Megvan a gazdaság új sztárja a nearshoring. Magyarország is nyertes lehet.
Új termelési és kereskedelmi gyakorlat, a nearshoring van nagy sebességgel terjedőben az üzleti világban. Ez a kifejezés, pontos szakszó híján magyarul megközelítőleg visszaszervezést, közelire szervezést jelent. Más szavakkal: kerüljön közelebb a termelés a kulcsfontosságú piacokhoz!
A pandémia, az orosz agresszió nyomán kibontakozott háború Ukrajnában, napjainkban pedig a húszik egyre gyakoribb támadása a Vörös-tengeren a kereskedelmi hajók ellen bizonytalanná tette, nem kevésszer pedig szétzilálja a globális ellátási láncokat. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat igyekszik közelebb hozni gyártási kapacitásait a legfontosabb célpiacaihoz.
Egyre több fennakadást okoz a termelésben szerte a világon az alkatrészek, a részegységek vagy éppen a késztermékek szállításának késése, kimaradása. Idehaza például a Suzuki-gyár nemrégiben kénytelen volt jónéhány napra leállítani egyes modellek gyártását, mert logisztikai gondok keletkeztek az autómotorok tengeri szállításában a vörös-tengeri események miatt.
Érdemes megjegyezni, hogy ezen a tengeri útvonalon bonyolódik le a világ konténerforgalmának 12-15 százaléka, elsősorban Ázsia és Európa között. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben publikált előrejelzése szerint miután a tengeri szállítási díjak a közelmúltban megduplázódtak, ez 5 százalékkal emelheti az importtermékek árát az OECD-tagállamok körében. A Nemzetközi Valuta Alap szerint a fuvarozási díjak emelkedése világszinten 0,4 százalékkal növelheti az inflációt.
Az Apple is egyre több termékének a gyártását telepíti át Kínából Mexikóba: egyrészről a termelés biztonsága, másrészről az alacsonyabb előállítási és szállítási költségek miatt. A példákat még hosszan lehet folytatni: a Gartner piackutató cég felmérése szerint a termelő és szolgáltató vállalatok 88 százaléka szándékozik nearshoringba fogni.
Nearshoring, offshore, outsourcing és a többiek
De mi is az a nearshoring? A tevékenység pontos meghatározása előtt ismerkedjünk meg néhány, ma igencsak elterjedt működési gyakorlattal. Az outsourcing, a kiszervezés azt jelenti, hogy a vállalat a termelése és/vagy a támogató tevékenységek (marketing, IT, könyvelés stb.) egy részét vagy egészét igen részletes és precíz megállapodás keretében más cég(ek)re bízza. Ez történhet a vállalat működésével azonos országban vagy pedig más ország(ok)ban. Az előbbit onshoringnak vagy reshoringnak, az utóbbit offshoringnak hívják.
Az onshoringot nem az alacsonyabb termelési, szolgáltatási költségek, hanem a nagyobb szaktudás, a jobb minőség, a saját kapacitások felszabadítása más célokra stb. miatt választják. Az offshoring azért népszerű, mert a kiszervezés célországában a termelési költségek jóval alacsonyabbak, mint a vállalat „anyaországában”. Gondot, kockázatot jelenthet viszont az ellenőrzés, a szállítási lánc biztonsága, a határidők betartása, az eltérő kultúra és még számos más tényező.
A Covid-19 előtt igen népszerű volt az offshore outsourcing, vagyis a kiszervezés egy vagy több távolabbi országba. Kína, Vietnam, Thaiföld, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia számos nyugati cég számára outsourcing és offshore célpont. Nem kétséges, hogy Kína, a célpontok célpontja, ma egyedül több kiszervezést szolgál ki, mint az összes többi ország.
Mi a nearshoring?
De a „offshore varázslat” megtört. A globális ellátási láncok fenntartásának nehézségei és az egyre erősödő geopolitikai küzdelmek miatt mind markánsabban megjelenő irányzat a vállalati gondolkodásban a nearshoring, amely lényegében az ellátási láncok karcsúsítását jelenti.
A nearshoring tehát olyan offshore tevékenység, melynek keretében a cégek közelebb hozzák a gyártási kapacitásaikat a célpiacaikhoz. (A globális befektetők számára ilyen célállomás Magyarország is, amelynek komparatív előnye elsősorban abból származik, hogy hozzáférést kínál az európai, elsősorban az EU-piachoz, emellett viszonylag alacsonyak a termelési költségek és jó az infrastruktúra.) Jó példa a nearshoringra, hogy az amerikai és más vállalatok a Távol-Kelet helyett egyre inkább Mexikóból próbálják célba venni az USA céges és magán- fogyasztóit.
A vállalatok az üzletmenet folytonossága és kiszolgáltatottságuk csökkentése érdekében szerte a világon belekezdtek a gyártás és a szállítás átszervezésébe. Ezt a folyamatot az ukrajnai háború kitörése után, valamint az egyre veszélyesebb közel-keleti történések miatt még elkötelezettebben támogatják a fejlett ipari országok kormányai.
Előtérben a baráti országok
Vadonatúj kifejezés és gyakorlat a friendshoring, amikor a gazdasági tevékenység baráti államokba kerül riválissá vagy ellenséggé vált országokból. A nearshoring és a friendshoring összekapcsolódhat: a földrajzi közelség, valamint a kedvező politikai kapcsolatok együttes jelenléte kifejezetten vonzó célponttá tehet egy országot a külföldi tőkebefektetések számára, amennyiben az adott állam a legfontosabb gazdasági feltételeket is teljesíteni tudja.
Napjainkban nem kétséges, hogy a többpólusú világra való áttérés megköveteli a globális ellátási láncok kockázatmentesítését. A Morgan Stanley tavaly arra hívta fel a figyelmet, hogy ideje kidolgozni a többpólusú világ stratégiáját. Úgy tűnik, hogy ma már a nemzetbiztonság egyre inkább elsőbbséget élvez az áruk és szolgáltatások hatékony nemzetközi áramlásával szemben.
Az USA és a nearshoring
A Deloitte and Touche tavalyi kutatása szerint a nearshoring az Egyesült Államokban már javában zajlik. A felmérésbe 305, főként az USA-ban működő, 500 milliótól 50 milliárd dollárig terjedő éves árbevétellel rendelkező szállítmányozó és gyártó céget vontak be, melyeknek szűk kétharmada, mintegy 62 százaléka, már meg is kezdte a termelési kapacitások áthelyezését. Jól jellemzi a visszaszervezés hódítását, hogy Mexikóban csak 2021-ben több mint 7 millió négyzetméternyi nearshoring projekt épült. A mexikói gazdasági miniszter szerint négyszáznál is több amerikai cég tervezi áthelyezni termelését Ázsiából a déli szomszédhoz.
Washingtonnak a termelés földrajzi átszervezése nem pusztán ellátásbiztonsági és geopolitikai szempontból fontos. Egy mexikói gyárban előállított áru értékének 40 százaléka amerikai üzemekben gyártott alkatrészekből és részegységekből áll, míg ugyanez az arány Kínában csak négy százalék, ráadásul Peking ezt igyekszik még lejjebb nyomni. A helyzet iróniája, hogy az amerikai exporthoz Kína is felfedezte Mexikót, amelyet nearshoring „menekülőútvonalnak” tekint az USA felé.
Kína és Mexikó
Az Észak-Amerikai Szabadkereskedelmi Egyezmény (NAFTA) helyébe lépett USMCAN kereskedelmi megállapodás értelmében a” Made in Mexico” termékek vámmentesen léphetnek be Kanada és az Egyesült Államok piacára. A kínai cégek ezek után különösen tömegesen helyezik át az amerikai piacra szánt termelésüket, szolgáltatásaikat Mexikóba. Például egy Nuevo León állambeli ipari parkban (Hofusan) 28 különböző kínai cég működik, amelyek most dollármilliárdokat fektetnek be a gyáraikba, hogy kiszolgálják az amerikai piacot.
A kínainál alacsonyabb munkabérek mellett a mexikói gyártás mellett szól többek között az is, hogy ott másfélszer kevesebbet kell fizetni a földgázért, mint Kínában. (Az ázsiai országban tíz esztendő alatt megháromszorozódott az iparban dolgozók munkabére.) A szállítási költségek pedig igencsak alacsonyak a kínaihoz viszonyítva.
Kik lehetnek a nyertesek?
Szélesítve a kört: amennyiben a nyugati vállalatok tömegesen élnek a nearshoring és a friendshoring lehetőségével (ma minden jel erre utal), a tágabb értelemben vett nyugati tömbön belüli feltörekvő országok és régiók, mint például India, az ASEAN-régió, azon belül is főleg Vietnam, Indonézia, Malajzia vagy Latin-Amerikában Brazília és Mexikó, valamint Kelet-Közép-Európa lehetnek a folyamat nyertesei, mivel a „baráti blokkon” belül ők tudják a legkedvezőbb feltételeket nyújtani.
A Morgan Stanley elemzése arra is rámutat, hogy Mexikó és India a reshoring – a közelebb telepítésnek és a friendshoringnak, vagyis a baráti országokba való áttelepülésnek – két legnagyobb (valószínűsíthető) nyertese. India, amely a világ harmadik legnagyobb gazdaságaként hamarosan megelőzi Japánt és Németországot, 2031-re várhatóan megháromszorozza gyártási bázisát. Mexikóban eközben a GDP növekedése a 2022-es 1,9 százalékról 2,4-ra emelkedik a következő öt évben. Délkelet-Ázsia országaiban, köztük Vietnamban és Thaiföldön várhatóan növekedni fog a gyártás többek között olyan területeken, mint az elektronikai alkatrészek és a személyes elektronikus eszközök (okostelefon, okosóra stb.). Más elemzések, kutatások szerint a nearshoring nyertese Latin-Amerika és Kelet-Európa lesz.
Cég cég után
Az eddigiek alátámasztására érdemes megismerkedni néhány nagyvállalat nearshoring gyakorlatával. A Boeing egyik francia beszállítója, a Safran még a múlt század 80-as éveiben létrehozott egy kábelgyártó üzemet Mexikóban, amely ma már repülőgép-kabin felszereléseket is gyárt. Ez a vállalat szállítja a Boeing legújabb büszkesége, a 787 Dreamliner kábeleinek 95 százalékát.
A michigani székhelyű, elsősorban háztartási gépeket gyártó Whirlpool termelésének jelentős része ugyancsak Mexikóban van. Az ott készült gépeket az USA-ban és Kanadában értékesítik. A Whirlpool sikeres nearshoring tevékenysége nyomán az ágazat más cégei is mexikói gyáraikból „célozzák meg” az észak-amerikai piacot.
A spanyol Inditex – többek között a Zara márkájú ruházati és lakberendezési termékek gyártója – újabban Törökországban és Marokkóban folytat nearshoring tevékenységet. Ez azt is jelenti, hogy a cég termékeinek előállítása ma már nem Indiában és Bangladeshben történik. Más előnyök mellett az Inditex azért választotta Törökországot és Marokkót, mert a szállítási költségek onnan jóval alacsonyabbak, mint a két ázsiai országból.
A Toyota már 1996-ban autógyárat létesített az ázsiai szigetországhoz viszonylag közeli Thaiföldön. Azóta ott újabb két Toyota-gyár épült, s beindult a gyártás Indonéziában is. Ezek a nearshore üzemek azért is fontosak a japán autóipari vállalatbirodalom számára, mert Thaiföldön és Indonéziában – vagyis ugyanabban a földrajzi régióban – a bérek és a termelés egyéb költségei számottevően alacsonyabbak, mint Japánban.
A világ egyik legnagyobb sportruházati vállalata, a Nike termékei gyártásának egy részét Ázsiába szervezte ki. 2022-ben a Nike sportcipők 44, 30, 20 százalékát Vietnamban, Indonéziában és Kínában gyártották.
Az Apple nemrégiben, friendshoring keretében egyes mobiltelefonjai gyártását Kínából Indiába helyezte át. Jelenleg az Apple-termékek mindössze 5 százalékát gyártják Kínán kívül, de a JP Morgan elemzése szerint ez az arány 2025-re elérheti a 25 százalékot.
Kínai nearshoring Magyarországon
Nearshoringnak tekinthetők a kínai vállalatok magyarországi cégalapításai, folyó és tervezett beruházásai az akkumulátor gyártó iparban. Ismeretes, hogy a nagy európai gépkocsigyártók – Opel, VW, BMW, Mercedes, Audi, Renault, Citroen, Fiat stb. – gőzerővel fejlesztik elektromosautó üzletágukat. Többségük már ma gyárt úgynevezett e-autókat és nem kétséges, hogy a termelés a következő 10 esztendőben igencsak megnövekszik. A Magyarországról és más európai országokból származó akkumulátorokat (amelyek jelentős részét kínai tulajdonú cégek gyártják majd) minimális szállítási költség terheli, s az sem mellékes szempont, hogy a kontinensen belüli logisztika, ellátás is biztonságos.
A nearshoring legfontosabb előnyei
A példákat még hosszan lehet sorolni és nem csak a globális, és nagyvállalati körből. A nearshoring és a friendshoring előnyei ugyanis minden, ebben a tevékenységben résztvevő cégre csaknem egyformán „hatnak”. A legfontosabb előnyök:
- időben és térben lerövidül az ellátási lánc útvonala
- hatékonyabb, olcsóbb logisztikai megoldások
- a hazainál alacsonyabb termelési költségek
- költségmegtakarítás
- nagyobb ellátási, üzletfolyamatossági biztonság
- kevesebb termelési, logisztikai, politikai kockázat
- hatékonyabb készletgazdálkodás
- azonos vagy alig eltérő időzónák, ebből fakadóan egyszerűbb kommunikáció
- azonos vagy hasonló kulturális környezet és értékek
- kevés nyelvi akadály
- kevesebb üzleti utazás, kisebb utazási költségek
- gyorsabb, egyszerűbb ellenőrzési lehetőségek
- sok esetben vám- és adókedvezmények
- alacsonyabb kitettség a szellemi tulajdonjogok megsértése terén
A fentieken kívül még számos kisebb és nagyobb előnyről számolnak be az érintett cégek, ugyanis ahány nearshoring projekt, annyi eltérő számú és tartalmú előny tapasztalható. A nearshoring kifejezés és tevékenység mai igencsak „felkapott”, tehát mi várható ezen a területen a jövőben?
Mit hoz a jövő?
További erőteljes növekedésre számítanak a szakemberek mind a kiszervezés, mind a nearshoring piacon. Emlékeztetőül: amennyiben az outsourcing tevékenység a célország közelében történik, együttes kiszervezésről és nearshoringról van szó. A Statista adatai szerint az offshore piac 2022-ben elérte az 1,4 billió dollárt, ez az érték csaknem 8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Nem végleges adatok szerint a cégek tavaly 731 milliárd dollárt költöttek kiszervezésre.
A nearshoring jelenét és jövőjét jól jellemzi, hogy a tervek szerint csak az amerikai vállalatok idén 40 milliárd dollárnyi befektetést hajtanak végre Mexikóban. A Tesla például, új „játékosként” 5 milliárd dolláros befektetéssel lépi át a mexikói határt.
Természetesen nem minden gazdasági, üzleti tevékenység alkalmas nearshoringra. A nemzetközi tapasztalatok szerint a feldolgozóipar, az informatika és szoftver-fejlesztés, az ügyfélszolgálat és a pénzügyi, valamint az üzleti szolgáltatások területén várható a közeli jövőben „visszaszervezés-robbanás”.
Dr. Gonda György, CMC vezetési tanácsadó
Certified Management Consultant
