Berlin gazdaságélénkítő csomagot fogadott el. A vállalkozásoknak, a családoknak és az önkormányzatoknak is jut a pénzből. Mindezt hitelből finanszírozza a kormány.
Két meglepetés
57 intézkedés 15 oldalon – ez a kabinet múlt héten bejelentett gazdaságélénkítő terve. Merkel kancellár szerint „jó kompromisszum született, amely alkalmas minden idők legnagyobb gazdasági válsága leküzdésére.” Ehhez igazodik a csomag volumene: 130 milliárd euró, ami a 2020-as német költségvetés kiadási főösszege harmadának felel meg.
A legtöbb intézkedés már a bejelentés előtt ismert volt. Az áfa-csökkentés azonban az elemzőket és a közvéleményt is meglepte: a kulcs 19 százalékos 16-ra, a kedvezményes 7-ről 5 százalékra csökken. 20 milliárdos bevételkieséssel számol a kormány.
A pénzügyminiszter elvárja a gazdasági szereplőktől, hogy árleszállítás formájában teljes egészében adják át a fagyasztóknak.
Az alacsonyabb kulcsok az év végégig maradnának, de a koalíciós partner, a konzervatív Markus Söber nem zárta azonban ki a meghosszabbítást, ha „egy második korona-hullám miatt további gazdaságélénkítésre lenne szükség”.
Az intézkedés fogadtatása vegyes volt: „Segíti az alacsony jövedelműeket, akik bevételük nagy részét fogyasztásra költik” – véli Joachim Ragnitz ifo-Intézet kutatója.
„A legjobban a luxuscikkeket vásárló felső társadalmi rétegek fognak profitálni” – tartja mások mellett a Magdeburgi Egyetem közgazdász professzora, Karl-Heinz Paqué.
A Centre for European Reform (CER) Spiegelben megszólaló ökonómusa, Christian Odendahl viszont jó lépésnek tartja az áfa-leszállítást. A kedvező brit tapasztalatokra hivatkozik. Az ottani csökkentést a kereskedők 75 százaléka továbbadta a fogyasztóknak.
Amire mindenki számított, de elmaradt az a szolidaritási adó eltörlése. Az 5,5 százalékot ’91 óta fizetik a munkavállalók jövedelmük után.
Célja anakronisztikusan hangzik: az egykori NDK tartományainak felzárkóztatása. A koalíció már tavaly megállapodott fokozatos kivezetéséről. ’21-től az évi 17 ezer euró alatt keresők nem kell fizetniük. A konzervatív CDU/CSU most teljesen megszüntette volna. A szociáldemokraták (SPD) a legjobban kereső 10 százalék esetében kitartott mellette. A kompromisszum: nem változik semmi, azaz marad a már jövő évtől elfogadott változtatás.
Mindenkinek jut valamennyi
Az áfa-mérsékléshez hasonlóan a fogyasztást kellene élénkítenie a 300 eurós egyszeri juttatásnak, amelyet minden családi pótlékra jogosult gyerek után fog járni.
A CDU egyik lehetséges kancellár-jelöltje, Friedrich Merz kritizálta a 4,3 milliárd eurót felemésztő juttatást: „A költségvetést indokolatlanul megterhelő ajándék, amiből a jól keresőknek is jut, akik arra nem lennének rászorulva.”
A lakosság és a vállalatok is profitálni fognak a villamosenergia árának csökkenéséből. 2014 óta a száma része egy környezetvédelmi hozzájárulás a megújuló energiatermelés fejlesztésének finanszírozására. A 2021-től már korábban elfogadott emelését a jelenlegi 6-ról 8 cent/kilowattórára átvállaja a kormány. Ez 11 milliárd euróval terheli meg a büdzsét.
A 10 millió rövidített munkán lévő és a 2,7 millió állástalan miatt már érezhetően csökkentek a társadalombiztosítás bevételei. A munkanélküliség várható további emelkedésével még nagyobb bevételkiesés lesz, ami növekvő kiadásokkal fog párosulni. Ezért elkerülhetetlenné válna a járulékemelés. A kormány ezt átvállalja a munkáltatóktól és a munkavállalóktól is. Így 2020-ban várhatóan 5,3 milliárddal kell juttatnia a költségvetés társadalombiztosítási alrendszerének.
Nem az önkormányzatok adósságátvállalására
A nagyrészt az iparűzési adóból élő önkormányzatok számára máris komoly probléma a gazdaság zsugorodása miatti bevételkiesés. Kérésünket, az adósságállományuk átvállalását a szociáldemokrata pénzügyminiszter, Olaf Scholz támogatása ellenére nem része a konjunktúra-csomagnak. A vezető kormánypárt, a CDU mereven elzárkózott ettől. “A korábban felelőtlenül gazdálkodó, nagyobb adósságot felhalmozó helyhatóságok profitáltak volna a leginkább ebből” – érveltek.
E helyett a szövetségi kormány átvállalja a szociális segélyben részesülők lakhatási támogatásának finanszírozását és 2,5 milliárdos támogatást nyújt a drasztikusan csökkent utasszám miatt csőd szélére került helyi tömegközlekedési társaságoknak. Mindez 4 milliárd euróba fog kerülni.
A csomag része, hogy krízis által különösen sújtott szektorokban vállalkozók, például a turisztikai cégek egy 25 milliárd eurós alapból kedvezményes hitelt, és vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek.
A klímavédelem jegyében a kormány támogatja az alternatív meghajtású közlekedési eszközök fejlesztését és a Lufthansánál 80 új, alacsony fogyasztású repülő beszerzését. Előbbire 2,5 milliárdot kapnak az autógyártók, utóbbira 1 milliárdot a nemrég részben államosított légitársaság. Berlin ezen túl összesen 50 milliárd eurót akar invesztálni a gazdaság környezetbarátabbá tételébe.
Az autóipar intenzív lobbija ellenére nem lesz vásárlási támogatás a hagyományos meghajtású kocsik után. Az SPD nyomására csak a már létező elektroautó prémium összege fog emelkedni 3.000-rő 6.000 euróra. „Az áfa-csökkentéssel a kormány azonban olcsóbbá tett valamennyi autót” – mondta a CSU elnöke a kormányzati sajtótájékoztatón. Ezzel egyetért a vezető közéleti-kulturális hetilap, a Zeit szerkesztőségi cikke is. Egy 30.000 eurós autónál 900 euró támogatást jelent – hoz fel egy példát. Az áfa-csökkentés minden más közlekedési eszköz, tehát a környezetbarátokra is kihat. Így olcsóbb lesz a bicikli, az elektrokerékpár és -roller is. Ezek vásárlásának célzott ösztönzését sok szakértő javasolta, végül azonban nem lett része a csomagnak.
Szintén segíthet a német autógyártóknak, a rövidített munka időtartamának meghosszabbítása. A munkáltatóktól az eddigi 12 helyett 24 hónapig fogja átvállalni az állam az ideiglenes fölöslegessé vált munkavállalók bérének nagy részt. Utóbbiak úgy is profitálnak, hogy a rövidített munka alatt járó juttatás az alapbérük 70 helyett 77, gyerekeseknél 80 helyett 87 százaléka lesz.
Pozitív fogadtatás a baloldalon
„Gazdasági és politikai szempontból is ígéretes tervek” – tartja a baloldali-liberális Zeit. „Egyesíti a rövidtávú válságkezelést, a fogyasztás ösztönzését és a gazdaság közép- és hosszútávú modernné, környezetbaráttá alakítását.” Dicsérik, hogy a kormány igyekezett szerteágazó segítséget nyújtani, amelyből a lakosság minden rétege, a gazdasági szereplők többsége és a helyhatóságok is profitálnak. Ennek ellenére kérdés, hogy elegendő lesz-e a gazdaság talpraállításához. Hisz Merkel szavaival élve „a válság olyan monumentális, hogy azt felfogni is nehéz.”
