Berlin és Washington megállapodott: a szövetségesek közötti vita nélkül áramolhat az orosz gáz az ’Északi Áramlat 2’ vezetéken Németországba. A kétoldalú megállapodás kiterjed Kijevre is. A két nyugati főváros az oroszok elleni diplomáciai segítséget ígért Ukrajnának. Berlin komoly összegekkel is fogja támogatni Ukrajna energetikai függetlenedését. Háttér
A németek mindent megígértek
Washington a tervezése pillanatától megpróbálta megakadályozni az Oroszországot Németországgal összekötő új gázvezetéket, az ’Északi Áramlat 2’ megépítését. Moszkva nemzetközi energetikai térnyerésének újabb állomását látja benne. A Fehér Házat az is zavarta, hogy az új vezetéken szövetségese, Ukrajna megkerülésével fog gáz érkezni Nyugat-Európába. Ezzel Ukrajna tranzitországként tovább veszít a jelentőségéből, és ezért importőrként egyre keményebb feltételeket kell elfogadnia az oroszoktól.
Az amerikai-német megállapodás értelmében Washington és Berlin diplomáciai segíteni fog adni Kijevnek a Moszkvával folytatott gáztárgyalásokon. Ezen felül a németek 150 millió euró értékben beruházásokkal fogják segíteni Ukrajna energetikai függetlenedését. Berlin 42 millió eurós hitelt is nyújtani fog Kijevnek a zöld energiaforrások fejlesztésére.
Kis ár a németeknek a 8 milliárd eurós projektért, amely a 2.460 kilométeres csővezetékkel évi 55 milliárd köbméter gázt lesz képes eljuttatni az Északi-tenger alatt Németországba, ahonnan a németek meglévő csővezetékeiken keresztül ezt részben továbbértékesíthetik a nyugat-európai piacon.
Berlin még arra is ígéretet tett, hogy szankciókat fog alkalmazni Oroszországgal szemben, ha a Kreml politikai célokra, Ukrajna ellen használná az új vezetéket. Továbbá azt is vállalta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy szükség esetén az EU is szankciókat léptessen életbe. A válaszlépés példájaként az orosz energia importjának német, illetve európai korlátozása szerepel az egyezményben.
Berlin arra is ígéretet tett, hogy a 2024-ben lejáró szerződést, amely alapján az Ukrajnán keresztül futó vezetékeken vesz gázt az oroszoktól, 10 évre meg fogja hosszabbítani. Ez összesen 2-3 milliárd eurót garantál Kijevnek a tranzitdíjból.
Ami már sok volt
Az új demokrata adminisztráció egyetlen kompromisszumra volt hajlandó. Eltekintett a korábbi republikánus vezetés által megfogalmazott követeléstől, amely értelmében, ha Moszkva politikai célokra használva visszaélne a vezetékkel, a németek blokkolnák a gázszállítást az észak-kelet-németországi Greifswaldnál, ahol az ’Északi Áramlat 2’ eléri a szárazföldet. Berlin arra hivatkozott, hogy ez jogilag lehetetlen, hisz a vezeték magántulajdonban áll. A konzorcium tulajdonosai az orosz Gazprom, német E.ON és Wintershall, a holland Shell, az osztrák OMV és a francia Engie. A németek szerint egy vezetékzárlat annak ellenére sem állná ki a bíróság próbáját, hogy a Gazprom 50 százalékban az orosz állam tulajdonában áll.
Történelmi mélypont
A ’Északi Áramlat 2’ körüli viták miatt évek óta nagyon feszült a két szövetséges viszonya. Trumpék tárgyalni sem voltak hajlandóak a megállapodás feltételeikről. Ultimátumot intéztek Berlinhez.
A mostani amerikai kompromisszum készségben nagy szerepe volt Joe Biden hivatalba lépésének, aki első külföldi vezetőként Angela Merkelt fogadta a Fehér Házban.
Biden egyébként nemrégiben feloldotta a projektben részt vevő német vállalatokkal szembeni szankciókat, ami sokakat feldühített az amerikai kongresszusban. Merkel igyekezett lekicsinyelni az ellentéteket, és hangsúlyozni, hogy az új gázvezeték kiegészíti, nem pedig kiszorítja az ukrán vezetékeket.
Stratégiaváltás
A Barack Obama vezette Fehér Ház élesen ellenezte az ’Északi Áramlat 2’-t és ebben az időszakban Biden volt az alelnök.
Biden elnökként már fontosabbak tartja a német-amerikai kapcsolatok rendezését. Abban bízik, hogy a Berlin felé kompromisszumkészséget mutatva meg tudja nyerni magának a németeket a stratégiai ellenség, Moszkva elleni gazdasági és politikai küzdelemhez.
Ezzel együtt a Fehér Házban belátták azt is, hogy nem tudnának olyan kemény szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben és olyan erős nyomást gyakorolni Berlinre, amely megakadályozná a 8 milliárd eurós, immár elkészült vezeték használatba vételét.
A republikánusokat nem győztem meg Biden stratégiája. „Hatalmas hiba volt a német-amerikai megállapodás. Kvázi az USA áldását adta a vezetékre” – mondta a párt szenátora, Pat Toomey és egyúttal szankciókat sürgetett Oroszország ellen.
Kijev is háborog
A megállapodást az aláírása után német és az amerikai kormány képviselői személyesen ismertették Kijevben.
Delegációk utaztak Varsóba is, hogy az ’Északi Áramlat 2’-t biztonságpolitikai okokból a kezdetektől fogva szintén ellenző lengyeleket is megnyugtassák.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt nem győzte meg se a megállapodás, se Heiko Maas szavai: „Németország az ukránok oldalán áll. Ahogy a múltban, úgy a jövőben is meg fog tenni mindent Ukrajna területi integritása és gazdasági-politikai önrendelkezése megvédése érdekében.”
„Rossz megállapodás, amit rólunk, mégis a hátunk mögött hoztak” – reagált Zelenszkij, aki a kétségeit csak Biden amerikai elnökkel személyesen találkozva tarja eloszlathatónak. Erre a Fehér Ház ígérete szerint augusztus végén kerülhet sor.
A Kremlben nem értik a problémát
„Örülünk a megállapodásnak, amely lehetővé teszi, hogy nyugodtan vehessük üzembe az elkészült csővezetéket” – mondta Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke. Ukrajnával kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy „ha Kijev konstruktív partner lesz, mint, ahogy a Gazprom volt a múltban, nem lesz akadálya a 2024-ben lejáró tranzitszerződés meghosszabbításának”. Egyúttal tagadta, hogy valaha is politikai fegyverként vetették volna be a gázt.
Az amerikai-német egyezség szankciókról szóló részének az orosz külügyminiszter mondott véleményt: „Barátságtalan és a nemzetközi joggal ellentétes.”
Az biztos, hogy a ’Északi Áramlat 2’ jelentősen növelni fogja Oroszország súlyát az európai energiapiacon. Elemzői várakozások szerint meg fog duplázódni a Németországba érkező orosz gáz mennyisége. Így várhatóan a megállapodás ellenére lesz még folytatása a német-amerikai vitának.
Petrus Szabolcs
