Most érdemes Japánba utazni, mert a gyenge jennek köszönhetően – a magyar utazók élménybeszámolói szerint is – kifejezetten megfizethető árakon kínálja termékeit, szolgáltatásait az egykor a legdrágább célállomások közé tartozó csodás szigetország.
A márciusi cseresznyevirágzási szezon mindig népszerű időszak a turisták számára, amikor Japánba látogatnak. Idén azonban talán nem ez volt az egyetlen ok, amiért több mint 3,1 millió látogató – a japán nemzeti turisztikai szervezet szerint ez egyhavi rekord – látogatott el a felkelő nap országába.
A külföldi turisták a keményebb valutáikat, például az eurót és a dollárt használták ki, hogy a gyengébb japán valutával szembeni előnyös árfolyam hasznát kiélvezzék. Habár a jen zuhanása árt a japán háztartásoknak, a Japánba látogatók profitálnak az árfolyamkülönbségből – írja az AFP sajtóügynökség.
A külföldi turisták egy főre jutó átlagos költése idén január és március között 52%-kal nőtt az ügynökség jelentése szerint a 2019-es év azonos időszakához képest. Az volt az utolsó összehasonlítási év a Covid-19 járvány miatt.
Egy 1000 jenes ramen akkor 8 euróba került, szemben a hét eleji 5,8 euróval. Egy luxusóra pedig, amely 2019-ben 5600 euróba került, ma már „csak” 4000 euró körüli összeget ér. A turisták ugyanis az útlevelük bemutatásával adókedvezményt is igénybe vehetnek, ami mind a külföldi turisták, mind a helyi nagyvállalatok számára előnyös.
A gyenge jent gyakran tekintik a „Japan Inc.” áldásának, mivel segít abban, hogy a kereskedelmi export – például Japán autóexportja – olcsóbb legyen külföldön, és növeli a nyereséget, amikor a külföldi piacokról származó jövedelmet hazahozzák. A behozatali oldalon viszont megemeli a nyersanyagok, az élelmiszerek és az üzemanyag árát, ami hátrányosan érinti a műtrágyát importáló mezőgazdasági termelőket és a Kínából származó alkatrészekre támaszkodó cégeket. Arról nem beszélve, hogy Japánban a kisvállalkozások foglalkoztatják a legtöbb munkavállalót, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy a versenyző piacon az eladási árak emelésével áthárítsák a növekvő költségeket.
A japán valuta április 29-én 160,17 jenre zuhant a dollárral szemben, ami utoljára 1990-ben volt ilyen magas. Május 1-jén a japán valuta meredek emelkedés után 153,04 jen volt a dollár árfolyama, bár később kissé visszaesett. A kereskedés zárásakor a japán valuta még így is 2,08%-kal emelkedett a nap folyamán, ami nagy ugrás egy olyan piacon, ahol a napi ingadozások gyakran néhány tized százalékpontra korlátozódnak. A Bank of Japan (BoJ) adataiból az is kiderült, hogy a japán hatóságok május 1-jén mintegy 3,66 billió JPY-t költhetek a jen támogatására. A hét elején a japán pénzügyminisztérium is beavatkozott a piacba, és potenciálisan mintegy 6000 milliárd jen (36 milliárd euró) értékben fektetett be – igaz a Bloomberg-nek ezt hivatalosan nem erősítették meg. A japán jegybank a valutájának erőteljes esése ellenére április végén változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat, 0% és 0,1% között tartva azt, és meglehetősen békülékeny hangnemet ütött meg.
Érsek M. Zoltán