Hirdetés
Kezdőlap Menedzser Akadémia Menedzser-egészség Életet vagy...
No menu items!

Menedzser-egészség Életet vagy pénzt?

dr. Gonda György

Túlhajszoltság, állandó stressz, munkafüggőség, magas vérnyomás, ingerültség, időhiány, türelmetlenség, fáradékonyság, szexuális problémák, fejfájás, depresszió, elhízás, cukorbetegség, szív- és érrendszeri panaszok, alvászavar és a sort még sajnos hosszan lehet folytatni. Ha ezek, és a későbbiekben ismertetésre kerülő további jelenségek „ismerősek”, és az olvasó vezető beosztásban van, nagy valószínűséggel menedzser betegséggel küszködik. Az új kutatások szerint azonban ezek a szimptómák ma már a beosztott irodai dolgozóknál is mind inkább megjelennek.

A Szív Világszövetség (WHF) adatai szerint globálisan évente mintegy 18 millióan vesztik életüket szív- és érrendszeri megbetegedések következtében. A halálozási statisztikát idehaza is ezek a betegségek vezetik, vagyis az elhunytak 40-45 százaléka valamilyen kardiológiai probléma következtében hal meg. Magyarországon minden évben átlagosan több mint 5500 ember hal meg szívinfarktusban. Közöttük jelentős arányt – mintegy 55 százalékot – képviselnek a 30-50 év közötti férfiak.

A címben feltett kérdésre a szervezetek, vállalatok vezetőinek és beosztottjainak döntő többsége azt felelné, hogy mindkettőt. De a kettős cél eléréséért az egészség területén meglehetősen sokat kell tenni. Ismerkedjünk meg tehát az úgynevezett menedzserbetegségekkel, azok megelőzésével, s ha mégis kialakulnak, azok kezelésével. Nem az orvos, hanem a vezetési tanácsadó szemszögéből.

Mi is a menedzserbetegség?

Menedzserbetegség az összefoglaló neve azoknak a testi-lelki betegségeknek és tüneteknek, amelyek gyakran alakulnak ki azoknál a vezetőknél, akik állandó készenléti állapotban, nagy feszültségben, nyomás alatt élnek és dolgoznak. Egy másik megfogalmazás szerint menedzserbetegségről beszélünk, ha a munkahelyi felelősségből, elvárásokból adódó folyamatos stressz hatására csökken az egyén stressztűrő képessége, aminek következtében megnő a különböző betegségek kockázata. Leggyakrabban a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőszervi gondoké.

Világszerte elfogadott álláspont, hogy a menedzserbetegség nem egy konkrét betegség, inkább egy betegség-együttes, egy gyűjtőfogalom, mely az elnevezése alapján, általában a fokozott stresszben élő embereket érinti. Ez az életforma tehát nagyon jellemző a vezető beosztású emberekre, elsősorban a 35-50 év közötti férfiakra.

A menedzserbetegség alapja a fokozott és állandósult stressz terhelés, ami előbb felfokozza, majd kimeríti a szervezetet. A felfokozott állapot hatására a szervezet tehát egy idő után kimerül és elfárad. A szervek fokozatosan elkezdenek „alulműködni”, vagyis csökkent működés és csökkent regeneráció jellemzi ilyenkor a különböző szervek állapotát.

Veszélyben az A-típusú személyiségek

A menedzserbetegség elsősorban az úgynevezett A-típusú személyiségekre jellemző. Kik is ők? A-típusú személyiség, aki versengő, türelmetlen, lobbanékony és siker-orientált. Ezeknek az embereknek a szimpatikus idegrendszere az átlagosnál érzékenyebb, így kisebb pszichés megterhelésre, átlagos stresszhatásra is fokozottan reagál. Az állandó túlhajszoltság, a rendszertelen étkezés, valamint a mozgásszegény életmód és még sok egyéb tényező tovább ronthatja helyzetét. Ez a személyiségtípus a fentebb említettek mellett még ambiciózus, dinamikus, magas kockázatvállalási hajlandósággal rendelkezik és állandó időhiányban szenved. (A B-típusú személyiségek általában a beosztottak, akik végrehajtják a vezetők utasításait, döntéseit. Ők kevésbé alkalmasak vezetői szerepre, feladatokra.)

Kortól és nemtől független

Ma már egyértelmű, hogy a menedzserbetegség elsősorban azokat az embereket veszélyezteti, akik folyamatosan nagy nyomás alatt dolgoznak. Ez a betegség hagyományosan a cégvezetőket, az igazgatókat, a szélesebb értelemben vett menedzsereket érinti a leginkább. A menedzserbetegség azonban nem válogat, kortól és nemtől függetlenül megtapasztalhatja sajnos bárki, aki szélsőséges és folyamatos stresszben él. Érdemes megjegyezni, hogy a COVID-19 is rátett egy „lapáttal” a menedzserbetegségekre: a hosszú home office és a megváltozott munkakörülmények főleg mozgásszervi és kardiológiai problémákat okoztak.

Jellemzően mégis a középkorú férfiak szenvednek leginkább tőle. A túlhajszolt életmód és az állandó stressz okozta kimerülés természetesen a nőkre is leselkedik, mivel a menedzserek döntően macsó világában nekik sokszor még fokozottabb teljesítményt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy bizonyíthassák szakmai rátermettségüket és vezetőként is elismerjék őket.

Tünetek, panaszok, szimptómák, alváshiány

A menedzserbetegség néhány tünetéről már volt szó, de sajnos a panaszok és a szimptómák palettája igen széles. A túlhajszoltság, a túlpörgés, az állandó készenléti állapot, az időhiány, az egyre nehezebben elviselhető feszültség krónikus stresszt eredményez, amely fokozottan igénybe veszi az egyén immunrendszerét. A tartós stressz hatására a szervezet védekező rendszere egyre kevésbé képes ellenállni a káros környezeti hatásoknak, védelmet nyújtani a szervezetet érő ártalmakkal szemben. Mivel az immunrendszer az állandó hajszában képtelen a regenerálódásra, ezért nem tudja a szokásos módon felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel sem. A menedzserbetegség legfontosabb kiváltó oka tehát a pihenés és a szervezet regenerálódásának a tartós hiánya.

Ami az alváshiányt illeti: Mark Rosekind amerikai alváskutató szerint, ha egy menedzser a napi nyolc óra helyett csak öt órát alszik, akkor emiatt elveszíti döntési képességének 50 százalékát és emlékező képességének 20 százalékát. Más kutatások is egyértelművé tették, hogy jelentős az összefüggés az alvás, az egészség és a teljesítmény között.

További lehetséges tünetek:

  • kiborulás, dühkitörések
  • szorongás, pánik
  • örömtelenség
  • gyomorégés, reflux, gyomorfekély
  • megemelkedett pulzus
  • izomfeszülés, hátfájás
  • légzőszervi rendellenességek
  • libidó csökkenése
  • emelkedett vérzsír- és vércukorszint
  • koncentrációs nehézségek
  • gyorsuló öregedés

Hogyan lehet megelőzni?

Joggal merül fel a kérdés, hogyan lehet megelőzni a menedzserbetegség kialakulását? Sajnos a társadalomban, a szervezeti és az üzleti életben csak nagyon ritkán lehet stresszmentesen élni. Azonban számos lehetőség van a nyugodtabb életmód kialakítására még vezetői szinten is.

Szakorvosok véleménye szerint kiemelten fontos a rendszeres vitamin és nyomelem fogyasztás, ami kedvezően befolyásolja az idegrendszer működését. A napi munkavégzésbe be kell iktatni 1-2 óránként tízperces szünetet, amelyet sétával is eltölthetünk. Célszerű megváltoztatni az étkezési szokásokat: a könnyű és egészséges ételek megemésztése kevésbé veszi igénybe a szervezetet, így több energia marad a regenerálódásra, munkavégzésre. A pihenés, a meditáció és a relaxáció fontos szerepet játszanak a megelőzésben. Ajánlott a rendszeres részvétel orvosi szűrővizsgálatokon., mert a súlyosabb elváltozások így időben felismerhetők. (Erről még lesz szó.)

De mindennél fontosabb az egyéni és a csoportos stresszkezelés megtanulása és alkalmazása. Napjainkban a stresszoldás módszereire, technikáira igen sok tréning áll rendelkezésre, az ezeken való részvételt általában anyagiakkal is ösztönzik a cégek. Ugyancsak a megelőzési technikák sorába tartozik az, hogy ha nincs más megoldás a menedzserbetegségek elkerülésére, akkor munkahelyet kell változtatni. Igen, kell, még anyagi veszteségek árán is!

Munkamánia, munkaholizmus

Szükséges megtanulni a munkamánia felismerését, majd kezelését is. Egy klinikai addiktológiai szakpszichológus véleménye szerint „ha a munka a társas kapcsolatokat, a magánéletet, a testi-lelki egészséget és minden egyebet is háttérbe szorít, az már túlmutat a szorgalmon. Ezt a függőséghez hasonló állapotot munkafüggőségnek, vagy munkaholizmusnak is nevezik, amely ugyanolyan káros hatással lehet az emberre, mint az alkohol- vagy a kábítószer-függőség. Vannak olyan szakmák, amelyekben gyakrabban fordul elő munkafüggőség. Például fokozottan veszélyeztetettek a versenyszférában dolgozók: a felsővezetők, a menedzserek, vagy az olyan munkatársak, akik munkájában fontos, hogy mindig naprakészek legyenek. Rájuk plusz nyomásként nehezedik az is, hogy mi történik, ha például betegség miatt kiesnek a munkából, így lemaradnak fontos dolgokról, vagy akár kárt is okozhatnak a cégüknek.” A munkamánia egészségre ható kedvezőtlen tünetei gyakorlatilag megegyeznek a stressz káros szimptómáival.

Milyen egyéb tünetei vannak a munkafüggőségnek?

  • A munkafüggők számára a munkavégzés már kényszert jelent, amely miatt minden egyéb dolgot elhanyagolnak.
  • Akkor is dolgoznak, amikor nem szükséges, ha máshol, például egy családi összejövetelen, vagy orvosnál kellene lenniük.
  • Minden, az életüket érintő egyéb probléma elől a munkába menekülnek.
  • Olyan feladatokat is elvállalnak, amikre nem kérik, amelyek nem tartoznak teendőik közé.
  • Minden szabadidejüket, pihenésre, hobbira szánt idejüket is a munkára fordítják.
  • Nem vágnak bele olyan dolgokba, amelyek elvennék a munkára fordítható idejüket, például tartós kapcsolat.
  • Minden problémát, például a fáradtságot, halogatást a munkára fognak, így kifogásként használják azt.

Kell egy kis áramszünet

Nálunk még alig van példa rá, de a nagy nyugati cégeknél mind gyakoribb, hogy a felső vezetőket – természetesen felváltva – egyéves fizetett szabadságra küldik hétévente. Pihenés, család, sport, tanulás, utazás és még számos lehetőség kínálkozik az „áramszünetre”, a kikapcsolódásra. A kipihent vezetőt természetesen visszavárja a szabadság után a vállalata.

Kiégés

A menedzserbetegségek kezelése szakorvosi, sok esetben pedig pszichológusi feladat. A túlhajtottság, az állandó stressz kiégéshez (burn out) is vezethet. (A kiégés folyamatos érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés. A kiégés a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok és az ideálok elvesztésével jár. A tünetet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív attitűdök is jellemzik. Ha valaki „kiégett”, akkor már sem személyesen, sem szakmai szinten nem képes hatékonyan „működni”. Fontos megjegyezni, hogy a kiégés nem visszafordíthatatlan folyamat.)

Könnyű mondani, de sok esetben nincsen más megoldás, mint a stresszforrások megszüntetése. A pszichés állapot stabilizálásához csoportos vagy egyéni pszichoterápiára is szükség lehet. Szerencsés, ha az érintett maga is felismeri, hogy változtatnia kell, és reális célokat tűz ki, új fontossági sorrendet állít fel az életében: a munka, az előmenetel mellett időt, energiát szán a családi és társasági kapcsolatainak ápolására, saját kedvteléseire, testi-lelki jólétére is.

A menedzserszűrés igencsak elterjedt a szervezetekben és az üzleti életben. Idővel ez a folyamat is változott, elsősorban a célcsoport bővült. Ma már mind több vállalat küldi rendszeres és komplex orvosi vizsgálatra a beosztott dolgozókat is. Ugyanis ők is fokozott stresszben élnek, egy részük túlhajszolt. A beosztott dolgozóknál is mind nagyobb számban megjelentek, megjelennek a menedzserbetegségek tünetei.

Mit jelent a menedzserszűrés?

A legteljesebb szűrőcsomagok gyakorlatilag a teljes szervrendszert átvizsgálják, így tartalmaznak általános belgyógyászati, labor és képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat, komplett kardiológiai kivizsgálást, valamint mozgásszervi szűrést is. Fontos ismételten kiemelni, hogy a menedzserszűrések mind inkább ajánlottak és szükségesek szinte az összes irodai dolgozónak.

Vannak jó hírek is!

A menedzserbetegségekkel kapcsolatban említett sok rossz tény és hír mellett azonban vannak kedvező irányzatok is. Egy nemrégiben készült amerikai kutatás kimutatta, hogy azok a 45 évnél idősebb munkavállalók, akik menedzseri vagy magas szakmai beosztásban dolgoznak, sokkal kisebb valószínűséggel kapnak szívrohamot, vagy stroke-ot, mint a többi stresszes beosztásban dolgozó ember. Ezt valószínűleg bizonyos életmódbeli szabályok tudatos követése alapozza meg, mert a menedzsereknek általában alacsonyabb a vérnyomásuk, a testtömeg indexük, többet edzik a testüket és nem dohányoznak. Vagyis – a kutatás szerint – a menedzserbetegségek alkalmasint már nem a vezetőket veszélyeztetik leginkább.

Miközben a modern menedzser komolyan veszi az egészséges életmóddal kapcsolatos információkat, a megfelelő egészségi állapot, fizikai kondíció fenntartása, illetve annak mérése, előrejelzések készítése, és az ehhez társuló valódi egészségmegőrzési programok még viszonylag kezdetlegesek a piacon. De már meglehetősen sok klinika, valamint a menedzserbetegség-tünetek csökkentésére, gyógyítására szakosodott orvosi cégek dolgoznak a vezetők szükséges és megkívánt fizikai és egészségi állapota „jelzőszámainak” megállapításán.

Menedzserek sportoló-szerepben

A sikeres menedzserek pontosan tudják, hogy egyfajta élsportot megközelítő elszántsággal és tudatossággal kell kezelniük fizikai állapotukat, szervezetüket. Ha már sportolnak, fejlődni akarnak sokszor saját határaikat feszegetve, és nagyon nem mindegy, hogy ezzel valóban elérik-e a kívánt plusz energiát és önbizalmat, vagy épp kezdetleges, esetleg maradandó károsodást okoznak végtagjaikban, gerincükben, alapvető mozgásukban. Furcsának tűnhet, de a menedzsereknek pontosan azokra a mélyebb elemzéseket tartalmazó, tanácsadással egybekötött iránymutatásokra – például sportágválasztásra -, a mozgáskultúra megtervezésére, a genetikai vagy egyéb adottságokat figyelembe vevő professzionális tervezésre van szükségük, mint az élsportolóknak.

A munkahelyi környezet és közérzet

Természetesen mindenki maga az első számú felelőse egészségi és mentális állapotának. Nem kivételek ez alól a menedzserek és a beosztottak sem. Azonban újabban a cégek is mind több felelősséget éreznek dolgozóik egészségéért. S ez a felelősség nem merül ki az orvosi vizsgálatok, szűrések finanszírozásában, hanem előtérbe került a munkahelyi környezet és közérzet javításának szükségessége is.

Kulcsszerepben a HR

A HR részlegek újabban rendszeres szűrővizsgálatokat, stresszkezelő és egészséges életmódot népszerűsítő tréningeket szerveznek. Sok cég HR részlegén külön munkatárs vagy csoport foglalkozik a vezetők és a dolgozók egészségmegőrzésének lehetőségeivel, a szükséges akciók és tanfolyamok tervezésével. A külföldi és a hazai statisztikák tanúsága szerint a szervezetek és a vállalatok egyre több pénzt és figyelmet fordítanak munkatársaik egészségének karbantartására, munkavállalói jóérzésük fokozására.

Dr. Gonda György, CMC

vezetési tanácsadó

Certified Management Consultant

 

 

 

 

 

 

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Megjelentek a vidéki közösségeket támogató első LEADER helyi felhívások

A támogatási kérelmek benyújtására 2025 márciusától lesz lehetősége a pályázóknak.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet új innovációs képviselete hazánkban

A képviselet összegyűjti az EIT Közösség Magyarországon, az EU tagállamaiban és a Horizont Európa társult országaiban elérhető szolgáltatásairól és lehetőségeiről szóló információkat.

Megszűnik a Pénzügyminisztérium, feladatait a nemzetgazdasági tárca veszi át

A Pénzügyminisztérium a Nemzetgazdasági Minisztériumba történő beolvadással 2024. december 31-én megszűnik.

Megújul a MÁV vállalat vezetése

Az új, integrált személyszállító közszolgáltató vállalat, a MÁV Személyszállítási Zrt. vezérigazgatója Kormányos László lesz.
Hirdetés

Hírek

Alig változott a forint árfolyama péntek reggelre

A decemberi kezdéshez képest a forint az euró ellenében 0,4 százalékkal, a dollárral szemben 2,5 százalékkal a svájci frankkal szemben 0,6 százalékkal gyengült.

Csökkent a 6 hónapos diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozama

A 6 hónapos diszkontkincstárjegy-aukción az ÁKK 10,0 milliárd forintért vitt piacra állampapírt.

Vegyesen alakult kedd reggel a forint árfolyama

Kedd reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a decemberi kezdésnél, 0,9 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 1,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

Országgyűlés – Kedd a döntések napja – két tucat előterjesztés

A Pénzügyminisztérium év végével beolvad a Nemzetgazdasági Minisztériumba.

Címzetes egyetemi docensi címet kapott Feldman Zsolt

Az elismerés átadására a MATE Cselekvő Vezetők Konferenciáján került sor az intézmény kaposvári campusán.

Alig változott hétfő reggelre a forint árfolyama

Hétfő reggeli jegyzésén a forint gyengébben áll a decemberi kezdésnél, 0,3 százalékkal az euró, 0,7 százalékkal a dollár és 0,8 százalékkal a svájci frank ellenében.

A Mikulás nyomában Antalyában

A templomban található egy római kori szarkofág, amelyet halpikkelyek és akantuszlevelek díszítenek, és amelyről úgy vélik, hogy Szent Miklósé volt.

Vegyesen mozgott a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0553 dollár után 1,0568 dolláron áll péntek reggel.

Gazdaság

Lezárult a állampapír-vásárlási nyereményjáték

A MÁK tájékoztatott arról is, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre az idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott az ügyfelei száma.

A Fed 25 bázisponttal csökkentette az irányadó dollárkamatokat

z irányadó dollárkamatláb az idén átlagosan 4,4 százalék lesz.

Csökkentette az irányadó eurókamatokat az EKB

A kamatcsökkentést az EKB a kedvezőbb inflációs kilátásokkal és a monetáris politika transzmissziójának javulásával indokolta.

Egymillió magyar embernek van állampapírja a Magyar Államkincstárnál

Állampapírt ma már akár telefonról is, néhány kattintással lehet vásárolni a WebKincstár és a MobilKincstár felületein