Covid-járvány, összeomlott ellátási láncok, drámai energiaár-emelkedés, megváltozott munkavégzés, home office, online forradalom, a mesterséges intelligencia térnyerése. Ha valamikor, most különösen igaz a régi mondás: semmi sem biztos, csak a változás. Menedzservélemény rovatunkban ezekkel a kihívásokkal kapcsolatban kérjük ki az általunk megkérdezett menedzserek véleményét.
„Nagyszerű dolgokat az üzleti életben soha nem egy ember csinál. Egy csapat ember végzi.” – Steve Jobs
Covid előtt és után – home office-szal vagy nélküle?
A rugalmas és/vagy otthoni munkavégzés nem újdonság. Talán emiatt sikerült a Covid-járvány kezdeti fázisában egy mindenki által elfogadott „kezelést”, a távolságtartást és az otthoni munkavégzést gyorsan bevezetni.
A vezetők azonnali hatékonyságvesztéstől tartottak inkább, de az igazi kockázat a hosszan tartó home office estében a munkavállalói elköteleződés leépülése. A munkavállalók a rugalmasabb munkavégzésnek örültek, de kiderült, a magánszféra és a munka összecsúszása sokkal nagyobb baj, és az elszeparálás nehezen tartható. Volt olyan vállalat, ahol a munkavállalók sürgették a helyzet normalizálást, azaz a visszatérést a Covid előtt időszak szabályaihoz. A Legrand gyorsan reagált a megváltozott helyzetre, és az otthoni munkavégzés szabályait már a koronavírus első hullámában kidolgozta, illetve a munkavállalókkal egyeztetve zökkenőmentesen átállt az otthoni munkavégzésre, majd ezt rugalmasan módosította a járványügyi helyzet függvényében.
Pro és kontra, a vezető és a munkavállaló szemszögéből, úgy tűnik, jelenleg az ideális megoldás az otthoni és a munkahelyi munkavégzés keveréke, amely megadja a rugalmasságot és a szabadságot a munkavállalónak, viszont nem vágja el a köldökzsinórt és megmarad a hagyományos munkahelyi munkavégzés is. A Covid után a home office várhatóan heti egy vagy két napra korlátozódik majd. Kérdés, mikor jön majd egy olyan technológia vagy egyéb kényszerítő tényező, amely újragondolásra kényszerít majd minket.
Egy hatékony és eredményes vállalkozás elsősorban nem a pénzforrásokon múlik, hanem a cégben dolgozó vezető és csapata rátermettségén.
Nem könnyű egy csapatot felépíteni és összekovácsolni, akárcsak a csapatsportokban az edzőnek, a vállalkozások esetében a vezetőnek a folyamatokhoz meg kell találnia a megfelelő embereket, és meg kell győzni őket az együttműködésről a közös cél elérése érdekében. Sokfajta üzleti környezetre sokfajta megoldással próbálkoztak már. Ahol a feladatok könnyen szeletelhetők és szétbonthatók, amikor egy-egy feladat inputjai és outputjai könnyen szabványosíthatók, ott olyan egzotikus munkavégzési lehetőségek is megjelentek már az IT fejlődés eredményeként, mint a digitális nomádok. Valljuk be, mindenki szívesen dolgozna kötetlen munkaidőben a tengerparton, vagy más relaxáló környezetben.
Ennek ellenére a Covid megjelenése előtt a vállalatokat a munkahelyen elvégzett munka és csapatmunka jellemezte. A digitális nomádok aránya a „tradicionális” munkavégzők számához képest elenyésző volt, még ha növekvő tendenciát is mutatott. Az otthoni munkavégzés, a digitális nomádság „szelídebb” formája sem volt igazán elterjedt. A Covid gyors terjedése és különösen a kezdeti szakaszban a védekezés korlátozott módja kényszerhelyzetet teremtett. Az üzletmenet folytonosságának biztosításához kézenfekvő és gyors megoldás volt, noha a hatékonysági vagy működési kockázatot minden vezető látta. Sokan ódzkodtak meglépni, halogatták a döntést, míg más cégek gyorsan átálltak, kialakították az otthoni munkavégzés szabályait.
Vezetői szemszögből nézve a Covid első évében, azaz a bevezetéskor szinte mindenki az otthoni munkavégzés legnagyobb kockázatának a direkt kontrollvesztést tartotta. Arra a kérdésre, miért nem jó a home office, a leggyakoribb válaszok a következők voltak:
„nem tudom ellenőrizni”, „nem látom, hogyan halad a feladattal” vagy „elkényelmesedik, ezért csúszni fog a határidőkkel”.
Pedig egy jól szervezett vállalatnál sok munkafolyamatot lehet megfelelő módon akár otthoni munkavégzés esetén is megfelelő kontrollal és kapcsolattartással menedzselni, ha meg van a szükséges IT háttér. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a kezdeti ódzkodás hamar megszűnt, az átállás szinte mindenütt gyorsan és jól sikerült. A lassan két év intenzív home office munkavégzés tapasztalata azt bizonyítja, hogy jogos volt a vezetői félelem, de az otthoni munkavégzést is lehet kontrollálni, így a munkahatékonyság romlása elkerülhető. Kiderült viszont, hogy az otthoni munkavégzés kockázata nem is ez, hanem a munkahelytől való elidegenedés. A munkavállalók hetekig, akár hónapokig nem találkoznak, a munkahelyi barátságok megszakadnak és az újabb belépőket nem is ismerik személyesen, és akkor miért is maradnának a cégnél, ha van egy másik lehetőség, ami csak egy picivel is érdekesebbnek tűnik a munkavállalónak. A magasabb munkahelyi fluktuáció viszont egyértelműen hatékonyságromboló. Vezetői szempontból tehát a legnagyobb kockázata a home office-nak a gyenge elköteleződés, növekvő fluktuáció és az ezekből következő hatékonyságvesztés, ezért amennyiben nincs külső kényszer, az egészséges arány megőrzése feltétlenül szükséges. Egészséges aránynak számít jelenleg a heti egy-két nap otthoni munkavégzés.
Munkavállalói szemszögből nézve a növekvő munkába járási idő és a költségek megtakarítása egyértelműen pozitív, tehát örömmel fogadták az új helyzetet. A „kényelmes” otthoni munkakezdés és rugalmas otthoni feladatkezelés vonzó volt sokáig, ám amikor egymásra csúsztak az otthoni teendők – pl. segítség az iskolás gyerek feladatainak megoldásában – előbukkantak az otthoni munkavégzés árnyoldalai. A kezdetekben nagyon pozitív munkavállalók hozzáállása megváltozott. Az egyik cégnél az történt, hogy a heti egy munkahelyen végzett munkanaphoz ragaszkodtak a munkavállalók, akkor viszont alig dolgoztak, munkaidejük jelentős része belső „networkinggel” – azaz baráti beszélgetésekkel és kávézásokkal – telt azon az áron, hogy otthon viszont nagyon intenzíven kellett kitölteni munkaidőt.
A Legrand gyorsan reagált a megváltozott helyzetre és az otthoni munkavégzés szabályait már a Covid első hullámában kidolgozta, illetve a munkavállalókkal egyeztetve zökkenőmentesen átállt az otthoni munkavégzésre. A járvány első évében, 2020-ban még nem volt jogi szabályozása az otthoni munkavégzésnek, ezért a távmunka szabályok alapján határoztuk meg a kereteket. Később ezt rugalmasan módosítottuk a járványügyi helyzet függvényében, részben az otthoni munkavégzésben töltött napok számának, részben az egymást váltó csapatbeosztás kialakításával. A gyors bevezetés eredményeként megőriztük az üzletmenet folytonosságát, elkerültük a vállalati gócok kialakulását és mind 2020-ban, mind 2021-ben jó üzleti évet zártunk. Természetesen a bevezetéskor nem tűnt ennyire jó döntésnek, a központi vezetés az engedélykérésünkre elsőként azt válaszolta, hogy „túlreagáljuk a helyzetet”. Az élet sajnos igazolta, helyesek voltak a megérzéseink. Természtesen sokféle vállalkozás és sokféle megoldás volt a Covid-helyzet kezelésére. Úgy tűnik, a járvány után magasabb mértékben marad velünk az otthoni munkavégzés. Ezt nagy általánosságban heti egy-két napra becsülik a megkérdezett vezetők, ez az új gazdasági normalitásnak megfelelő válasz, mintegy win-win helyzet munkaadó és munkavállói szemszögből nézve mindaddig, amíg egy új helyzet, markánsabb változás változtatásra nem kényszerít.
