Felülmúlta a piaci várakozásokat a bruttó hazai termék (GDP) második negyedévi növekedése. Az elemzők szerint kitarthat a lendület, az év egészére gyorsabb bővüléssel számolnak, mint a kormány és a jegybank.
A Központi Statisztikai Hivatal első becslése alapján Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 4,9 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 5,1 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest 1,1 százalékkal nőtt a GDP.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaság második negyedéves növekedési üteme felülmúlta az elemzői várakozásokat, a féléves adatok 2004 óta a legmagasabbak. A vártnál erősebb adat azért meglepő, mert a havi ágazati adatok egyértelmű lassulást vetítettek előre. Részletes adatok híján saját számításaikra hagyatkozva úgy ítélte meg, hogy az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor teljesítménye is valószínűleg lassult. Az eurózónához képest továbbra is nagyjából 3,5 százalékpont feletti növekedési többletet tud felmutatni a magyar gazdaság.
Az ING Bank szakértőinek várakozásai szerint az év második felében folytatódhat a lassulás, amely elsősorban a külső környezet romlásával magyarázható. A kereskedelmi háború eszkalálódása, a globális lassulás, a német ipar gyengélkedése és a Brexit körüli bizonytalanságok hatása egyre inkább érződik majd a magyar gazdaság teljesítményén. Várakozásaik szerint az év egészében 4,5 százalékos lehet a GDP növekedése, amely optimistább mind a kormány – eddigi – 4,0 százalékos, mind pedig a jegybank 4,3 százalékos előrejelzésénél.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az ipar, az építőipar és a piaci alapú szolgáltatások járultak hozzá a legnagyobb mértékben a várakozásokat meghaladó második negyedévi növekedéshez, noha az ipar és az építőipar növekedése jelentősen lassult az első negyedévhez képest. A GDP felhasználási oldalán a gazdasági növekedés motorja a kétszámjegyű bérdinamika miatt növekvő fogyasztás, valamint a szinte minden területen jelentkező beruházási bumm lehetett. A beruházásokat nem csupán az uniós források húzzák, hanem a soha nem látott mértékű működőtőke-beáramlás is – tette hozzá az elemző. Az idén eddig mintegy 1220 milliárd forintnyi beruházásról született döntés a tavalyi 1380 milliárd forint után, jegyezte meg.
A második fél évben a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi akcióterv is lökést adhat a gazdaságnak, és ellensúlyozhatják a külső környezet negatív hatásait, így csak fokozatos lassulás várható, éves átlagban pedig a GDP növekedése elérheti a 4,8 százalékot a tavalyi 4,9 százalék után.
Suppan Gergely kitért arra is, hogy a magyar GDP növekedése messze felülmúlta a 4,4 százalékos román, az 1,9 százalékos szlovák, valamint a 2,7 százalékos cseh növekedést, egyúttal kifejezetten erős felzárkózásra utal, mivel az előzetes adatok szerint az euróövezeti növekedés csupán 1,1 százalékos volt a második negyedévben, így fennmaradt Magyarország négy százalékpontos növekedési előnye.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kiemelte, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően lassult, annál azonban kisebb mértékben a GDP növekedési üteme. A 4,9 százalékos adat kiemelkedőnek számít és feltehetően továbbra is az egyik legmagasabb érték az Európai Unióban. A GDP-adatokban egyelőre csak korlátozottan jelent meg, hogy a kiskereskedelmi forgalom, az ipari és az építőipari termelés növekedése lassult, és az is, hogy a legfontosabb kereskedelmi partner, Németország gazdasági teljesítménye csökkent. A GDP motorja továbbra is a változatlanul erős bérdinamika hajtotta fogyasztás maradhatott, de jelentős szerepe lehetett a beruházásoknak is.
Az év hátralévő részében várhatóan tovább lassul majd a GDP növekedési üteme, de az év egészére a Századvég szakértői így is dinamikus, 4,5 százalékos növekedést várnak, amire külső tényezők jelentenek kockázatot elsősorban a német gazdaság teljesítménye, a Brexit körüli bizonytalanság, illetve a vámháború fokozódása.
Varga Zsombor, az Erste Bank junior makrogazdasági elemzője is azzal kezdte kommentárját, hogy a második negyedévi GDP-adat felülmúlta a 4,6 százalékos várakozásukat, ám a növekedés szerkezete egyelőre nem ismert, hiszen a részletes adatokat majd csak augusztus 30-án publikálja a KSH. A hivatal szűkszavú kommentárját úgy értékelte, hogy az az összkép nagyon hasonló volt az első negyedéves gazdasági növekedéshez, ám a mezőgazdasági szektor körül számottevő a bizonytalanság. Felhasználói oldalon valószínűsíthetően továbbra is épen maradhattak a belső növekedés motorjai, a lakossági fogyasztás és a beruházások.
A kilátásokat illetően az Erste elemzői úgy látják, hogy a feszes munkaerőpiac, a folytatódó bérkiáramlás, a magas szinten lévő fogyasztói bizalom nem igazán sugallja a fogyasztás lassulását az idei évre. A beruházások növekedése továbbra is magas maradhat, lassulhat azonban az ipari termelés növekedése, amennyiben a júniusi negatív ipari adat valóban az európai lassulás tartós begyűrűzésének előhírnöke volt. Az idei teljes évi gazdasági növekedésre az első félévi 5,1 százalék után 4,5 százalékot prognosztizálnak felfelé mutató kockázatokkal.
