A berlini kormány a továbbra is alacsony munkanélküliségre hivatkozva nem lát okot aggodalomra. Az első féléves számok többsége azonban a gazdasági elemzők borúlátását igazolja. Válságra számítanak.
Rossz emlék, ami felszínre tör
Sok német gazdasági elemzőnek az emlékezetében él Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter, aki 2008-ban kijelentette, hogy a pénzügyi válság amerikai probléma, a német gazdaságot nem érinti.
A recessziót kizártnak tartotta, ezért a költségvetési konjunktúra élénkítési programokat határozottan elutasította. Amikor ő is belátta, hogy az amerikai bankkrízis globális válsággá vált, gazdaságélénkítési programot jelentett be. Ekkor már késő volt, nem lehetett elkerülni a német gazdaság zsugorodását.
Úgy tűnik a gazdasági szereplők tanultak a múltból. Többségük már nem látják ördögtől valónak az állami gazdaságélénkítést.
E mellett érvel a Német Munkaadók Szövetségének elnöke, Ingo Kramer. Úgy véli recesszió veszélye esetén a kormánynak idejekorán cselekednie kell.
Elsősorban állami beruházásokat és a rövidített munka szabályainak még flexibilisebbé tételét támogatja.
A politika nem tanult
Sokan elemző és gazdasági szereplő szerint a politika máris késében van. Szerintük a kormány a tűzzel játszik, amikor megelőző intézkedések helyett az aggasztó jeleket szépíti. A munkaügyi miniszter például a továbbra is alacsony munkanélküliségre hivatkozva nem lát okot az aggodalomra.
A 2019 első félév számainak többsége a borúlátókat igazolja:
- A német gazdaság mindössze 0,4%-al bővült. Az első negyedévhez viszonyítva április és június között pedig 0,1%-os GDP visszaesés volt.
- Az ipari termelés 5%-al csökkent.
- Különösen aggasztó, hogy a kivitelre épülő német gazdaság exportja stagnált.
- 2009 óta először a cégek többsége exportbevételei csökkenésével számol. Az okok: Trump kereskedelmi háborújával, a fenyegető rendezetlen Brexittel és az Itáliában várható recessziója.
- A beruházások kapcsolódó belföldi beszerzések értéke 7%-al csökkent.
- A müncheni Ifo Intézet hangulati indexe 2016 óta nem látott mélységbe zuhant.
A továbbra is alacsony, 3,1%-os munkanélküliség ellenére aggasztó jelek a munkaerő-piacon is vannak:
- Megszakadt egy évek óta tartó trend, az idei év első felében nem csökkent a munkanélküliek száma.
- 15%-al több cégnél terveznek a közeljövőben elbocsájtást, mint létszámbővítést. Az autóiparban különösen soknál terveznek leépítést.
- A rövidített munkára kényszerülők száma 2012-ben volt utoljára olyan magas, mint jelenleg. Az autóipari dolgozóknak már 30%-a érintett.
Szerkezeti problémák
A német gazdaság sikerének titka évtizedeken keresztül az export és az autóipar volt. Most mindkét területen komoly problémák mutatkoznak. A kivitel az egyre több ország által követett protekcionizmustól szenved. Ezt leginkább Trump, Boris Johnson, valamint Matteo Salvini neve fémjelezi, akiknek egyre több követőjük van.
Az autóiparban a német gyártók maguk tehetnek a nehézségekről. Lemaradtak a XXI. századi mobilitás termékeinek és szolgáltatásainak (autonóm vezetés, carsharing stb.), illetve az alternatív meghajtások fejlesztésének területén. A Németországban gyakran lenézett francia márkák minden területen előrébb járnak. Ráadásul a francia gazdaság exportorientációja kisebb. Így tudtak Párizsból hosszú évek óta először sokkal jobb számokat jelentettek, mint Berlinből.
2018-ban 1,6% volt a GDP bővülés, 2019-re 1,3%-al számolnak.
Nem látszik a fény az alagút végén
A világgazdasági helyzet javulására nem lehet számítani. Trump várhatóan tovább folytatja kereskedelmi háborúját. Az egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő rendezetlen Brexit pedig recesszióba fogja sodorni Nagy-Britanniát. A fontot már a bizonytalanság is a mélybe taszította, ami jelentősen csökkentette a német áruk versenyképességét a szigetországban.
Arra se lehet számítani, hogy az olasz kormány nagyobb költségvetési fegyelmet tanúsít, az itáliai politikát leginkább meghatározó belügyminiszter és miniszterelnök-helyettes, Matteo Salvini eláll a protekcionista terveitől. Mindez érzékenyen érinti Németországot, mert Nagy-Britannia az 5., Itália pedig a 6. legfontosabb kereskedelmi partnere.
A gazdasági szereplők a tengerentúlon is borlátóak. Az USA-ban a vállalatvezetők hangulati indexe olyan mélyre zuhant, mint legutóbb 2009-ben, a globális gazdasági válság közepette.
A német elemzők arra számítanak, hogy a rövidített munkán lévők és az állástalanok számának növekedése gyorsan kihat a belső fogyasztásra, ami újabb elbocsátásokhoz fog vezetni. Így kezdetét veszi a 2008/2009-ből ismert ördögi kör.
A tíz évvel korábbi válságban segítettek az olyan gyorsan meghozható intézkedések, mint az elbocsátásokat megakadályozó rövidített munka szabályainak lazítása, az új autók vásárlásának állami dotációja és az Európai Központi Bank (EKB) laza pénzpolitikája.
