Vannak, akik felvetik, hogy a jegybank elnöke sértődött, frusztrált, “összeveszett a miniszterelnökkel”. Azonban ez nem így van, “elvi ellentét van a kormány és a jegybank között” – jelentette ki Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank 2021-es üzleti jelentésének vitája előtt az Országgyűlésben, hozzátéve: az MNB-nek kötelessége az infláció elleni küzdelem és ehhez várja a kormány segítségét.
Az MNB elnöke hangsúlyozta: a 2021-es évben negatív gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre a kormány, “eleresztette az egyensúlyt“, és utána jött 2022-ben a háború, a szankciók, a brüsszeli csatározások, de már előtte, 2021-ben elindult a negatív gazdaságpolitikai fordulat.
A jegybankelnök azt mondta, meg kell előzni, hogy 2030-ban utódaink feltegyék a kérdést, hogy miért nem sikerült, hol és hogyan tévesztettek utat.
“Azt kell mondanunk, hogy 2021-ben tévesztettünk utat, és ezt sajnos folytattuk 2022-ben”
– fogalmazott.
Hozzátette, még nem látható, hogy 2023-ban ezt az úttévesztést képesek-e módosítani. Elvileg igen, mert megtették korábban többször is, de még most nem látható – értékelt.
Matolcsy György felidézte: 2010 és 2013 között Magyarország a gazdaságpolitika fordulatával végrehajtott egy nagyon sikeres reformprogramot, beállították a költségvetés egyensúlyát, új adórendszert vezettek be, valamint célként tűzték ki egymillió új munkahely megteremtését 10 év alatt.
Közölte: 2019-ben az MNB – nem sok sikerrel – előre jelezte, hogy visszatérnek a hetvenes évek, amikor árrobbanás – mégpedig energiaárrobbanás és a nyomában egy sor más területé is -, recesszió, válság, nagyon erős inflációs nyomás, stagfláció lesz. “Jeleztük előre, bekövetkezett” – fogalmazott.
Megjegyezte: 2021 elején elemzéseikkel arra jutottak, hogy nemcsak hogy visszatér az infláció, hanem tartós lesz, “tartós és magas szinten tartós“.
Elmondta: ezért az MNB teljes monetáris politikai fordulatot hajtott végre, de amíg a jegybank “kötelezően rálépett a fékre, addig a kormány nem kötelezően rálépett a gázra“.
Matolcsy György emlékeztetett: korábban, a koronavírus-járvány idején sikeresen kezelte a válságot együtt a kormány, a jegybank, a bankrendszer, az üzleti szektor és a családok, a válságkezelést tizennégy hónap alatt megoldották.
Azt mondta: miután volt egy sikeres évtized, és miután sikeresen kezelték a Covid-válságot, az MNB “teljes mellszélességgel ráfordulhatott az új válság megelőzésére, az infláció kezelésére“. A kormány azonban nem így gondolta, és ezzel a korábbi évtized sikere, az egyensúlyi növekedés megbomlott – tette hozzá.
Úgy vélte, jelenleg Magyarország két nagyon erős kihívás előtt áll: az egyik a felzárkózási kihívás, a másik pedig az inflációs.
Kifejtette: a felzárkózási kihívás azt jelenti, hogy míg 2019-ig egy sor országot megelőzött Magyarország, mostanra több visszaelőzte. Sok mindent megoldottak a 2010-es évtized elején, de utána “reformsivatag” alakult ki, reformok nélkül azonban nincs fenntartható növekedés – jelentette ki.
Matolcsy György kiemelte: bár az MNB elemzéseivel szeretett volna “a kormány szívére és agyára hatni, hogy indítsa meg a szükséges reformokat, ez nem történt meg“.
Az MNB elnöke tanulságként említette, hogy a múlt stratégiai hibái akár tíz évre is árnyékot vetnek, hogy világos célt kell kitűzni, hogy az nyer, aki a válságot reformokra, átalakításra használja fel, valamint hogy a régiók együtt mozognak.
