Nem elég attraktívnak látszani, annak is kell lenni – mondja a müncheni magyar főkonzul azzal kapcsolatban, hogy beruházásaikhoz milyen szempontok alapján választanak maguknak magyarországi helyszínt a bajor cégek. Tordai-Lejkó Gábor szerint a COVID járvány ugyan kényszerűen, némiképp visszavetette a gazdasági kapcsolatépítést, de a bajor cégek érdeklődése töretlen és az elmaradt magas szintű találkozók újraszervezése is napirenden van.
– Mind a német–magyar mind bajor–magyar gazdasági kapcsolatok kiváló állapotban vannak és dinamikusan fejlődnek. A befektetői körében Magyarország továbbra is rendkívül vonzó helyszín. A kétoldalú kereskedelem is rendkívül intenzív: 2010-től a bajor–magyar kereskedelmi forgalom közel megduplázódott, 2019-ben évi 14,8 milliárd euróra rúgott Bajorország és Magyarország között. Úgyhogy kifejezetten sikeres korszakot élünk. És még nem zárultak le a befektetések folyamatai. Sőt most abban reménykedünk, hogy a sajnálatos COVID vírus hatására a bajor, világpiaci vezető cégek – mert Bajorország nagyon sok világvezető cégnek ad otthont – újratervezik a beszállítási láncaikat, és vissza fogják hozni a gyártási, illetve a kulcsfontosságú beszállítási részgyártásaikat Kínából és a Távol-Keletről Európába, így Magyarország előtt is komoly lehetőségek nyílnak.
– Erről már folynak is tárgyalások?
A győri Audi üzemet ma már a világ legnagyobb motorgyárának nevezik…
– Kifejezetten tárgyalásokról nem tudok beszámolni, de vannak már futó projektek természetesen Bajorország és Magyarország között, illetve ide tartoznak az elmúlt időszak nagy lezárt sikerei, mint például a debreceni BMW befektetése. De itt vannak az olyan kisebb befektetések is, mint érdekességként a Regensburg melletti Neutraublingban van egy Krones nevű cég, amely a világ vezető italtöltő automatáit gyártja. Tehát például a Coca-Cola gigantikus méretű italtöltő automatáit is ez a cég gyártja. És a Krones most áthozott egy nagyon komoly befektetést Bajorországból Magyarországra, több száz munkahelyet teremtve szintén Debrecenben.
De ott van az Audi is amely folyamatosan bővíti magyarországi a gyártókapacitásait. A győri Audi üzemet ma már a világ legnagyobb motorgyárának nevezik, mert több autómodell mellett, ott naponta több, mint 8.800 autómotort gyártanak. Nem régóta elektromos motorokat is gyártanak. Így az évek során lassan 12.807 munkavállalója van egyedül az Audi cégnek Győrben. Tehát nagyon komoly befektetőink vannak, közéjük tartozik például a Knorr-Bremse, a világ legnagyobb fékgyárának, vasúti és teherautó fékrendszereket gyártó cége is, amely szintén évről évre fejlődik Magyarországon. Kutatási egységeket áthozva Magyarországra, egyetemi együttműködést is teremtettek a műszaki egyetemmel,: részt vesznek a mérnökképzésben. Illetve ugyanúgy az Audi is és a BMW is együttműködik, illetve együtt fog működni a helyi egyetemekkel, az Audi a Győri Egyetemmel, a BMW pedig a jövőben a Debreceni Egyetemmel.
– És mitől különleges Debrecen a bajor cégeknek: a sztráda, a reptér, az ipari park miatt?
Több olyan régiója van Magyarországnak, ami nagyon attraktív a befektetők számára…
– A meglévő ipari park mellett már egy újabb is épülőben van Debrecenben és emellett egy úgy negyedre is szükség van, mert olyan mértékű beruházások történnek, amelyeknek komoly infrastrukturális fejlesztési igényük van. A polgármester úr nagyon kooperatív a német cégekkel minden szinten, ugyanakkor az ideérkező német munkavállalók számára élhető és vonzó környezetként kell bemutatni a várost. Ezt tökéletesen menedzseli is a polgármester úr, hiszen például német nyelvű óvoda, iskola is nyílik majd, miközben a kulturális élet is fantasztikusan fejlődik Debrecenben. Emellett természetesen rendkívül fontos pont, hogy jó a város infrastruktúrája valamint könnyen megközelíthető Németországból: repülőtérrel rendelkezik, amely naponta biztosít járatot Debrecen és München között.
Több olyan régiója van Magyarországnak, ami nagyon attraktív a befektetők számára, de Nyugat-Magyarország telített, a munkanélküliség ott alacsony, tehát szabad kapacitás Nyugat-Magyarországon már szinte nincs, ezzel szemben Debrecenben, illetve Kelet-Magyarországon még van szabad munkaerő-kapacitás, ami az olyan nagy cégek, mint a BMW vagy a Continental vagy a Krones számára kulcskérdés. Nem beszélve, hogy közel van a határ is, így joggal reménykedünk a határon átnyúló munkaerőmozgásban is, ami prioritást jelent a bajor cégeknek.
– Tapasztalatai szerint ezek a világcégek miért éppen Magyarországot választják. Mivel lehet őket meggyőzni?
…nagyon becsülik a bajor cégek a jól képzett magyar munkavállalókat…
– A magyarországi adórendszer rendkívül kedvező számukra: nagyon alacsonyan tartjuk a jövedelemadót és a társasági adót. Mindemellett folyamatosan támogatjuk az újonnan létrejövő munkahelyeket és különösen előnyös támogatást adunk, ha egy munkahely a kutatás-fejlesztés területén jön létre. Emellett nagyon becsülik a bajor cégek a jól képzett magyar munkavállalókat, akik a színvonalas magyarországi oktatásnak köszönhetően magas szintű szak- és nyelvtudással rendelkeznek. Az is sokat segít, hogy német mintára meghonosítottuk a duális képzést, és ennek köszönhetően a szakképző helyekről a német cégek magas képzettségi elvárásainak megfelelő munkaerő kerül ki.
– Ráadásul a duális képzés keretében már a gyakorlati munkával is megismerkednek a jövő szakemberei.
– A szakképzés, de az egyetemi képzés is folyhat duális rendszerben. Ennek az a lényege, hogy a tanulók vagy hallgatók az elméleti mellett gyakorlati képzést is elsajátítanak oly módon, hogy üzemi, gyári munka során szereznek jártasságot. Így amikor elvégzik a szakiskolát vagy a felsőoktatási intézményt, már gyakorlati tudással is rendelkeznek és egyből meg tudják kezdeni a munkát, legyen szó mérnöki, vagy szakmunkási munkakörökről. És a legtöbb nagy bajor cég biztosít szakképző helyet a saját falain belül.
– Miként érintette a bajor-magyar kapcsolatot a COVID járvány?
– A COVID járvány tavaszi tetőfokán teljesen más üzemmódra álltunk át. De természetesen nem felejtettük el a gazdaságot, sőt kifejezetten előtérbe helyeztük azt, hiszen a magyar kormány nagyon fontos lépéseket tett annak érdekében, hogy megőrizze a hazai munkahelyeket. Miután a bajor cégek mintegy közel 50.000 ezer embernek adnak munkát Magyarországon, a magyar kormány olyan munkahely-megsegítő programot alapított, amelynek a német, illetve a bajor cégek is haszonélvezői lehetnek, így meggátolhatóvá válik a munkahelyek megszűnése. Mindezt megelőzte az, hogy Bajorország, illetve Németország is bevezetett egy úgynevezett munkahelyvédelmi programot, amit a főkonzulátuson mi nagyon szorosan követtünk, és folyamatosan jelentettük arról a kormányzatnak. Ez az úgynevezett Kurzarbeit program, amelynek keretében itt az állam átvállalja a fizetések nagyjából 60-67%-át annak fejében, hogy a munkaadó vállalatok nem bocsátják el a munkavállalót, hiszen jobban megéri az államnak, a csökkentett bérek egy részét átvállalnia, mintsem szociális segélyeket fizetnie.
Az élet tehát teljesen más kihívások elé állított minket, mint az a diplomáciában megszokott.
Tehát intenzív információátadásra volt szükség a főkonzulátus és a magyar kormányzat intézményei között annak érdekében, hogy a döntéshozók megismerhessék a koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válságkezelés német, illetve bajor elemeit, legyen szó maszkviselésről vagy éppen az iskolák bezárásáról, illetve újranyitásáról. És természetesen foglalkozni kellett az itt lévő, mintegy 100 ezer magyarral, aki haza szeretett volna jutni a koronavírus-válság alatt, de nem tudta, miként tud bejutni Magyarországra, vagy hogyan tud átjutni Ausztrián, mert a légiközlekedés leállt, a határokat lezárták, nehéz volt eljutni Magyarországra. Az élet tehát teljesen más kihívások elé állított minket, mint az a diplomáciában megszokott. Sajnos sokkal kevesebb delegáció, sokkal kevesebb megbeszélés tudott létrejönni, mert például, – ha már gazdaságról beszélünk -, úgy volt, hogy a bajor gazdasági miniszter egyben miniszterelnök-helyettes április elsején és másodikán utazik Magyarországra magas szintű üzleti delegáció kíséretében, komoly gazdasági programokkal, amit már régóta szerveztünk, hiszen most már közel 10 éve nem járt bajor gazdasági miniszter üzleti delegáció élén Magyarországon. Miniszteri találkozók voltak csak, de gazdasági delegációk nem tettek látogatást országainkban. Ezért fokozott várakozásokkal készültünk erre. A járvány miatt sajnos elmaradt a látogatás, de reményeink szerint még ebben az évben pótolni tudjuk azt. Emellett több más miniszteri találkozó is elmaradt a járvány miatt, de optimisták vagyunk, és reméljük: késő ősszel ismét beindulnak a kétoldalú egyeztetések.
