Tavaly novemberben – a két korábbi húzóágazat, a járműgyártás és elektronikai ipar folytatódó visszaesése ellenére – az ipari termelés volumene 2,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,1 százalékkal emelkedett. Az előző hónaphoz képest 2,9 százalékkal nőtt a szezonálisan és munkanappal kiigazított ipari kibocsátás – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal.
A feldolgozóipari alágak többségében éves növekedést mért a KSH. A legnagyobb súlyú járműgyártásban azonban – elsősorban a globális félvezetőhiány miatt – 15,1 százalékkal visszaesett a termelés. A chiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, ebben az alágazatban 2,1 százalékkal csökkent a termelés az előző év novemberéhez viszonyítva.
A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 4,6 százalékkal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 24 százalékkal visszaesett.
A feldolgozóipar termelése 1,3 százalékkal, az energiaiparé 10,1 százalékkal, a csekély súlyú bányászaté 37,2 százalékkal nőtt.
Mind a külpiaci, mind a belföldi eladások növekedésének köszönhetően az élelmiszeripari termelés növekedése az októberi 10,0 százalékosról 17,4 százalékosra gyorsult. A vegyiparban két hónap csökkenés után 7,3 százalékos volt az emelkedés, ám a gyógyszeriparban hajszállal nagyobb, az októberi 9,2 százalékos után 10,2 százalékos volt a visszaesés. A gépiparban 9 hónap emelkedés után 6,6 százalékkal csökkent a kibocsátás éves összevetésben, a villamos berendezések gyártása viszont továbbra is kétszámjegyű, 15,7 százalékos növekedést mutatott főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.
Az ipari export volumene 0,4 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál, a feldolgozóiparé viszont 4,2 százalékkal csökkent. A feldolgozóipari exportértékesítés 30 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 17,3, a 16 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 1,8 százalékkal visszaesett. Az élelmiszerexport volumene kimagasló, 21,9 százalékos növekedést mutatott. A vegyipari export második hónapja csökkent, 3,9 százalékkal, a gyógyszerexport 9,2 százalékkal esett vissza, a gumiipar kivitele viszont 4,2 százalékkal nőtt. A gépexport 3,5 százalékkal elmaradt az előző novemberitől, a villamos berendezéseké viszont 11,4 százalékkal nőtt.
Az ipar belföldi értékesítése 6,9 százalékkal, a feldolgozóiparé 11,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A járműgyártás és az elektronikai ipar értékesítése belföldön is csökkent 15,5, illetve 0,3 százalékkal. Az élelmiszeripar eladásai 13,1 százalékkal nőttek, a kőolajfinomításban 23,9, a vegyiparban 17,7 százalékkal, a gépiparban 10,3 százalékkal haladta meg a belföldi értékesítés volumene az előző novemberit.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,2 százalékkal kisebb volt a 2020. novemberinél. Az új belföldi rendelések 7,3 százalékkal nőttek, míg az új exportrendelések 3,7 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 11,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az export rendelésállománya 13,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a belföldi rendelések állománya viszont 9,4 százalékkal elmaradt attól.
A múlt év első tizenegy hónapjában 9,9 százalékkal nőtt az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve. Az összes értékesítés 63 százalékát adó külpiaci eladások volumene 9,0 százalékkal, a belföldi értékesítésé 11,4 százalékkal emelkedett.
