A bankrendszer a pandémia okozta gazdasági sokk alatt is stabilan töltötte be gazdaságfinanszírozó szerepét. Ugyanakkor a törlesztési moratórium lejárta után a kockázatok várhatóan növekednek majd – olvasható a Magyar Nemzeti Bank friss Makroprudenciális jelentésében.
Szakács János, az MNB főosztályvezetője a jelentést ismertetve hangsúlyozta: a makroprudenciális politikai szabályok, előírások keretrendszere hozzájárult ahhoz, hogy a válság a bankrendszert jobb pozícióban érje, mint 2008-2009-ben.
A kockázatvállalási hajlandóságnak a járványhelyzettel összefüggő csökkenése az egyik oldalon visszafogta a hitelezést, a másik oldalon viszont számos kormányzati és jegybanki hitelprogram indult, hogy a hitelezésben ne legyen tapasztalható a korábbi válságban látott leállás – mondta a főosztályvezető. Hozzátette: a reálgazdaság teljesítménye visszaesett, utána azonban gyors visszapattanás volt látható.
Az MNB a jelentése szerint a bankrendszer likviditási pozíciója továbbra is stabil, a bankszektor likviditásfedezeti rátája a koronavírus megjelenése óta folyamatosan emelkedik.
Szakács János a fizetési moratóriumról szólva azt mondta, hogy becsléseik szerint a teljes vállalati hitelállomány 20 százaléka volt idáig érintett, ez az arány november elejétől 4 százalékra csökken. A háztartások esetében 30 százalékról 23 százalékra apad az a hitelállomány, amit továbbra sem kötelező törleszteni.
A kormány döntése értelmében novembertől a 25 százalékos bevételcsökkenést elkönyvelt, gazdaságélénkítő hitelt nem igénylő válalalatok, továbbá azok a magánszemélyek maradhatnak a moratóriumban, akik jövedelemcsökkenést szenvedtek el, munkanélküliek, gyermeket nevelnek, vagy nyugdíjasok – ismertette.
A jelentés szerint az MNB továbbra is kiemelt figyelemmel kíséri a moratórium alatt álló hitelállományból eredő potenciális kockázatokat, és a monetáris politikai fordulatra is tekintettel a még fennálló, rövidebb kamatperiódusú jelzáloghitel-állomány folyamatosan mérséklődő kamatkockázatát.
Emellett nyomon követi az egyelőre főként a személyi hitelezés terén egyre nagyobb teret nyerő digitalizált hitelezési csatornákat is, amelyek tekintetében magasabb hitelkockázat jelenleg nem azonosítható – tették hozzá.
Kiemelték, hogy az éghajlatváltozással járó tartós környezeti változások reálgazdasági veszteségeket és közvetetten pénzügyi stabilitási kockázatokat is okozhatnak,
a bankrendszer azonban nemcsak elszenvedője lehet a klímaváltozásnak, hanem aktívan támogathatja is a gazdaság zöldítését.
Az MNB számos intézkedést hozott a zöld lakáshitelezés támogatása érdekében, többek között 2021 októberben elindítva 200 milliárd forint keretösszegű Zöld Otthon programját – mutattak rá.
A jelentés megállapítja: annak ellenére, hogy a pénzügyi szektor nagymértékű ráutaltsága az adatgyűjtésre és adatelemzésre stratégiai jelentőségűvé teszi az adósokra és fedezetekre vonatkozó adatok rendelkezésre állását, Magyarországon jelentős elmaradás tapasztalható az adatok elérhetőségében, felhasználásában. Ez gátolja a hitelezési folyamatok költség- és időigényének mérséklését, a pénzügyi mélyülést, a digitalizáció és a zöld pénzügyi termékek elterjedését, gyengítve a bankszektor és az ország versenyképességét.
A banki működés digitalizációjának erősítéséhez a piaci fejlesztések mellett szükséges az állami adatbázisok elérésének javítása is, melyben jelentős a lemaradás az EU többi országához viszonyítva – olvasható a jelentésben.
