Az önkéntes nyugdíjpénztárak mínusz 7 és plusz 26 százalék közötti hozamot értek el tavaly, az átlagos nettó hozam 2,63 százalék volt. A magas infláció mellett ez negatív reálhozamot jelent, míg 10 és 15 éves távon a szektor infláció feletti hozama továbbra is a 2-4 százalékos sávban alakul – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
A tájékoztatás szerint a tavalyi hozamokra 2020-hoz hasonlóan hatással volt a koronavírus, illetve az év második felének makrogazdasági folyamatai, különösen a világviszonylatban erős inflációs nyomás.
A jegybank összesítése szerint az önkéntes nyugdíjpénztárak 2,63 százalék – záró vagyonnal súlyozott – átlagos nettó hozamot értek el tavaly, ami csökkenést jelent az előző évi adathoz képest.
Az inflációs hatást (7,4 százalék) figyelembe véve ez mínusz 4,44 százalékos reálhozamnak felel meg.
A kép mégsem egysíkúan kedvezőtlen, mert voltak kifejezetten magas hozamú portfóliók is, de a két szélső érték között nagy a különbség. A pénztári portfóliók éves nettó hozamai a befektetési összetételtől függően szintén széles skálán, mínusz 7,34 százalék és plusz 26,18 százalék között szóródtak – jelezte az MNB.
A hosszú távú megtakarítást ösztönző önkéntes nyugdíjpénztári szektor 10 és 15 éves záró vagyonnal súlyozott nettó hozamai továbbra is szép eredményt mutatnak, 6,55, illetve 5,49 százalékkal. Az időarányos inflációval csökkentve a 10 éves reálhozam 3,86 százalék, míg a 15 éves 2,02 százalék volt, amelyek magas értékeknek számítanak – közölte a jegybank.
Az önkéntes pénztárak költségszintje továbbra is hosszú távon 1 százalék alatti, így a szektor változatlanul költséghatékony és versenyképes az egyéb nyugdíjcélú előtakarékossági lehetőségekkel összevetve.
A koronavírus-járvány 2021-ben is éreztette hatását, de az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak többségében pozitív nettó hozammal zártak.
Tavaly az első és a harmadik negyedévben a portfóliók mintegy háromnegyede pozitív nettó hozamot ért el, a második negyedévben pedig 4 portfólió kivételével valamennyi pozitív hozamot mutatott. Ebben az időszakban jellemzően csak a kötvénytúlsúlyos, alacsonyabb kockázatviselési hajlandóságú portfóliók értek el nulla körüli vagy negatív nettó hozamot.
Az év végére a hozamgörbe emelkedése miatt az állampapír-portfóliók jelentősen leértékelődtek, ami erőteljes hatással volt a negyedik negyedévi teljesítményekre. Ekkor már csak a portfóliók harmada ért el pozitív hozamot – ismertette az MNB.
A nyugdíjcélú megtakarítások ugyanakkor hosszú távúak, ezért a rövid távon jelentkező, értékelési különbözetből adódó átmeneti árfolyamveszteséget a pénztáraknak nem kell realizálniuk. A közlemény szerint így elég idő áll rendelkezésre a piaci korrekciók bevárására, amit az is alátámaszt, hogy a pénztárak jellemzően lejáratig tartják az állampapírokat.
Idén a háború miatt kialakult volatilis pénz- és tőkepiaci események kedvezőtlenül érintették a pénztári befektetések egy részét.
Az eddigi tapasztalatok szerint egy-egy gyengébb időszak veszteségét a későbbi évek pozitív eredménye nemcsak korrigálta, hanem meg is haladta, reálértéken is növelve a tagok jövőbeli nyugdíjcélú kifizetéseit.
A rendszeres kisösszegű nyugdíjpénztári befizetések is csökkentik az árfolyamok változásából eredő kockázatokat a volatilisebb időszakokban, mert árfolyamesés esetén egy egység megtakarításért több értékpapír vásárolható. Javasolt ezért a tagoknak a nyugdíjpénztári megtakarításaikra a céljuknak megfelelően (nyugdíjkiegészítés) hosszú távú megtakarításként tekinteni, és havi rendszeres megtakarítással ellensúlyozni a hozamok kilengéseit – hívta fel a figyelmet az MNB.
