Kezdőlap Gazdaság Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá
No menu items!

Kutatás-fejlesztés. Már a GDP másfél százaléka jut rá

Tavaly a GDP mintegy másfél százalékát költötték kutatás-fejlesztésre Magyarországon. A kormányzat célja, hogy ez a mutató 2030-ra elérje a három százalékot – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

A szaktárca ismerteti: a k+f ráfordítások a KSH előzetes jelentése szerint tavaly több mint 21 százalékkal – a 2017. évi 517,3 milliárd forintról 628,4 milliárdra – emelkedtek. A Magyarországon évek óta 1,3 százalék körül mozgó GDP-arányos k+f ráfordítás mutató 2018-ban elérte a 1,49 százalékot. Ez nemcsak az előző évi 1,35 százalékhoz képest jelentős előrelépés, hanem jóval meghaladja az eddig mért legmagasabb értéket, a 2013-as 1,39 százalékot is.

Tíz év alatt megdupláznák a ráfordítást

A jelentős növekedésben már tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését – jelezte az ITM.

E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás k+f ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék). A felsőoktatásban 2014 óta stabilan növekszik a kutatói létszám – idén 3,4 százalékkal -, míg a kutatóintézeteknél 2,9 százalékos csökkenés volt tapasztalható tavaly.

A kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza.

A felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre. E nélkül nem várható, hogy érdemben hozzá tudnak járulni a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztéséhez saját, valamint a hazai vállalkozások versenyképességének erősítésén keresztül – állapítja meg a minisztérium.

A szaktárca szerint erre mutat rá az Európai Bizottság által összeállított európai innovációs rangsor (European Innovation Scoreboard) is, amely nemzetközi összehasonlításban segít értékelni a 28 uniós tagállam kutatás-fejlesztési és innovációs (k+f+i) rendszereit. Magyarország a 2018-ban megjelent legutóbbi jelentés szerint – a k+f ráfordítások jelentős növekedése ellenére – stagnáló innovációs teljesítménnyel a 23. helyre csúszott vissza. Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban – állapítja meg a szaktárca.

Az ITM kifejti: a kormány célja a teljes kutatási és innovációs finanszírozási rendszer átalakítása, valamint az érintett szervezeti rendszer kiszámítható és stabil finanszírozásának a biztosítása. Mindez hatékony megoldást jelent az állami k+f ráfordítás egyenletesen növekvő és tartós emelésére, azon hosszú távú cél érdekében, hogy

a GDP arányos k+f ráfordítás 2030-ra elérje a 3 százalékos szintet.

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Így a vállalati szféra és a társadalom legkülönbözőbb szereplői is hozzá tudnak járulni az egyetemek és kutatóintézetek kutatási eredményeinek gyakorlati hasznosításához – hangsúlyozza a tárca.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Újraélesztheti a hagyományos építkezést – Visszatérhet a nádtető?

A technológia bár továbbra is népszerű, a nádtetős építkezés terjedését az elmúlt évtizedekben jelentősen visszavetette a tűzveszély. Egy tűzbiztonsági áttörésnek köszönhetően azonban újra reneszánszát élheti ez a megoldás.

Befagytak a hitelkamatok, a személyi kölcsönök kamatcsökkenése is megtorpant

Alig változtak a hitelkamatok, mindössze egy bank hajtott végre nagyobb kamatmódosítást a hónap elején. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők drágábban juthatnak szabad felhasználású személyi kölcsönhöz, mint korábban, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők azonban kamatcsökkentésnek örülhetnek. A

Az Utazó magazin idén is díjazta a legjobb turisztikai szolgáltatókat

Fotó: Posztós János Az Utazó magazin 2025-ben is meghirdette hagyományos...

A Mol Limo belépett a klasszikus autókölcsönzés piacára

A Mol Limo elindította hétfőn a klasszikus autókölcsönzést, a Mol Limo RENT A CAR 0–24 órában elérhető -
Hirdetés

Hírek

Újraélesztheti a hagyományos építkezést – Visszatérhet a nádtető?

A technológia bár továbbra is népszerű, a nádtetős építkezés terjedését az elmúlt évtizedekben jelentősen visszavetette a tűzveszély. Egy tűzbiztonsági áttörésnek köszönhetően azonban újra reneszánszát élheti ez a megoldás.

Befagytak a hitelkamatok, a személyi kölcsönök kamatcsökkenése is megtorpant

Alig változtak a hitelkamatok, mindössze egy bank hajtott végre nagyobb kamatmódosítást a hónap elején. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők drágábban juthatnak szabad felhasználású személyi kölcsönhöz, mint korábban, az átlagosnál magasabb jövedelemmel rendelkezők azonban kamatcsökkentésnek örülhetnek. A

A Mol Limo belépett a klasszikus autókölcsönzés piacára

A Mol Limo elindította hétfőn a klasszikus autókölcsönzést, a Mol Limo RENT A CAR 0–24 órában elérhető -

Varga Mihály a pénzügyi kibercsalók ellen – tájékoztató kampány is indul

A jegybank öt intézkedéssel támogatja a kormány pénzügyi visszaélésekkel szembeni fellépését

Klímaválság a küszöbön: készlethiány fenyegetheti a piacot már a szezon elején

A piaci visszajelzések szerint egyes kereskedők készlethiánnyal, logisztikai nehézségekkel küzdenek, mert a piacra tavaly hirtelen rázúduló óriási kereslet kiürítette a raktárakat. De ez nem azt jelenti, hogy nem lesz mód gondoskodni az otthonok hűtéséről a nyári kánikulában.

Jelentkezés a SAKURA-díjra június 6-áig

Ebben az évben is keresik az ország kiemelkedő turisztikai és gasztronómiai szereplőit, akik hozzájárultak a magyar turizmus és étkezési kultúra fejlődéséhez, népszerűsítéséhez. A SAKURA-díjra június 6-ig lehet jelölést leadni, a díjátadóra pedig június 27-éb, Nagykörűn kerül sor.

Rekordot döntött az eSZJA

Rekordot döntött az eSZJA, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) bevalláskiajánlási rendszerén keresztül az idén kétmillióan adták be személyijövedelemadó-bevallásukat, míg 2017-ben még csak 600 ezren, és jól vizsgázott a NAV legújabb bevalláskitöltést segítő programja, a kérdés-felelet mód is

NAV: hétfő éjfél a céges bevallások határideje

Idéntől az élelmiszerlánc-felügyeleti díjról szóló bevallást is a NAV-hoz kell benyújtani, ugyanúgy június 2. éjfélig.
Hirdetés

Gazdaság

Devizapiac – Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama

Vegyesen alakult hétfő reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben a péntek délutáni jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Családban marad a pénz: ennyit nyerhetnek a családtagok, ha közösen bankolnak

Hatékonyan menedzselhetők akár egy többgenerációs család pénzügyei is, ma már több bank is kínál erre alkalmas szolgáltatásokat. A közös bankolással akár több ezer forintot is spórolhatnak havonta, emellett a pénzügyi tudatosságot is fejleszthetik

Az MNB üdvözli a jegybanktörvény módosítását

A jegybank a jövőben kizárólag a törvényben meghatározott alapfeladatok ellátására fókuszál, elkötelezett az intézmény átlátható és hatékony működése mellett

Július 1-től újabb szigor az online számlaadat-szolgáltatásban. Itt van mire figyeljünk.

Az Online Számla rendszerbe jelentett számlaadatok pontosságának javítása érdekében újabb szigorítás várható a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről a figyelmeztető- (WARNING) és hibaüzenetek (ERROR) kapcsán,