A budapestiek 29 százaléka nem tud rendszeresen félretenni a jövedelméből. A vidéki városokban élők között 31 százalék, a kistelepüléseken élőknél pedig 43 százalék ez az arány – derült ki az Intrum követeléskezelő felméréséből.
A 2019. őszén készített reprezentatív felmérésben 24 európai országból 24 ezer európai – köztük ezer magyar – vett részt.
Az Európai fogyasztói fizetési jelentés arra mutatott rá, hogy a települések között minden európai országban vannak megélhetési különbségek, de ezek általában jóval kisebbek annál mint amit Magyarországon mértek. Hasonlóan nagy eltéréseket csak Lettországban, Litvániában és Portugáliában találtak, míg a visegrádi országokban, ahogy a legtöbb nyugat-európai országban, szintén jóval kevésbé jellemző a kistelepülések lemaradása.
Deszpot Károly, az Intrum Magyarországi értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója elmondta, hogy bár az elmúlt 3-4 évben tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődés általában pozitívan hatott a lakosság fizetőképességére, a növekedést nem egyenletesen érzékelik az emberek az egyes régiókban.
A gazdasági fejlődéssel egyidőben az árak is emelkednek, és ez a folyamat szintén a vidéki lakosságot érinti hátrányosabban, mint a budapestieket.
Ezt támasztja alá, hogy míg a fővárosi válaszolók 53 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kiadásaik gyorsabban nőnek, mint a jövedelmük, a vidéki városokban élők között már 56 százalék, a kistelepülések lakói között pedig 64 százalék volt ez az arány.
Arról is beszámoltak, hogy Budapesten a legtöbben (40 százalék) a lakbért nevezték legfontosabb rendszeres kiadásuknak. Ugyanakkor megjegyezték, aktívan csak a fővárosiak 32 százaléka gyűjt lakásra, kétszer annyian, mint a falvakban élők, és valamivel többen, mind a vidéki városok lakosai.
A kistelepüléseken élők közül a legtöbben elsősorban nyugdíjra gyűjtenek – 42 százalék – Budapesten ez az arány csak 35 százalék. A kisebb városokban élők pedig oktatásra tesznek félre a legnagyobb arányban, 50 százalékuk elsősorban erre tervez költeni a megtakarításából.
