Kezdőlap Gazdaság MAKISZ: munkahelyeket veszélyeztet az extraprofitadó
No menu items!

MAKISZ: munkahelyeket veszélyeztet az extraprofitadó

Bódizs Kornél

A KKV méretű követelésvásárló cégek számára óriási terhet jelent a kormány által kivetett úgynevezett extraprofitadó a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) szerint. Bódizs Kornél, a szervezet elnöke kifejtette: a bankadóval is terhelt követeléskezelői üzletágban már csak a hitelmoratórium miatt lecsökkent üzleti tevékenység miatt sem termelődhetett extraprofit.

Amikor a kormányzat a bankszektorról beszél, rendszeresen beleérti a pénzügyi vállalkozásokat is. A Magyarországon működő pénzügyi vállalkozások azonban a bankoktól eltérő területen, nem egyforma üzleti lehetőségekkel és nem egyforma tulajdonosi háttérrel üzemelnek. A bankok többsége nemzetközi háttérrel rendelkezik és anyacégén keresztül is forráshoz juthat. Mellettük, egészen más szegmensben tevékenykednek például a lízingcégek, a banki hitelezésből kieső kisvállalkozásokat finanszírozók, valamint a közműszolgáltatók kintlévőségeit kezelő cégek. Egészen speciális területen dolgoznak a követeléskezelő és faktoring cégek, amelyek legnagyobb része jellemzően magyar tulajdonú, néhány tíz fővel működő, magyar munkaerőt alkalmazó, a forgalmat tekintve pedig KKV méretű pénzügyi vállalkozások. Mivel ők kizárólag piaci alapon elérhető pénzügyi forráshoz jutnak, ugyanúgy megszenvedik az emelkedő kamatkörnyezet negatív hatásait, mint minden más, nem pénzügyi vállalat” – mondta el a MAKISZ elnöke.

Bódizs Kornél kiemelte: a Covid-járvány időszaka már amúgy is megnehezítette a követeléskezelők működését, a két éve bevezetett hitelmoratórium és végrehajtási korlátozások kapcsán pedig ezek a cégek még további terheket vállaltak azzal, hogy visszafogták üzleti tevékenységüket. Mindez az eredményességük minimalizálásához vezetett, ami tényszerűen kizárja az extra profit lehetőségét. A fizetési, felmondási moratórium – amely jelenleg is több százezer ügyfelet érint – több évre kivonta a megvásárolható, illetve érvényesíthető követeléseket a piacról. A moratórium újabb meghosszabbítása pedig a szektor üzleti lehetőségeinek további, jelentős csökkenését eredményezi.

Az extraprofitadó indokolásának meghatározó része volt az ukrajnai háborúhoz kötődő különleges helyzet, illetve az, hogy a banki forrás és az ügyfeleknek ténylegesen kifizetett betéti kamat közötti különbség extra profitot eredményezett. A követeléskezelői szektor azonban ebben nem érintett, mert az ilyen pénzügyi vállalkozások, a törvény erejénél fogva nem gyűjthetnek betétet és így náluk ilyen jellegű extraprofit nem képződhet. Sőt az ukrajnai háború okozta gazdasági környezetváltozás, ideértve a kamatemelkedést is, még a korábbiaknál is rosszabb helyzetbe hozta ezeket a pénzügyi vállalkozásokat. Nem beszélve arról, hogy miközben a háború 2022-ben kezdődött, az extraprofitadónak mégis a háborúmentes évnek számító 2021-es árbevétel az alapja. Hozzáteszem: ha a profitot kívánjuk adóztatni, akkor miért az árbevétel az adó alapja, ami egy olyan mutatószám, amely nem veszi figyelembe a vállalkozás költségeit, és azt, hogy hány embernek ad munkát, illetve mennyi hitellel gazdálkodik. Az árbevételnek nem sok köze van egy cég eredményéhez. Ráadásul a követeléskezelői szektor helyzetét tovább nehezíti, hogy azok, a többnyire állami cégek, akiknek igénybe vesszük a szolgáltatásait, komoly áremeléseket hajtottak végre az elmúlt két évben. Az elmúlt két esztendőben, az ügyfelekkel történő kapcsolattartáshoz nélkülözhetetlen, ugyanakkor kiemelkedő tételt jelentő postaköltség több, mint 20 százalékkal emelkedett, ami önmagában is több tízmilliós plusz kiadást jelentett tagjainknak.

Bódizs Kornél kifejtette: a pénzügyi vállalkozások számára ennél is nagyobb terhet jelent, hogy számukra máig él a pénzügyi szektorra még 2010-ben bevezetett bankadó, amelynek terhein csak a bankoknak könnyítettek 2017-ben. Ez a különadó a devizahitelek által okozott nehézségek leküzdése érdekében szükséges hozzájárulásként került bevezetésre.

„A devizahitelek elapadtak, a nehézségeket leküzdöttük, a bankadó viszont számunkra megmaradt. Ráadásul a most kivetett úgynevezett extraprofitadó nem a régi bankadó kivezetésével került bevezetésre, hanem amellett jelent meg, újabb különadóként. A MAKISZ szerint mindez azt az érzetet kelti, mintha ez a tevékenység idegen testet jelentene a magyar gazdaságban és ezért büntetve lenne” – tette hozzá.

Érvei szerint az, hogy a MAKISZ 41 tagvállalata, 2020-ban nemzetgazdasági léptékű összeget, közel 320 milliárdnyi követelésállományt vásárolt meg, azt bizonyítja, hogy követeléskezelés a teljes pénzügyi és szolgáltatói szektor és vele teljes magyar gazdaság teljesítményéhez nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert a pénzintézeteket és más szolgáltatókat, versenyképességüket növelve megtisztítja a rossz portfóliójuktól, másrészt azért, mert ezáltal a tisztességesen fizető ügyfeleknek nem kell számolniuk a rosszul fizetők miatt emelkedő kamatokkal. Mindez pedig a magyar családok, közösségek sorsára is pozitív kihatással van.

Ezt igazolja az, a nemteljesítő hitelek jelenlegi állományainak csökkentését szolgáló Európai Uniós direktíva is, amely ezeknek a hiteleknek a hitelintézetektől a hitelfelvásárlókra való átruházásához kötődő akadályok eltávolításával – a hitelfelvevők jogait megvédve -, kívánja elősegíteni a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlődését az Unióban.

A követeléskezelők tevékenysége ugyanakkor az adósok oldalán is hasznos, mert az életkörülményeiket figyelembe véve, mindig megállapodásra törekszünk velük. Kedvezményeket nyújtunk, sőt éves szinten több ezer ügyfelünk számára nyújtunk segítséget az adósság okozta nehéz helyzetből való kilábaláshoz. Jellemző, hogy csak 2020-ban 116 ezer esetben sikerült megállapodniuk az ügyfelekkel a fizetési kedvezmény nyújtásáról.”

A MAKISZ ezért is örült volna annak, ha a követeléskezelői szektorra kivetett extraprofitadó bevezetése előtt a kormányzat biztosította volna számunkra a konzultáció lehetőségét. Nem csak azért, mert felkészült szakértőink biztosan segítséget tudtak volna adni az ágazat helyzetének jobb megismeréséhez. Hanem azért is, mert ez a mellbevágó, méltánytalanul magas adó, ami a továbbra is megmaradt banki különadó többszörösét teszi ki, nagyon sok olyan KKV méretű pénzügyi magyar vállalkozást hozhat lehetetlen helyzetbe, akik a Covid és a hitelmoratórium hatására nemhogy extraprofitot nem termeltek, hanem több ezer családnak megélhetést biztosítva, épphogy megőrizték az eredménytermelő képességüket” – mondta végezetül Bódizs Kornél.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása mellett

Figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is, 2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra,

Döntött a magyar kormány a Rába Nyrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének értékesítéséről

A 4iG Csoport bekapcsolódása a Rába Csoport tulajdonosi körébe nemzetközi piaci integrációt jelent, amely stratégiai lépés megerősíti a Rába piaci stabilitását és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi piacokon való még intenzívebb jelenlétre.

Elindult az őszi hajózási szezon  a Balatonon

Szeptember 8-tól október 26-ig őszi menetrend szerint, ritkábban járnak a balatoni menetrend szerinti hajójáratok

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is.
Hirdetés

Hírek

A kormány elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása mellett

Figyelembe véve az év első felében a költségvetésen kívül érkezett 535,1 milliárd forint közvetlen agrártámogatások visszatérítéseit is, 2025 első nyolc hónapjában összesen már 971,9 milliárd forint uniós forrás érkezett Magyarországra,

Döntött a magyar kormány a Rába Nyrt.-ben meglévő többségi tulajdonrészének értékesítéséről

A 4iG Csoport bekapcsolódása a Rába Csoport tulajdonosi körébe nemzetközi piaci integrációt jelent, amely stratégiai lépés megerősíti a Rába piaci stabilitását és lehetőséget teremt a hazai és nemzetközi piacokon való még intenzívebb jelenlétre.

Elindult az őszi hajózási szezon  a Balatonon

Szeptember 8-tól október 26-ig őszi menetrend szerint, ritkábban járnak a balatoni menetrend szerinti hajójáratok

Soha még nem vettünk fel ennyi személyi kölcsönt egy hónap alatt

Miközben mindenki az Otthon Start lakáshitelről beszélt júliusban, a személyi kölcsönök piacán történelmi csúcs született: a havi folyósítás átlépte a 100 milliárdos lélektani határt. A bankok között is óriási a verseny az ügyfelekért: már több pénzintézet kínál 10 százalék alatti kamatot átlagos jövedelemre is.

Véget vet a visszaéléseknek a termékpiaci törvény módosítása

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ), valamint a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) kezdeményezésére módosult a termékpiaci törvény. Az új szabályozás szigorítja a terményfelvásárlás során előforduló minőségi kifogásokat, így nem fordulhat elő, hogy a felvásárlók utólag emelnek kifogást a már átvett termény minőségével kapcsolatban.

Lítiumos rendszerek öregedése növeli a tűzkockázatot

Az energiatárolás hazai piaca új korszakhoz érkezett: miközben a lítium-vasfoszfát akkumulátorok öregedése hosszú távon növekvő tűzkockázatot jelenthet, a fél szilárdtest-technológia ipari alkalmazása áttörést hozhat a biztonság és hatékonyság terén. A Jedlik Ányos Energia Program jelentős támogatásaival, valamint a Top NRG új generációs energiatároló megoldásaival olyan fejlesztések valósulhatnak meg, amelyek nemcsak gazdaságosabbá, hanem biztonságosabbá is teszik a vállalati és lakossági energiahasználatot.

Sztrájk lesz a Lufthansánál? A tárgyalásos megoldást részesítik előnyben

.A Lufthansa pilótáit képviselő szakszervezet sztrájkszavazást indít, miután eredménytelenül zárultak a nyugdíjrendszerről szóló egyeztetések a légitársasággal.

Egy felmérés szerint magyar kkv-k adózási és adminisztrációs könnyítéseket sürgetnek

A 600 cég részvételével készített felmérésben a leggyakoribb javaslatok közé tartozik a szociális hozzájárulási adó átmeneti kedvezménye új HR, pénzügyi vagy marketing munkakörök bevezetésekor, mentorprogram indítása a pénzügyi tudatosság, digitalizáció és külpiacra lépés támogatására és az áfafinanszírozási terhek mérséklése, például a pénzforgalmi áfalimit emelésével
Hirdetés

Gazdaság

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...

Az egészségpénztár is segítheti az iskolakezdést

A szolgáltatás mostantól az éven belül bármikor igényelhető, megszűnt az a szabály, hogy a vásárlási számlát csak a tanév kezdete előtt, illetve a vége után legfeljebb 15 nappal állíttathatták ki.

Bővül a Magyar Államkincstár online állampapír-értékesítése

Új, azonnali és biztonságos fizetési lehetőséggel bővül a Magyar Államkincstár online értékesítési rendszere: a WebKincstárban és a MobilKincstárban mostantól QVIK fizetéssel is vásárolhatnak állampapírt az ügyfelek.

Kamatdöntés – Egyhangúlag szavazott az alapkamatról az MNB Monetáris Tanácsa júliusban

A július 22.-i döntés alapján a jegybanki alapkamat 6,50 százalék maradt.