Kezdőlap HR Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?
No menu items!

Mi lesz, ha gyakorlatilag nem lesz cafeteria?

Jelenleg a munkavállalók háromféle adózású juttatásból választhatnak a cafeteria rendszerben: adómentes, 34,22%-kal adózó béren kívüli és 40,71%-os adóval az egyes meghatározott juttatásokból. A szakértő elmondja, mi lesz, ha csak a SZÉP-kártya marad hírmondónak.

Eddig a cafeteria kereteknek átlagosan 14%-át a dolgozók adómentes juttatásra költötték, ezen belül jelentős részt, 11%-ot a lakáscélú támogatás képvisel – elemez Király Ágnes a TOP Cafeteria ügyvezető igazgatója. A teljes keretből 30%-ot a magasabb adózású juttatások tettek ki, ezen belül az önkéntes egészség- és nyugdíjpénztárak, a munkahelyi étkezés és az „ajándékutalványok” részaránya jelentős. A középső, kedvező adózású béren kívüli juttatásokból kb. 33%-ot foglal el a SZÉP-kártya és 23%-ot a pénzben adható juttatás.

Az átlagos cafeteria keret 2018-ban évi bruttó 390 ezer forint. Ebből adómentes juttatással a 100%-át, tehát a teljes 390 ezer forintot, kedvező adózású juttatással kb. 290 ezer forintot, azaz a 74,5%-át, kevésbé kedvező juttatással kb. 277 ezer forintot, azaz a 71%-át kapta meg a dolgozó nettóban.

Arra nyilván nem lehet számítani, hogy a dolgozók tömegei kizárólag SZÉP-kártyával elköltik a teljes összeget. Az első reakciók szerint a munkáltatók egy része teljesen megszüntetné a cafeteria rendszerét, és semmivel nem kompenzálná, ami a dolgozóknak évi több százezres jövedelem csökkenést jelent. Egy bizonyos hányaduk a cafeteria keretet beforgatná a bérbe és semmilyen juttatást nem adna. Ez megint csak a munkavállaló jövedelmét csökkenti. A cafeteria keretből ez átlagosan 25-30%-os veszteség.

Ha a munkáltató nettóban szeretné ugyanazt az összeget bérként kifizetni a dolgozóknak, még a legmagasabb adózású juttatáshoz képest is 30%-kal többe kerülne neki. A kedvező adózású juttatások „béresítése” 35,5% plusz költséget, az adómentes juttatások kiváltása pedig 82% többlet költséget jelentene. Vélhetően kevés vállalkozás visel el ilyen mértékű költség növekedést, ami viszont a munkavállalók jövedelem csökkenését eredményezi.

A juttatások tervezett megszüntetése rendkívül hátrányosan érintené a fiatal munkavállalókat, akik az állami támogatások hatására bátrabban vágtak bele a lakásvásárlásba, bízva abban, hogy a munkáltatójuk éveken keresztül segíti majd a hiteltörlesztésüket.

Az albérlet támogatás adómentességének megszűntetése a munkáltatókat hozza nehezebb helyzetbe. Sok nagyvállalat – bármelyik részén legyen is az országnak – a telephelye közelében már nem tud megfelelő számban munkavállalókat toborozni. Sokan korábban is adtak albérlet támogatást, ami akkor még jelentős adóteherrel járt. Az adómentesség bevezetésekor a felszabaduló adóterhet béremelésre tudták fordítani, ami így együttesen megkönnyítette a munkaerő megszerzését és megtartását. Az újból megjelenő adóteher már nem biztos, hogy belefér a büdzséjükbe, így könnyen elveszíthetik a munkavállalót, akinek a pótlása további tetemes költséget jelent.

A tervezett átalakítás másik nagy vesztese az öngondoskodás, ami pedig egyre égetőbb társadalmi probléma. A munkavállalók tömegei önszántukból a nettó jövedelmükből nem tartalékolnak semmilyen formában sem egészségügyi sem nyugdíj célra. A munkáltató támogatása ezeken a területeken továbbra is létfontosságú lenne. Sok munkáltató azt is kiemelten kezeli, hogy a munkahelyi étkezéssel elősegítse a dolgozói rendszeres és egészséges táplálkozását, ami a tervezet szerint szintén megszűnne.

A juttatások megszüntetése az adótörvényben egyébiránt azzal jár, hogy ha a munkáltató bármit nyújt a dolgozóinak a munkabéren felül – a SZÉP-kártya, valamint az óvodai és bölcsődei támogatás kivételével -, az ugyanúgy adózik, mintha pénzben adta volna. Ez pedig azt jelenti, hogy azon felül, hogy a cég befizeti a rá eső adót, a munkavállalóktól is le kell vonnia az szja-t és a járulékokat. Tekintve, hogy csak a munkabérükből tudja levonni, ez nem fogja elnyerni a dolgozók tetszését. Így viszont ellehetetlenül bármiféle munkáltatói juttatás.

Ráadásul a kkv-k körében jelentős azon vállalkozások száma, akik a juttatások megszűnését várhatóan nem a bejelentett munkabér növelésével kompenzálják majd, hanem a nem legális megoldásokat alkalmazzák újra.

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Sikeres a vállalati e-autó program, több mint 6000 pályázóval kötöttek már támogatási szerződést

Meghaladta a hatezret a támogatási szerződéssel rendelkező cégek száma a közlekedés zöldítését ösztönző pályázaton. A gazdasági társaságoknak eddig összesen 26,8 milliárd forintot ítéltek oda a felhívás 30 milliárdos keretösszegéből

3,9 százalékos volt az első negyedévben a GDP-arányos hiány

A központi kormányzat hiánya 1088 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 180 és 84 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. A kormányzati szektor bevétele 8639 milliárd, kiadása 9463 milliárd forint volt az első negyedévében.

MLBKT: júniusban csökkent a beszerzésimenedzser-index

A beszerzésimenedzser-index (BMI) szezonálisan kiigazított júniusi értéke 48,9 pontra csökkent a májusi 49,8-es értékről

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat
Hirdetés

Hírek

Az éghajlatváltozás az élelmezésbiztonság egyik legnagyobb kockázata

Hazánk vízgazdálkodási stratégiával, valamint a precíziós öntözéstechnológiák támogatásával csökkenti az aszályok és a kiszámíthatatlan időjárás okozta kihívásokat

Nagy közúti forgalomra figyelmeztetnek július 4-én, 5-én és 6-án  Zágráb városában és környékén

Zágráb nagyobb forgalomra számít a közelgő zenei rendezvény miatt – alternatív útvonalakat javasolnak a gördülékeny közlekedés érdekében.

Diákhitel Központ: marad a kamatstop

Továbbra is kamatstoppal védi a kormány a 2024. december 31-ig megkötött diákhitel-szerződéseket, így a tavaly év végéig felvett szabad felhasználású diákhitelekre 2025 második félévében is 7,99 százalékos kamatszint vonatkozik.

Okosmérők segítik a zöld átállást az MVM-nél

Az MVM Démász és az MVM Émász sikeresen pályázott az "Okosmérés elterjesztése" felhívásra, a támogatott projekttel 2025 júniusig összesen 89 103 darab okosmérőt telepítettek az ellátási területükön.

Lesznek még nádtetős házak? Visszatérhet a magyar vidék kedvence

Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.

Kevesebb a macera, egyszerűbb a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazása

2025. június 21-től egyszerűbbé vált a 14 év alatti gyermekek díjmentes utazásának igazolása a MÁV-csoport járatain

Késnek az MVM Next elszámoló számlái – Informatikai átállás az oka

Az E.ON Hungária Csoport informatikai átállása miatt az MVM Next elszámoló számlái akár 3 hetet is késhetnek - közölte az E.ON és az MVM Next pénteken az MTI-vel.

Nyitnak a porták – Közelebb kerülnek egymáshoz a termelők és a fogyasztók

A rövid ellátási lánc megerősítésével közelebb kell hozni egymáshoz a termelőket és a fogyasztókat, hogy az élelmiszer előállító kistermelők versenyképesebbek lehessenek
Hirdetés

Gazdaság

Elfogadta az Országgyűlés az új adószabályokat: változások nem csak 2026-ra, de már az idei évre is!

A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett, új adócsomag.

Itt a kormány új készpénzes szabálya

A Magyar Közlönyben megjelentek a a részletszabályok arról, hogy hogyan kell a vállalkozásoknak készpénzhasználatot biztosítani.,

Többlettel zárt a központi költségvetés májusban

Májusban többlettel zárt a központi költségvetés: ebben a hónapban 213,5 milliárd forint összegű MVM osztalék-befizetés érkezett a költségvetésbe.

4,5 milliárd forint gyermektartásdíjat előlegezett meg az állam az elmúlt években

Az elmúlt három évben több mint 20 ezer gyermek részére összesen 4,5 milliárd forint értékben előlegezte meg az állam azokat a tartásdíjakat, amelyeket a különélő szülő nem fizetett meg