novák Katalin a legalkalmasabb jelölt a köztársasági elnöki posztra”- fejtette ki AzÜzlet.hu-nak Kövér László, az Országgyűlés elnöke. A Házelnök szerint az elmúlt 12 év kormányzásához kötődő nemzetpolitika eredményei közé tartozik, hogy több mint 1,1 millió külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé, miközben ma már egy magyar számára sem kérdés, hogy a kormány egységes nemzetben gondolkodva cselekszik. 1,7 millió olyan nemzettársunkkal sikerült felvennünk a kapcsolatot, akivel erre korábban nem volt lehetőség, miközben a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program keretében több mint 3500 vállalkozásfejlesztési projektet támogatott a magyar kormány. Ennek jelentősége abban is megmutatkozik, hogy a Kárpát-medencei térben minden 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét, amely mindenkire pozitív hatással van, aki itt él.
– Elnök úr, nemzetpolitikai szempontból mit tart az elmúlt 12 esztendő, a Fidesz-kormány három ciklusához kötődő időszak legnagyobb eredményeinek?
– Számos eredményt felsorolhatnék, a nemzet közjogi újraegyesítésétől, a felépített és megerősített intézményrendszeren és a mindennapokban megtapasztalható nemzeti védőhálón át a szülőföldön boldogulás lehetőségének a megteremtéséig, de talán éppen ezekhez kapcsolódóan a legfontosabb, hogy ma már egy magyar számára sem kérdés, hogy egy nemzetben és egy nemzetként gondolkodunk és cselekszünk. 2010 előttre visszatekintve, talán már el is felejtjük, mennyire nem volt egyértelmű ez. Hány olyan kísérlet volt, és van sajnos ma is, amely megkérdőjelezné a nemzet egységét, kétségbe vonva a nemzet létét, a Kárpát-medencében és a világban magyarul beszélő egyénekre szabdalva magyar közösségünket. Eredményeinket csak közösen, egy nemzetként cselekedve tudjuk megvédeni.
– Korábban azt nyilatkozta: a határokon átnyúló nemzetegyesítés politikájának olyan praktikus megközelítéseket kell tartalmaznia, amelyek a mindennapi valóságban is éreztetik a világon, különösen a Kárpát-medencében élő magyarsággal, hogy egy egységes nemzetnek a részei függetlenül attól, hogy melyik országnak az állampolgárai kényszerűségből, a magyaron kívül. Mit tudtak ebből eddig megvalósítani?
– Az élet minden területén, minden korosztályban, külhoni magyar nemzettársainkkal közösen számos eredményt értünk el. Például több mint 1,1 millió külhoni magyar vált közjogilag is a magyar nemzet részévé. Megtízszereztük a nemzetpolitikai célú kormányzati források összegét. Támogatásaink, programjaink minden magyarlakta településre, minden magyar közösségbe eljutottak a Kárpát-medencében. A magyar–magyar kapcsolatokat az intézményes fórumok keretében újra folyamatossá tettük. A Nemzetpolitikai Államtitkárság például több mint 5000 külhoni intézmény és szervezet tevékenységét támogatja folyamatosan. A bölcsődétől a felsőoktatásig támogatjuk a külhoni magyar oktatási intézményhálózatot, amelynek köszönhetően a Kárpát-medencében és a világban 300 ezer gyerek számára tettük lehetővé a minőségi anyanyelvi oktatást. A külhoni régiókban mintegy 1000 településen megtartottuk, illetve növeltük a magyar oktatásban résztvevők számát. A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében több mint 900 bölcsőde és óvoda épül, illetve újul meg. A Határtalanul Programnak köszönhetően már csaknem félmillió magyarországi diák vett, illetve vesz részt kiránduláson a Kárpát-medence valamely külhoni régiójában. 1600 templomot és egyházi intézményt építettünk és újítottunk fel.
– A koronavírus-járvány alapvetően változtatta meg a világot és benne – a távolságtartás több alkalommal elrendelt kényszere okán is – az emberi kapcsolatokat. Ön szerint ebben a különleges krízishelyzetben sikerült-e erősíteni a magyarok összetartozás érzetét a Kárpát-medencében és a nagyvilágban?
– A magyarokat a történelem sokszor állította olyan helyzet elé, amelyben a leleményességüket kellett elővenni. Talán éppen a történelmünk során nemzetünket ért megannyi megpróbáltatás tett felkészültté minket erre a világméretű járványhelyzetre is, amely ellehetetlenítette a fizikai találkozásokat. A nemzetpolitikában – tekintve, hogy több ezer kilométerre is élnek nemzettársaink az anyaországtól – az online eszközök adta lehetőségek alkalmazásával például csaknem 1,7 millió olyan nemzettársunkkal sikerült felvennünk a kapcsolatot, akivel eddig erre nem volt lehetőségünk. Már 2020 májusában a Nemzetpolitikai Államtitkárság megszervezte első online találkozóit, így például a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozók Találkozóját. A diaszpórában tevékenykedő hétvégi magyar iskolák pedagógusainak továbbképzését az online térbe költöztettük, videópályázatokat, fotópályázatokat hirdettünk, amelyeknek köszönhetően nem szakadt meg a kapcsolat a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársainkkal, sőt olyan új lehetőségekre leltünk, amelyeket – reményeim szerint – a járványhelyzet elmúltával is sikeresen alkalmazunk majd.
– A kormány egyik stratégiai vezérelve, a Kárpát-medencét egy gazdasági térként kezelve, a határon túli magyar közösségek gazdaságfejlesztési támogatását is magába foglaló patrióta gazdaságpolitika. Aminek kapcsán, a hírek szerint, olykor még mindig akad ellenérzés a fogadó országokban. Milyen kihívásokkal kell még szembesülni, illetve emberi, valamint gazdasági oldalról milyen eredmények igazolják a nemzetpolitikai koncepció értelmét?
– 2015 óta a nemzetpolitikában az oktatás támogatásán kívül kiemelt szerepet kapott a gazdaságfejlesztés. Megerősítettük külhoni szakképző intézményeinket: létrehoztunk 145 felszerelt tangazdaságot és tanműhelyt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium koordinálásával működő Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program révén több mint 3500 vállalkozásfejlesztési projekt megvalósításának támogatásához járultunk hozzá. Ha Kárpát-medencei térről beszélünk, azt is fontos megjegyeznünk, hogy 1 forint külhonban elköltött gazdaságfejlesztési támogatás legalább 2 forinttal növeli meg a Kárpát-medence gazdasági teljesítményét, amely pozitív hatással van mindenkire, aki itt él. A gazdaságfejlesztési támogatásokon kívül fontosnak tartjuk azt is, hogy a vállalkozók egymásra is számíthassanak, ezért – a Kárpát-medencei Gazdaságfejlesztési Program hatékonyságát még tovább erősítve – a Nemzetpolitikai Államtitkárság évről évre Kárpát-medencei találkozókat szervez, és 2019-ben elindította a nagyvállalkozói mentorprogramot is. A nagyvállalkozói mentorprogramban például több mint 500 vállalkozó vesz részt Erdélyben, a Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Horvátországban és Muravidéken, hiszen minden régióban helyben is rendelkezésre áll az a nagyvállalkozói tudás és tapasztalat, amely átadásával a most indulóknak kevesebb buktatóval kell majd a későbbiekben szembenézniük. Így a vállalkozók még sikeresebb vállalkozásukban egyre több magyarnak adhatnak munkát, ezzel is tovább növelve a szülőföldön boldoguló családok számát. Fontosnak tartjuk, hogy az anyagi támogatás mellett szakmai támogatást is nyújtsunk a külhoni magyar vállalkozóknak, akik az elmúlt években egy egymást segítő és támogató közösséggé formálódtak, így erősítve cselekvő nemzetünket.
– A magyarság ereje abban is rejlik, hogy a nagyvilágban szétszórtan, vagyis a diaszpórában is nagy számban élnek honfitársaink és örömmel látni, hogy körükben egyre többfelé találkozhatunk aktív, vagy aktívabbá vált magyar közösségi élettel. Miért tartja fontosnak és milyen eszközökkel segíti a kormány a diaszpórában élők identitásának megtartását?
– Azt gondolom, hogy az identitást megtartani cselekvően és közösségben lehet. Ezért 2010 óta célunk, hogy a Kárpát-medencében és a diaszpórában megerősítsük közösségeinket támogatásainkkal, nekik szervezett programjainkkal, működésük támogatásával, saját sikeres programjaik támogatásával. A diaszpórában nagyon fontos szerepet töltenek be például a hétvégi magyar iskolák, hiszen ezek azok a közösségek, amelyekben a most felnövekvő nemzedék magyar nyelven tanulhat, magyar közegben lehet. Az aktív diaszpóraközösségek tevékenységüknek köszönhetően egyre szélesebb körben vonzókká váltak azok számára is, akik eddig nem csatlakoztak aktívan hozzájuk. Sokrétű tevékenységükkel egyre több fiatal és kisgyermekes család is aktív szerepet vállal bennük.
– A nagyvilágban járva, a diaszpórában élőkkel beszélgetve, egyre gyakrabban kerül elő, hogy már nemcsak az idősebbek, hanem a fiatalabb korosztályból is egyre többen költöznek haza, Magyarországra. Mit adhat Magyarországnak ez a visszaköltözési hullám?
– A világban zajló folyamatok tükrében Magyarország hagyományaira, történelmére, nemzeti értékeire különösen büszke és egyben biztonságos ország. Ezt a stabilitást érzik sokak, akik úgy döntenek, hogy hazaköltöznek. Ez az egységes nemzetben való gondolkodás és cselekvés eredménye is, hiszen nemzettársaink számára, éljenek a világ bármely pontján, mára egyértelmű, hogy Budapest minden magyar fővárosa.
– Globalizálódó világunkban a magyarság megmaradása nemcsak nemzetpolitikai, hanem egyben gazdasági érdek is, hiszen a kormány nem a migrációban, hanem a magyar családok támogatásában látja Magyarország népességének megújulási lehetőségét. Az idő azonban sürget, abban az értelemben mindenképp, hogy a magyar gazdaság ismét munkaerő- és főként szakemberhiánnyal küzd. Mi lehet erre a megoldás?
– A magyar kormánynak világszinten egyedülálló a családpolitikája. Hisszük, hogy a családok támogatása, megerősítése a záloga annak, hogy mi magyarok évszázadok múlva is legyünk, és Magyarország magyar ország maradjon. Azt is tudjuk, hogy a nemzet határai addig tartanak, amíg a magyar intézmények hatósugara elér, ezért különösen fontos, hogy szülőföldünkön, a Kárpát-medencében a családoknak megélhetést, a gyerekeinknek minőségi oktatást, a vállalkozóinknak világszínvonalú fejlődést, minden családnak biztos és biztonságos megélhetést biztosítsunk. A szakemberek minőségi képzése folyamatosan zajlik. Hiszem, hogy hosszú távon ez az összetett építkezés mindazokra a problémákra valós választ nyújt, amelyeket Ön a kérdésben említ.
– A magyar parlament 2020-ban, a trianoni döntés századik évfordulójának évében, a kisebbségben élő magyar közösségek védelmét kiemelten kezelve fogadta el a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló nyilatkozatot. Megfogalmazva, hogy minden embernek biztosítani kell az anyanyelvéhez, a nemzeti kultúrájához és a szülőföldje otthonosságához való jogot. Miért volt ez fontos és milyen hatása lehet ennek a nyilatkozatnak a jövőre nézve?
– A nyilatkozat magában foglalja azokat a jogokat és értékeket, amelyek minden embert megilletnek, hogy például magyar maradhasson az, aki magyarnak született, magyarul tanulhasson, ha az az anyanyelve, magyarként boldogulhasson szülőföldjén. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a nemzeti önazonossághoz való jogról szóló nyilatkozatot elfogadtuk, mert rögzíti mindazt, amire a jelen és a jövő magyarsága egyaránt támaszkodhat, és amihez konokul ragaszkodnia szükséges ahhoz, hogy mi magyarok évszázadok múlva is elmondhassuk: kitartottunk, őseink ránk hagyott értékeit megőriztük, magyar nemzetükért közösen felelősséget viselünk, érte közösen cselekszünk.
– Elnök úr! Többször felmerült már, hogy Ön, aki a Fidesz közösségének meghatározó tagja, nem vállalta a köztársasági elnöki felkérést. Miért döntött így?
– A köztársasági elnöki pozíció nem az, amire tértől és időtől elszakítva lehetne alkalmas embert találni. Egy politikai megbízatás, még akkor is, ha a törvény szövege és szelleme is azt diktálja az azt betöltőnek, hogy a köztársaság elnöki feladat ellátásában a pártok és a pártpolitikai csatározások fölött állva kell kifejeznie a nemzet egységét, és őrködnie nemcsak az alkotmányosság intézményrendszere fölött, hanem afölött is, hogy a nemzet egységének a társadalmi, lélektani alapjai is meglegyenek; a társadalom különböző csoportjai valóban képesek legyenek egy nemzetként tekinteni önmagukra, és ennek a közösségnek a különböző részeiként tekintsenek egymásra.
Az önmagában is megtisztelő volt számomra, hogy voltak olyanok, akik engem erre alkalmasnak tartottak, de azt gondolom, hogy a köztársasági elnöki megbízatás nem egy jutalom, amire a kiválasztott rászolgált, hanem annak a reménynek és bizalomnak a kifejeződése, hogy az adott történelmi pillanatban az adott személy tűnik megfelelőnek arra, hogy a pozíciójában a legtöbbet tudja tenni a közösségért.
Nagyon büszke lennék arra, ha nekem jutott volna először eszembe Novák Katalin jelölése, mert itt és most nála alkalmasabb jelöltet nem tudok mondani. Először is kedves egyéniség, ami persze nem feltétlenül kell, hogy köztársasági elnöki attribútum legyen, de talán nem árt. Egy családanyáról beszélünk, aki a három gyermekének tisztességes nevelése mellett olyan teljesítményt tett le a politikában, illetve az államigazgatásban az asztalra, amely fölhívta a figyelmet a tehetségére, szorgalmára, munkabírására. Nemzetközi színtéren is ismert és már elismert: erre a francia és a lengyel állami kitüntetése a bizonyíték. Beszél négy nyelven, és mégiscsak egy olyan szakpolitikai ágazat képviselőjeként volt az elmúlt esztendőkben sikeres – a családpolitikáról beszélek -, ami a népesedés, azaz Magyarország, a magyar nemzet első számú sorskérdésének megoldását célozza. Tehát nagy valószínűséggel a köztársasági elnöki feladat felfogása során is az első helyen marad számára a magyar családok megerősítésének, a népesedési folyamatok megfordításának a kérdése. Persze rövidebben is tudok válaszolni: Novák Katalin a saját mércém szerint nálam alkalmasabb jelölt.
Érsek M. Zoltán
