A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, de a kamatfolyosó és a kiszorítandó likviditás szűkítésével megkezdte a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kamatdöntő ülésén.
A testület az egynapos betét kamatát 10 bázisponttal, mínusz 0,15 százalékról mínusz 0,05 százalékra emelte, emellett a 2019 második negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát a jelenlegi 400-600 milliárd forintról legalább 300-500 milliárd forintra mérsékelte.
A monetáris politikai transzmisszió hatékonyságának javítása érdekében a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel vállalati kötvényvásárlási programot indít.
Az ülésről kiadott közlemény szerint a monetáris politika irányultsága továbbra is támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei változatlanul kedvezőek. Az infláció alakulását meghatározó tényezőkben kettősség figyelhető meg: a változatlanul élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét.
A tanács monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés átfogó makrogazdasági és inflációs előrejelzésére.
A Magyar Nemzeti Bank egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása – hangsúlyozzák ezúttal is, hozzátéve: az éves fogyasztóiár-index 2018 közepe óta folyamatosan 3 százalék körül ingadozik, az adószűrt maginfláció 2019 elején 3 százalékra emelkedett, így az MNB elérte inflációs célját.
Februárban az infláció 3,1, míg a maginfláció 3,5 százalék volt. A maginfláció emelkedését főként a feldolgozott élelmiszerek és a piaci szolgáltatások magasabb inflációja okozta, amihez a teljes fogyasztóiár-index esetében a volatilis feldolgozatlan élelmiszer- és üzemanyagárak növekedése járult hozzá. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció a januári 3 százalékot követően februárban 3,2 százalék volt.
A tanács szerint a következő negyedévekben az infláció a 3 százalékos jegybanki cél körül ingadozik. Az adószűrt maginfláció az őszi hónapokig tovább emelkedik, majd 2019 végétől mérséklődik. Az inflációt továbbra is változékony tételek befolyásolják, ezért a monetáris tanács a kilátások megítélésében nagyobb figyelmet fordít a tartós tendenciákat megragadó alapfolyamat-mutatókra.
A monetáris tanács szerint az elmúlt időszakban jelentősen romlottak a globális növekedési kilátások, a globálisan meghatározó jegybankok óvatosabbá váltak.
A Federal Reserve bejelentette mérlegcsökkentésének fokozatos leállítását, és – az első kamatemelés későbbre tolódása valamint a mérlegpolitika eredményeként – a laza monetáris kondíciók az eurózónában is tovább maradnak fenn.
A most bejelentett új monetáris politikai eszközzel, a növekedési kötvényprogrammal (nkp) a tanács a hazai vállalati szektor finanszírozásának diverzifikálását kívánja célzottan elősegíteni. Az új program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindult növekedési hitelprogram fix konstrukciót. A jegybank a program keretében a nem-pénzügyi vállalatok által kibocsátott jó minősítésű kötvényeket vásárol, az ennek eredményeként megjelenő többlet pénzmennyiséget az MNB az alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszköz segítségével semlegesíti. A részletes feltételeket tartalmazó terméktájékoztatót április végéig közzéteszi a jegybank.
Az ülés rövidített jegyzőkönyve április 10-én jelenik meg – tette hozzá az MTI.
