Matolcsy György szerint Magyarország 2020-as válságkezelésének mérlege vegyes, a teljesítmény közepes, és csak a hitelállomány bővülése miatt nem omlott össze a magyar gazdaság.
“Ha nem működött volna példásan a magyar pénzügyi rendszer, akkor az egyik legrosszabb gazdasági válságkezelést könyvelhette volna el Magyarország az Európai Unión belül” – tette hozzá a jegybankelnök az mno.hu-n.
Legújabb írásában Matolcsy György kifejtette, összességében a magyar válságkezeléssel az uniós országok között a GDP-növekedés terén a 15. helyezést érte el, a családok fogyasztását tekintve az 5. helyet, a beruházások terén pedig a 20. helyet. Ezzel szemben az úgynevezett kormányzati fogyasztás terén csak a 25. helyezést, az exportban és a foglalkoztatás terén a 11., a bérek növekedésében a 3. helyet, a ledolgozott munkaórák terén pedig a 8. helyet érte el a magyar teljesítmény.
Ugyanakkor a háztartások és a vállalatok hitelállományának bővülésében az első helyen állt az ország.
A hitelek kihelyezése jelentősen bővült a válság során – a vállalati hitelállomány csaknem 10 százalékkal, a háztartásoké mintegy 9 százalékkal nőtt -, ami döntőnek bizonyult a gazdasági válság kezelésében.
A sikeres lépések közé sorolta a jegybankelnök a hitelmoratóriumot és az NHP hajrá hitelprogramot. A kormány, az MNB és a bankrendszer együtt gyorsan és határozottan hozták meg azokat a döntéseket, amelyek a hitelezés terén az EU-n belüli első helyezést hozták az országnak. Ez tette lehetővé az így is csak közepes, 15-17. helyet érő GDP teljesítményt – jegyezte meg.
Ugyancsak az eredményeket erősítették a korábbi sikeres pénzügyi reformok, hiszen, mint írta a 2010 utáni 12 gazdaságpolitikai fordulatra épülő 12 jegybanki fordulat tette lehetővé a 2020-as válságkezelés első helyet érő hitelezési teljesítményét. A hitel-központú válságkezelés azonban csak azért lehetett sikeres szerinte, mert a családok és a vállalkozások bíztak a jövőben és abban, hogy a gazdaság visszaáll a korábbi évtized sikeres működésére. A hitelezés és a kormányzati támogatások, valamint a vállalkozói bizalom képes volt megőrizni a korábbi foglalkoztatási szintet. Rekord mértékben vonzotta a külföldi tőkét az ország, aminek értéke és fejlett szerkezete már a válságban is erősítő injekciót adott a gazdaságnak. Az igazi növekedési többlet ennek köszönhetően még a következő években várható – sorolta Matolcsy György.
A válságkezelés gyengeségei és kudarcai között említette az állami beruházások lassú beindítását és a lakásépítés bizonytalanságait az év eleji áfaemelés miatt.
Az áfakulcs csak 2021-től csökkent ismét 5 százalékra, noha a jegybankelnök szerint még évközben meg kellett volna ezt lépni.
A magyar egészségügy sikeresen kezelte a válságot, de ehhez a “normál” működést le kellett állítani. Ez áll az EU harmadik legrosszabb kormányzati fogyasztási adata mögött – jelentette ki. A kudarcokhoz sorolta még a digitális átállás hiányát és a versenyképességi reformok elmaradását. Megjegyezte: “egyenes összefüggés van a versenyképességi rangsorokban elfoglalt helyezés és a válságkezelés mutatói között. Aki versenyképesebb, az jobb eredményt ért el nálunk“.
