Magyarország egyik legszebb és legrégebbi természetvédelmi hagyományát, a Madarak és fák napját ünnepeljük május 10-én. Ez az alkalom több mint száz éve hívja fel a figyelmet a természeti értékek megóvására, különösen a madarakra és a fákra.
Több veszélyeztetett madárfaj állománya is stabilizálódott vagy nőtt, vagy például a globális folyamatokkal ellentétben hazánkban a negatív erdőtelepítési tendencia megfordult, 2019 óta több mint 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. A természetvédelem további megerősítésére 42 milliárd forint uniós támogatásból 60 projekt indul, amelyek több mint 100 ezer hektáron javítják a természeti környezet állapotát.
A hazai természetvédelem egyik legsikeresebb területe a madárfajok megőrzése. A túzokállomány már meghaladja – európai szinten is egyedülálló eredményként – a 2700 példányt, a kerecsensólyom fészkelőpárjai húsz év alatt 28-ról közel 200-ra nőttek, a parlagi sas is szép számban tért vissza, a kék vércse hazai állománya pedig azért is különösen fontos, mert az európai populáció 40 százaléka nálunk költ. A nagy kócsag, amely egykor a kipusztulás szélén állt, ma már a magyar természetvédelem szimbóluma lett. A madárvédelemben a lakosság is egyre aktívabb: műfészkeket helyeznek ki, fészkeket védenek, sárgyűjtő helyeket alakítanak ki. A digitális adatgyűjtés is fejlődik, a Madáratlasz Program és a Turdus applikáció révén bárki hozzájárulhat a madárállományok pontosabb megismeréséhez.
Az idei év madara, a fokozottan védett böjti réce a vizes élőhelyek jelentőségére hívja fel a figyelmet. Ez a hajdan vadászható, ma már fokozottan védett faj különleges figyelmet kap, országos felmérési protokoll és új oktatóanyagok segítik a szakemberek és az érdeklődők munkáját, miközben a ramsari területek és a kisebb vizes élőhelyek jelentősége is tovább nő. A természetvédelmi kihívások – mint az élőhelyvesztés, mérgezés vagy áramütés – továbbra is jelen vannak, de a válaszok is egyre szervezettebbek: mérgezés-megelőzési munkacsoportok, madárbarát oszlopok és tetemkereső kutyás egységek segítik a megóvásukat.
Ahhoz, hogy a madárfajok hosszú távon is fennmaradjanak, elengedhetetlen a megfelelő élőhelyek biztosítása – ennek egyik legfontosabb eleme az erdők védelme és gyarapítása. Az erdők az ország zöldvagyonának legfontosabb elemei. A klímavédelem, a szénmegkötés vagy a biodiverzitás növelése kiemelt közcél, amelyek megvalósításában az állami erdők szerepvállalása különösen fontos. Magyarország erdőterülete az elmúlt 100 évben megduplázódott, és a rendszerváltozás óta 220 ezer hektár új erdőt telepítettek.
Jelenleg hazánk erdei fa- és cserjefajokkal borított területének aránya 25,4 százalék, ez 2,3 millió hektárt jelent. A klímasemlegesség elérése érdekében cél, hogy 2030-ra ez az arány 27 százalékra emelkedjen, ezért is a kormányzat számos, az erdőtelepítéshez, fásításhoz kapcsolódó programot támogat. Ilyen például az Országfásítási program, melynek keretében öt év alatt mintegy 184 millió fát ültettek el az állami erdészeti társaságok és a magánerdő gazdálkodók. Ebből több mint 172 millió fa a Vidékfejlesztési Program erdőtelepítéseivel került a földbe. A 21 állami erdészeti társaság területén folyó erdőtelepítési mintaprogramban 2020-2024 között 1040 hektár új erdőt telepítettek, mintegy 7 millió fa elültetésével. Kiemelt figyelmet kap az Újszülöttek erdeje alprogram, amely őshonos fajokból álló elegyes erdőállományok létesítésével évente több, mint 1 millió facsemete elültetésével járul hozzá hazánk klímavédelmi céljainak teljesüléséhez. A kezdeményezés kapcsán minden születendő gyermek után legalább 10 fát ültetnek el. A program alatt elültetett csemeték száma 4,3 millió darab, ezzel napjainkig 624 hektár új erdő jött létre.
A madárvilág szempontjából is kiemelten értékesek a 100 évnél idősebb fákból álló tölgyesek és bükkösök, amelyek számos odút, fészkelő- és táplálkozóhelyet biztosítanak. Ezen erdők területe 2005 óta csaknem a duplájára nőtt, jelenleg 160 ezer hektár. A nem vágásos gazdálkodással kezelt erdők, azaz az ökológiailag szintén értékes örökerdők területe 2010 óta megduplázódott, eléri a 200 ezer hektárt, ez a hazai erdőterületek 10 százaléka.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítettek 5829 hektáron. Ezt követi Hajdú-Bihar vármegye, ahol 2614 és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, ahol 2396 hektárnyit telepítettek. A Településfásítási Program, az Országfásítás részeként a rendszerváltás óta megvalósított legnagyobb belterületfásítási kezdeményezés. Eddigi négy ütemében összesen 56 000 sorfát ültettek el mintegy 1500 településen. A program jelenlegi, 5. ütemében az összes, több mint 1700 érdeklődő település fához juthat. 2026 tavaszára már több mint 76 ezer sorfával zöldülhetnek országszerte a vidéki települések. A cél 100 ezer fa elültetése 2026 végére.
A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdészeti társaságok a Madarak és fák napja alkalmából országszerte különleges programokkal várják az érdeklődőket. Hazánkban először Chernel István a Kőszegi Állatvédő Egyesülettel közösen szervezte meg ezt a rendezvényt 1902-ben, a „mezőgazdaságra hasznos madarak” védelme érdekében létrejött párizsi egyezmény kapcsán. Az oktatásba országosan Apponyi Albert kultuszminiszter rendelete nyomán került be, és azóta is minden évben edukatív programokkal hívják fel a diákok és óvodások figyelmét a természetvédelem e jeles napjának üzenetére. A természetvédelem, a szemléletformálás és a gyakorlati intézkedések folytatása nélkülözhetetlen, hogy a következő generációk is gyönyörködhessenek hazánk madaraiban és erdeiben.
Az idei évben országszerte természetismereti foglalkozások, madárgyűrűzési bemutatók, a Madarak és Fák Napja Országos Verseny eredményhirdetése és interaktív programok zajlanak, hogy különösen a fiatalabb generációk is megértsék, a madár- és erdővédelem jövőnk záloga. A verseny célja, hogy lehetőséget biztosítson azoknak a természet iránt érdeklődő, általános iskolai felső tagozatos tanulóknak, akik az iskolai órákon, szakkörökön, erdei iskolákban és természetjárás során szerzett tudásukat szeretnék összemérni az ország más részein élő diákokkal.
