Kezdőlap Turizmus Nemzetközi felmérés: az üzleti utazókat nem izgatja a fenntarthatóság
No menu items!

Nemzetközi felmérés: az üzleti utazókat nem izgatja a fenntarthatóság

A fenntarthatóság a legkevésbé fontos befolyásoló tényezők közé tartozott az üzleti utazók légi utazási döntéseiben, és kétharmaduk soha vagy ritkán veszi figyelembe a környezetvédelmi szempontokat, ha azok magasabb költséggel járnak – derül ki a hollandiai központú BCD Travel új, légi utazási felméréséből.

 

A felmérésben résztvevő válaszadók mindössze 4 százaléka jelezte, hogy figyelembe veszi a fenntarthatóságot, amikor repülőjegyet foglal. A legfontosabb tényezők, amelyeket figyelembe vesznek, az érkezési és indulási idő vagy a repülés időtartama (71 százalék), az ár (51 százalék) és a munkáltatójuk utazáshoz kapcsolódó politikája (49 százalék) – számol be a Business Travel News.

A megkérdezettek mindössze 4 százaléka jelezte, hogy azt a járatot választja, amely a legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással jár, és szintén 4 százalék mondta, hogy olyan légitársasággal repül, amely fenntartható üzemanyagot használ.

Más az elv és más a gyakorlat

A BCD augusztus 7-16. között 1319 európai, észak-amerikai és ázsiai-csendes-óceáni üzleti utazót kérdezett meg, akik az elmúlt 12 hónapban üzleti céllal repülővel utaztak. „Az utazási politikáról szóló legutóbbi vásárlói felmérésünkből kiderült, hogy a cégek közel negyede a legfőbb prioritásként kezeli az utazási politikájának fenntarthatóbbá tételét” – mondta Olivia Ruggles-Brise, a BCD fenntarthatóságért felelős alelnöke a közleményében. „Ez a kutatás azonban azt mutatja, hogy maguk az utazók nem ugyanilyen mértékben helyezik előtérbe a fenntarthatóságot. Az utazásszervezők a fenntartható intézkedések ösztönzésével vagy előírásával befolyásolhatják az utazók viselkedését, amelyek gyakran kéz a kézben járnak az utazók jólétével. A közvetlen járatok például fenntarthatóbbak és kevésbé stresszesek az utazók számára”.

A válaszadók egyharmada volt rendkívül elégedett (32 százalék) vagy valamelyest elégedett (35 százalék) a munkáltatója légiközlekedési politikájával, 13 százalékuk pedig valamelyest vagy rendkívül elégedetlen. Az előnyben részesített légitársaságok választásával való elégedettség tekintetében valamivel magasabbak az arányok: 38 százalékuk volt rendkívül elégedett, 36 százalékuk pedig valamelyest elégedett, míg 10 százalékuk volt valamelyest vagy rendkívül elégedetlen.

Arra a kérdésre, hogy milyen kihívásokat tapasztaltak a repülőjegy-foglalás során, 30 százalék azt válaszolta, hogy „semmit”, ez volt a legmagasabb arányú válasz. De ezt szorosan követte 29 százalékkal az elégedetlenség azzal kapcsolatban, hogy az extra szolgáltatásokat nem fedezték le, vagy jóváhagyást igényeltek, míg 20 százalék a „felhasználóbarát” foglalási eszközöket említette.

Ami a légitársaságok oldalát illeti, az üzleti utazók a késések (69 százalék), a kényelmetlen repülési idők (48 százalék), a kényelmetlen ülések (43 százalék) és a járattörlések (39 százalék) miatt bosszankodnak a legjobban. Közel egyharmaduk (32 százalék) említette, hogy a kézipoggyásznak nincs hely a fej feletti tárolókban, mint olyan helyzetet, amelyet üzleti célú repüléskor tapasztaltak, 27 százalékuk pedig a repülőgépen a beszálláskor tapasztalt technikai problémákat.

Légi vásárlási szokások

A válaszadók mintegy 37 százaléka az elérhető legolcsóbb repülőjegyet vásárolja meg, míg 28 százalékuk a teljesen visszatérítendő és rugalmas jegyeket vagy a részben visszatérítendő jegyeket és a díjköteles változtatásokat választja (22 százalék). Közel egyötödük (18 százalék) nem visszatérítendő jegyet vásárol, amelyen nem engedélyezett a változtatás.

A megvásárolt kiegészítő szolgáltatások közül a feladott poggyász (51 százalék), az ülőhely kiválasztása (48 százalék) és a kézipoggyász (34 százalék) a legnépszerűbbek.

A válaszadók közel egynegyede (39 százalék) tesz két-három napos üzleti utat, 36 százalékuk négy-hat napos, 10 százalékuk pedig hét-tizenhárom napos utat. Mindössze 3 százalékuk repül egynapos utakra. Egyharmaduk belföldi és nemzetközi utakat is tesz. A rövid távú járatok esetében a válaszadók 88 százaléka turistaosztályon repül. Hosszú távú utazások esetén 48 százalékuk turistaosztályon, 19 százalékuk prémium turistaosztályon, 31 százalékuk pedig üzleti osztályon repül.

Fotó:Freepik

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.
Hirdetés

Hírek

Idén több mint 2,1 millióan rendelkeztek személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékáról

A NAV a kimutatásban szereplő regisztrált civil kedvezményezetteknek idén is hivatalból teljesíti a kiutalást szeptember 30-ig.

A bruttó átlagkereset 693 700 forint volt, 9,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit

. A bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset 9,4, a reálkereset pedig 4,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Rossz állapotú BKV-buszokon utazunk? Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus

Latorcai Csaba arra kérte a fővárosiakat, hogy a [email protected] címre küldjenek fényképeket - rendszámmal együtt - , ha úgy ítélik meg, hogy nem alkalmas biztonságos utazásra az a busz, amellyel közlekednek.

A Shell Hungary új igazgatósági elnöke Marik Gyula

Marik Gyula Istenesné Solti Andreát váltja, aki több mint 32 év után távozik az energiavállalattól.

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a NAV

Csoportos adóelkerülési kísérletet leplezett le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), amikor Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei revizorai kiutalások felülvizsgálatakor felfigyeltek egy gyanúsan gyakran előforduló számlaszámra, amelyre több, egymástól független személy is kérte az általa visszaigényelt összegek átutalását.

A MÁV-csoport készül az M1-esen hétfőn életbe lépő jelentős korlátozásokra

A MÁV-csoport készül arra, hogy az M1-es autópálya bővítése miatt hétfőtől jelentősen korlátozzák a sztráda forgalmát, dugókra és hosszabb menetidőre lehet számítani.

Szünetelhetnek a Magyar Telekom szolgáltatásai a napokban több helyen

Hálózati korszerűsítés miatt a héten időszakosan több településen és fővárosi kerületben is szünetelhetnek a Magyar Telekom Nyrt. szolgáltatásai. A társaság a honlapján közölt felsorolásban jelezte: a munkák miatt az otthoni internet, tv- és telefonszolgáltatásban is lehet kiesés, akár több órán át is.

Európai Mobilitási Hét – Keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással is várják az utasokat

A MÁV-csoport idén is csatlakozik az Európai Mobilitási Hét programjához: keddtől egy héten át díjmentes kerékpárszállítással, kedvezményes autómentes napijeggyel, a hétvégén pedig színes fővárosi programokkal várják az utasokat.
Hirdetés

Gazdaság

A kockázatkezelés nem játék, de tanulhat a sakkból – öt párhuzam a tábla és a tőkepiacok között

A 2008-as pénzügyi válság óta a kockázatkezelés a banki működés egyik legfontosabb területévé vált. Ma már nemcsak arról szól, hogy egy intézmény megfeleljen a szabályozói elvárásoknak, hanem arról is, hogy előre felkészüljön szélsőséges forgatókönyvekre és biztosítsa a pénzügyi szektor hosszú távú stabilitását.

Devizapiac – Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek reggel az előző esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Nézzük a jó oldalát – Van, amiben Mészáros Lőrinc rávert Elon Muskra

Elon Musk vagyona ma már kontinensek leggazdagabbjainak elitjét utasítja maga mögé – mutat rá Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezető igazgatója. Musk 342 milliárd dollárja több, mint Afrika és Óceánia 10 országának leggazdagabb vállalkozójának együttes vagyona. Ám egy dologban meg kell hajolnia Mészáros Lőrinc előtt: a magyar top-milliárdos vagyona 10 év alatt 150-szeresére ugrott, miközben Musk, csak 38-szorosára növelte pénzét. Igaz, Mészáros vagyona európai viszonylatban még így is a középmezőnyben marad.

Az Otthon Start indulása miatt is új MNB szabályok az ingatlan- és jelzáloghitelpiacon

A Magyar Nemzeti Bank a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan átfogóan áttekintette a hazai ingatlan- és jelzáloghitelezést érintő makroprudenciális eszközeit (vagyis azokat a szabályokat, amelyek...