A magas energiaárak, az elszabadult infláció, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúja miatt egyre mélyül Európában a megélhetési válság – derül ki a The Guardian című brit napilapban közzétett, az Ipsos francia közvélemény-kutató intézet és a Secours Populaire francia civil szervezet által hat országban készített felmérésből.
A közvélemény-kutató cég honlapján jelzi: az Ipsos és a Secours Populaire első alkalommal készítette el az európai bizonytalansági és szegénységi barométert, hogy megfigyeljék több európai ország lakosainak véleményét és aggodalmait.
Az online felmérést június 17. és július 6. között készítették el Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Lengyelországban és az Egyesült Királyságban 6000, 18 éves vagy annál idősebb európai lakos megkérdezésével.
Az adatok szerint a megkérdezettek több mint fele komoly kockázatot lát arra, hogy a következő hónapokban pénzügyi helyzete bizonytalanná válik, 80 százalékuk már most is nehéz pénzügyi döntésekre kényszerült.
A megkérdezettek 54 százaléka válaszolta, hogy vásárlóereje csökkent az elmúlt három évben – főként a magasabb élelmiszer-, üzemanyag-, fűtés- és lakbérszámlák miatt.
A leginkább érintett ország Görögország volt, itt a válaszadók 68 százaléka mondta azt, hogy vásárlóereje 2019 óta nagyon vagy valamelyest csökkent. Franciaországban az arány 63, Olaszországban 57, Németországban 54, Nagy-Britanniában 48, Lengyelországban 38 százalék volt.
A válaszadók 64 százaléka mondta azt, hogy gyakran vagy néha nem tudja eldönteni, hogy mi legyen a következő takarékossági lépés, mivel már meghúzták a nadrágszíjat, ahol tudták. Összesen 28 százalékuk számolt be arról, hogy a hónap közepére túllépte hitelkeretét, 27 százalék pedig gyakran vagy időnként aggódott, hogy elveszíti otthonát.
A megkérdezettek 27 százaléka mondta azt, hogy pénzügyi és anyagi helyzete bizonytalan, ami azt jelenti, hogy “egy váratlan kiadás mindent megváltoztathat”, míg 55 százalékuknak figyelnie kell, mire ad ki pénzt.
A jövő miatt sokan aggódnak: a válaszadók 55 százaléka érezte úgy, hogy nagyon vagy valamennyire jelentős annak a kockázata, hogy bizonytalan helyzetbe kerül az elkövetkező hónapokban, minden hatodik (17 százalék) pedig nagyon magasra értékelte ennek lehetőségét.
A vizsgált országokban a szülők mintegy 49 százaléka aggódik amiatt, hogy nem tudja kielégíteni gyermekei igényét, 33 százalékuk már jelenleg sem tudja biztosítani, hogy gyermeke étrendje olyan változatos legyen, amennyire azt szeretné.
A tanulmány éles eltéréseket mutat ki az egyes országok között azt illetően, hogy mely csoportokat tartanak a megkérdezettek a legveszélyeztetettebnek a szegénységbe csúszás szempontjából: Németországban a nyugdíjasokat (61 százalék), Olaszországban a fiatalokat (57 százalék), míg Nagy-Britanniában az egyszülős családoklat (55 százalék).
