A Magyar Nemzeti Bank (MNB) két új rendeletet adott ki – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására – ezt közleményben jelentette be a jegybank.
Az egyik jogszabály újdonságai egyebek közt a tényleges tulajdonos kilétének feltárásáról, a külső ellenőrzési funkció követelményeinek, illetve az üzleti kapcsolat jellegének megállapításáról szóló rendelkezések, míg a másik rendelet az elektronikus ügyfél-átvilágítás körében tartalmaz friss előírásokat.
A hazai jogszabályi változások, az Európai Bankhatóság iránymutatásai, illetve a felügyelési tapasztalatok tanulságait átvezetve készültek. A jegybanki jogszabályok előírásai (témától függően) idén júliustól, 2025. januártól, illetve márciustól lépnek hatályba.
Az MNB-szabályozás bővíti a fokozott ügyfél-átvilágítás alá esők körét, egyebek közt a magas terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordozó nonprofit szervezetekkel, a magas proliferációs kockázatot hordozó szervezetekkel vagy a stróman kockázatot hordozó, ám az ügyfélismereti beszélgetésben együtt nem működő tényleges tulajdonosú ügyfelekkel. A rendelet emellett meghatározza az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás körében a késleltetett ügyfél-átvilágítási intézkedések vonatkozásában a szolgáltató által az észszerű küszöbérték és határidő meghatározásánál figyelembeveendő szempontokat – ismertette a közlemény.
Az új szabályozás meghatározza a kockázatérzékenységi megközelítés alapján az üzleti kapcsolat létesítéséhez, ügyleti megbízás teljesítéséhez szükséges kijelölt felelős vezetői döntések eseteit és e döntések delegálásának lehetőségét is, illetve a megerősített eljárás esetköreit, amelyek szintén bővülnek, és ahol a pénzváltással összefüggő összeghatár tízmillióról húszmillió forint összegre nő.
Az MNB másik rendelete az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimumkövetelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett online ügyfél-átvilágítás végrehajtására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. Mint írják, újdonsága, hogy a szolgáltatóknak minden esetben mérlegelniük és az MNB felé bizonyítható módon értékelniük kell az ügyfél-átvilágításhoz alkalmazandó újfajta elektronikus hírközlő eszköz bevezetésének indokoltságát és a felmerülő kockázatok fényében annak bevezethetőségét.
A szabályozás bevezeti az online ügyfél-átvilágításban a biometrikus adatok használatának lehetőségét is.
A rendelet számos, az auditált elektronikus hírközlő eszközön keresztül szerzett adatok naprakészségével, biztonságos tárolásával és adatvédelemmel kapcsolatos rendelkezést is tartalmaz. Új lehetőségként jelenik meg, hogy az elektronikus ügyfél-átvilágítás ki is szervezhető, de ennek során a szolgáltató nem adhatja át másnak az üzleti kapcsolat létesítéséről szóló döntés jogát – emelte ki egyebek közt a jegybank.
