Az inflációt jövő év második felétől külső és belső tényezők egyaránt markánsan csökkenteni fogják, továbbá a lassuló gazdasági növekedés “gyors visszapattanása” is várható júliustól – mondta a Magyar Nemzeti Bank közgazdasági előrejelzés és elemzés igazgatóság igazgatója a jegybank decemberi Inflációs jelentését bemutatva.
Az MNB kedden tette közzé idei utolsó prognózisának főbb számait, az infláció eszerint 2023-ban a 15,0-19,5 százalékos sávban lehet az idénre várható 14,5-14,7 százalékot követően.
Balatoni András az inflációt csökkentő külső tényezők közül megemlítette a világpiaci energia- és nyersanyagárak esését, a termelési láncok helyreállását, illetve az élelmiszerek világpiaci árának és a szállítási költségek visszaesését. A belsők közül pedig a gazdasági növekedés lassulását, a rendelkezésre álló jövedelmek és a fogyasztás mérséklődését, illetve az adóintézkedések hatásának kifutását sorolta fel.
Az MNB igazgatója rámutatott arra, hogy az év végére 20 százalék fölé emelkedett, nemzetközi viszonylatban kiugróan magas magyar inflációs adatot az energiaárak és a költségek növekedése okozta. A vállalatok a költségek felett árazták át a termékeket, a céges profitok kiugróan, 34 százalékkal nőttek az előző időszakhoz képest – hívta fel a figyelmet. Azzal folytatta, hogy más régióban is nőnek a profitok, de nem ilyen magas szinten, és úgy fogalmazott: az inflációt már nem lehet magyarázni a költségek növekedésével, “a cégek túlkompenzáltak“.
Az élelmiszerárak inflációja Magyarországon volt a legmagasabb, messze elszakadt a régiós számoktól a legutóbbi adat szerint – jegyezte meg azt is hozzátéve, hogy az élelmiszerek árának mély elemzése elkerülhetetlen, “utána kell nézni, hogy mi okozta ezt a masszív drágulást a termékek széles palettáján“.
Kifejtette: a feldolgozott termékeknél "elképesztően magas", 25 százalékos volt az árdinamika, miközben a feldolgozatlan termékek körében is jelentősnek mondható, 18 százalékos inflációt tapasztaltak.
Különösnek nevezte a feldolgozott termékek árának alakulását, hiszen a nettó élelmiszerexportőr országokban – ilyen Magyarország is – jóval alacsonyabb volt a pálya.
Az élelmiszerek importja is jelentősen emelte az árindexet, a forint leértékelődése gyorsan megjelent az árakban – emelte ki. Hozzátette: a piaci szereplők kompenzálták az árkorlátozások hatását, a kiskereskedelmi láncok jövedelmezősége nem romlott, inkább javult. Kérdésesnek nevezte továbbá, hogy a vállalatok az árstopok kivezetése után visszacsökkentik-e azoknak a termékeknek az árát, amelyeket a korlátozás miatt megemeltek.
Arra is kitért, hogy az árak befagyasztása megnövelte a keresletet egyes termékekre, minek következtében a termelési láncokban “szakadások“, kínálati problémák keletkeztek, a tejzsír elérhetőségének csökkenése miatt például a sajtok ára drasztikusan megnőtt – magyarázta. Azt is hozzátette, hogy olyan forgatókönyvek valósultak meg, amelyekre pár éve még senki nem számított volna: Lengyelországból 25 százalékkal olcsóbb volt sajtot behozni, Romániából pedig megérte csirkét importálni.
A jegybank igazgatója előrevetítette: a 2023 második felétől várható gazdasági “visszapattanásnak” megalapoz az, hogy a foglalkoztatás szintje továbbra is kiugróan magas Magyarországon és a beruházások sem álltak le. Felidézte a jegybank előrejelzését, miszerint jövőre éves szinten 0,5-1,5 százalék közötti GDP-növekedés várható, az azutáni években pedig a bővülés mértéke 3-4 százalék körül alakul.
Az idei konjunktúra kedvezőbb lett a korábbiakban vártnál, amiben fontos szerepet játszott az ipar, azon belül is a jármű-, illetve az akkumulátorgyártás teljesítménye – mondta Balatoni András. (Az MNB decemberi jelentésében az idei GDP-várakozását 4,5-5,0 százalékra emelte.)
A jegybank szakembere arra is kitért, hogy bár a külpiaci kép “nem rózsás“, a hazai export bővülni képes, ami – a negatív belső kereslettel együtt – jövőre hozzájárul a külső egyensúly javulásához.
Balatoni András megerősítette, hogy az adósságráta idén csökkenni fog, továbbá a feszes költségvetési gazdálkodás fontosságára hívta fel a figyelmet, illetve megjegyezte, hogy a helyreállítási terv elfogadásával Magyarország nagy lépést tett az európai uniós források lehívásának irányába.
