Hirdetés
Kezdőlap Ingatlan MNB: a fővárosi lakáspiacon nőtt túlértékeltség kockázata
No menu items!

MNB: a fővárosi lakáspiacon nőtt túlértékeltség kockázata

Az első fél évben erős kereslet mellett jelentősen emelkedtek a lakásárak, éves szinten országosan 16,2 százalékkal, Budapesten pedig 20,2 százalékkal, ezzel a fővárosban emelkedett a túlértékeltség kockázata, az árak ugyanis meghaladják a makrogazdasági fundamentumok által indokoltat – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) novemberi lakáspiaci jelentésében.

A lakáspiacon újra nyílik az árolló, a fővárosban és a nagyobb településeken gyorsult az áremelkedés, míg a községekben lassulás volt tapasztalható a június végi adatokat a 2017. év végiekkel összevetve. Budapesten 15,6 százalékról 20,2 százalékra, a városokban pedig 13,3 százalékról 16,3 százalékra nőtt a dinamika, míg a községekben 16,9 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött éves szinten. A négyzetméterárak a községekben a budapesti átlag 20 százalékára estek a tavalyi 25 százalékhoz képest.

A fővárosi lakáspiaci folyamatokat még szorosabban figyelemmel kell kísérni az MNB szerint. Országos szinten a makrofundamentumokkal alátámasztott egyensúlyi árszinthez képest még 10 százalékos eltérés van lefelé, Budapesten viszont a növekvő árak 7 százalékos túlértékelést mutatnak. A főosztályvezető megjegyezte ugyanakkor, a hitelezés területén nem látnak Budapesten a kockázatosság felé való elmozdulást, nem vált kifeszítettebbé a lakáshitelezés.

Az új lakáshitelek volumene közel 40 százalékkal nőtt a második negyedévben, a fix kamatozású lakáshitelek aránya 82 százalék volt, a tranzakciók 46 százalékához kötődik már hitelfelvétel. Érezhető annak hatása, hogy az MNB az adósságfék szabályokkal a hosszú fix kamatozás felé tereli a lakosságot.

A hitelből történő vásárlás lehetősége ugyanakkor a jelentés szerint romlott 2018-ban, egy átlagos, két átlagkeresettel rendelkező háztartás számára kevésbé elérhetővé vált az átlagos ingatlan hitelből történő megvásárlása, mert az átlagkereset emelkedése nem tudta ellensúlyozni az ingatlanárak emelkedésének hatását.

A lakások árához képest egyre több évnyi átlagkereset szükséges a vásárláshoz: egy tipikus 65 négyzetméteres használt lakás teljes árának kifizetéséhez idén országosan 5,4 (2017-ben 5,2), Budapesten 8,9 (8,2) évnyi átlagkereset kell, míg az új lakáshoz országosan 9,4 (2017-ben 9), Budapesten 10,7 (10) évnyi.

A 4,3 milliós lakásállomány 0,36 százaléka újul meg éves szinten, ami nagyon alacsony (Ausztriában 1,4, Lengyelországban 1,3, Szlovákiában 0,9, Csehországban 0,6 százalék a megújulási arány). Az alacsony megújulás oka az építőipar relatíve alacsony hatékonysága, a kapacitáshiány és az üres lakások növekvő aránya lehet.

A lakáspiaci szereplők szerint a lakásépítések fellendülésének akadálya az építőipar alacsony termelékenysége: az építőipari dolgozók egy főre eső hozzáadott értéke nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony, nincsenek érdekeltté téve abban, hogy többet termeljenek, amin a teljesítménybérek és a bértarifa rendszer bevezetésével lehetne segíteni. Úgy vélik, a kivitelezési munkákat gyorsítaná, ha “házgyárakban” készült előregyártott elemekből építkeznének.

Az új lakások átadása 2019-ben tetőzhet, Budapesten – az áfadöntés előtti tervek szerint – jövőre közel 16 ezer új lakást adnak át, 2020-tól viszont visszaeshet az újlakás kínálat (Budapesten 3 ezerre). Idén az áfával kapcsolatos bizonytalanságok miatt csökkent a kiadott építési engedélyek száma, a második negyedévi 18 ezer új engedély 9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál, a harmadik negyedévi 8600 pedig megegyezik az egy évvel korábbival.

A főosztályvezető felhívta a figyelmet: az új átadások felfutása nem emeli effektíve a kínálatot, mert mintegy 70 százalékukat előértékesítették. Kitért arra is, hogy a fővárosban építés alatt álló új lakások 60 százaléka csúszik időben, több átadás áttolódhat 2019-ről 2020-ra.

Az adásvételek száma bővült, június végén az egy évre visszatekintő egy éves tranzakciószám elérte a 168 ezret, ami éves szinten 5,8 százalékos bővülést jelent. A lakáspiaci szakértők szerint Budapesten korlátlan mennyiségű kereslet érzékelhető, a fővárosban nincs eladhatatlan lakás.

A jelentés szerint a folyamatos áremelkedés ellenére a megvalósult tranzakciókban az átlagos ár csökkent 2018 első fél évében, aminek magyarázata az, hogy egyre inkább az olcsóbb, sok esetben rosszabb minőségű lakások cserélnek gazdát.

A hirdetési adatok elemzése alapján megállapították, hogy míg korábban az el nem kelt lakások esetében az ár csökkentése volt jellemző, 2018 harmadik negyedévére az eladók 5 százaléka legalább 9 százalékkal emelte a hirdetés során az irányárat.

Korábban átlagosan 5-6 százalékos alkut lehetett elérni a piacon, az elmúlt negyedévekben folyamatosan szűkült a mértéke, most 2 százalék körül van. Megjelent a piacon a licit is, a tranzakciók 5 százalékánál a meghirdetettnél magasabb áron értékesítették az ingatlant.

Hirdetés
Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Az Airbnb szabályozása a budapesti lakhatási probléma megoldását szolgálja

A már nyilvántartásba vett és működő szálláshelyek számára nem jelent korlátozást a jelenlegi törvénytervezet, az új engedélyek kiadásának kétéves felfüggesztése pedig 2025 januárjától lép csak életbe.

A bécsi reptéren több az utas, az üzemeltetőnek nőtt a bevétele és nyeresége

A cég az eredmény javulását az utasforgalom és a járatszám növekedésére vezeti vissza.

Többen váltottak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást

A motorok esetében 3 ezer forintot, a teherautók esetében pedig több mint 20 ezer forintot takaríthatnak meg a kötelezőt váltók.

Ó, szép fenyő” – Felállították a karácsonyfát a bécsi városháza előtt

A Wiener Christkindlmarkt 2024. november 15-től 2024. december 26-ig várja látogatóit minden nap 10:00-22:00 óráig, december 24-én pedig 10:00-18:30 között.
Hirdetés

Hírek

Gyengült a forint árfolyama

Az euró 1,0714 dollárt ért hétfő reggel a péntek esti 1,0694 dollár után.

BÉT – Mínuszban zárt a BUX

A BUMIX 6793,64 ponton zárt pénteken, ez 59,36 pontos, 0,87 százalékos csökkenés a csütörtöki záráshoz viszonyítva.

Gyengült pénteken a forint

Gyengült pénteken a forint a kora reggeli jegyzéséhez képest a főbb devizákkal szemben.

Devizapiac – Vegyesen mozgott a forint kedd reggel

Az euró jegyzése hét órakor 408,10 forintra gyengült az előző esti 408,27 forintról

Vegyesen alakult a forint árfolyama szerda reggel

Az euró jegyzése a kedd kora esti 1,0810 dollárról 1,0814 dollárra változott.

Jöhet Hollywood! – Új filmstúdiók várják a bécsi filmipar felvirágzását

Az üzemeltetők 2025-re változatos osztrák, nemzetközi és akár hollywoodi játékfilmekre, sorozatok gazdag kínálatára számítanak.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama

Az eurót hétfőn reggel 404,15 forinton jegyezték a péntek esti 404,09 forint után.

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama

Alig változott csütörtök reggelre a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Gazdaság

Az MFB kiemelt jelentőségű pénzügyi művelete

A klubhitelek lényege, hogy a hitelfelvevő nem egyetlen pénzintézettől, hanem több banktól, azaz az általuk alkotott csoporttól jut forráshoz, amelyet a részt vevő bankok azonos feltételekkel és futamidőre biztosítanak.

Megszületett a döntés: így változik majd az ÁFA az Európai Unióban

2024. november 5-én az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) miniszterei a soros magyar elnökség alatt elfogadták az úgynevezett „VAT in the Digital...

Történelmi csúcson a bitcoin

A bitcoin eddigi történelmi csúcsa 73 ezer 777 dollár volt, ezt idén március 14-én érte el.

Hát ezt is megértük! Már dolláros nyugdíjra is spórolhatunk

Ehhez persze be kellett fektetni az eurót és a dollárt is, amit egyre többen megtesznek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint.