„Cselekedjünk, tekintet nélkül az államadósságra!” – írja Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnöke a Financial Timesban megjelent vendégkommentárjában. A kormányok nem habozhatnak. Minden eszköz megengedett. Ha sürgősen nem indul újra a gazdaság, sosem látott válság jöhet. A munkaadókra, a munkavállalókra és a pénzügyi szektorra is kiterjedő állami intézkedéseket vár az EKB volt elnöke.
El lehet adósodni!
„Bibliai léptékű katasztrófa” – foglalja össze Draghi a népegészségügyi és a gazdasági helyzetet az egész világon olvasott gazdasági napilap, a Financial Times (FT) hasábjain. A korona-vírus elleni és a gazdaság megmentése érdekében folytatott harcot háborúnak nevezi, amelyben minden eszköz megengedett. Felszólítja a világ kormányait, hogy minden erőforrásukat mozgassák meg a gazdaság további leépülése ellen. „Cselekedni, cselekedni, cselekedni! Tekintet nélkül az államadósságra!” – hív fel Draghi.
Szokatlan szavak egy szakembertől, aki EKB elnökként ugyan laza monetáris politikát folytatott, de mindig a költségvetési fegyelem híve volt és ezt megkövetelte az euró-övezeti tagállamoknak nyújtott segítségért cserébe is – jegyzi meg a vezető olasz napilap, a Corriere della sera Draghi cikkét elemző összeállításában.
Draghi szerint könnyíti a helyzetet, hogy a kamatok belátható ideig a mostani extrém alacsony szinten fognak maradni. Nyilvánvalóvá teszi, hogy a 2012-ben, az euró-válság csúcsán elhíresült szavaival fémjelzett politikát követné: „whatever it takes” (’minden eszközzel’).
Ez akkor azt jelentette, hogy mindent meg tesz a közös európai pénz megmentése érdekében. Ez konkrétan a csőd szélére került országok, a piacon eladhatatlan államkötvényeinek felvásárlását jelentette, amelynek során nem volt a kiadható összegnek felső határa. Hasonló stílusú bejelentés nagy valószínűséggel nem várható az EKB jelenlegi elnökétől, Christine Lagarde-tól – kommentál a lap. Nem illene a stílusához. Habár Lagarde jó viszonyban van elődjével és csak dicsérő szavakkal illette Draghi elnöki tevékenységét.
Senki sem felelős érte, de mindenki elszenvedi
A volt EKB-elnök dicséri az európai kormányok eddigi gazdaságpolitikai nyilatkozatait és döntéseit. Azonban nem tartja őket elegendőnek. „A recesszió mindenképp nagyon mély lesz, de az megelőzhető, hogy Európa sírjává váljon.” Az állam jelenleg legfontosabb feladatának a „sokkos helyzetbe került” polgárok és gazdasági szereplők védelmét tartja. Mint írja, most nem a gazdaság szokásos ciklikus válságával állunk szemben. A korona-krízistért és a gazdaság lejtmenetéért a fogyasztók, a gazdasági szereplők és a politikusok sem felelősek. Az epidémiát a semmiből lesújtó természeti csapáshoz hasonlítja. Ezzel indokolja szakítását korábbi, szigorú fiskális elveivel.
Északi bizalmatlanság. Új európai Marshall-terv
Draghi összeurópai tervezésre és cselekvésre hív fel. „A baj mindenhol azonos, ezért közös erővel tudjuk a leggyorsabban és leghatékonyabban leküzdeni.”
Ebbe az irányba mutat az Európai Tanács elnöke, Charles Michel javaslata, amelyet az állam- és kormányfők legutóbbi telefonkonferenciáján terjesztett elő: az EU költségvetési forrásainak átstrukturálása és egy új európai Marshall-terv kidolgozása.
A gazdaság talpra állításának finanszírozása kapcsán azonban ismét fellángolt az észak-déli vita a tagállami államadósságok szocializálásról. Az olasz, a francia, a spanyol, a portugál a görög és meglepő módon az ilyen terveket eddig ellenző belga, ír és szlovén vezetők írásban tettek javaslatot összeurópai korona-kötvények kibocsátására. Az északi államok, a németek és a hollandok vezetésével, mint az euró-válság idején, most is elvetik ezt. Továbbra is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Berlinben e közben 1.100 milliárd eurós (360 ezer milliárd forint!) mentőcsomagot fogadtak el a német gazdaság megmentésére.
A munkahelyek megmentése minden előtt
Draghi szerint először a sok millió közvetlen veszélyben lévő munkahely közül kell minél többet megmenteni, és a már állástalanná emberek tömegén kell segíteni. Egyrészt, mert azt a veszélyt látja, hogy a most megszűnő munkahelyek hosszú távon is veszendőbe mehetnek. Másrészt, mert munkahely nélkül nem állítható helyre a családok felborult pénzügyi egyensúlya. Nem tartja elegendőnek az adó- és járulékfizetési kötelezettség átütemezését, illetve részbeni elengedését.
A bankokat is cselekvésre szólítja fel: Likviditást kell pumpálniuk a gazdaságba kamatmentes vagy minimális kamatú hitelekkel, hogy a kevés tartalékkal rendelkező cégek is túléljék a válságot és így megmaradjanak a munkahelyek. Ennek érdekében laza monetáris politikát javasol.
„A késlekedés okozta károk nem lesznek jóvátehetők.” Emlékeztet a ’20-as évekre, amikor az államok nem, vagy csak későn cselekedtek. Ennek évtizedes gazdasági, szociális, társadalmi válság, a szélsőséges politikai irányzatok megerősödése, majd minden idők legpusztítóbb háborúja lett a következménye – zárul Mario Draghi a Financial Timesban megjelent vendégkommentárja.
