Kezdőlap Hírek OECD: idén 3,9 százalékos lehet a magyar növekedés
No menu items!

OECD: idén 3,9 százalékos lehet a magyar növekedés

Lassul, de erőteljes marad a magyar gazdaság növekedése idén és jövőre az OECD legfrissebb előrejelzése szerint. Ugyanakkor a szervezet szerint könnyen túlhevülhet a gazdaság, ezért szigorúbb fiskális politikára lenne szükség.

A párizsi székhelyű Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzői arra számítanak, hogy az inflációs nyomások növekedésének közepette idén 3,9 százalékkal, jövőre pedig 3,0 százalékkal bővül Magyarország hazai összterméke (GDP) a tavalyi 5,0 százalék után.

Az előző, tavaly novemberi prognózisban 2018-ra 4,6 százalékos, az idei évre 3,9 százalékos, a jövő évre pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést jósoltak.

A Gazdasági kilátások címmel fél évente megjelenő, a fő gazdasági trendeket és perspektívákat, valamint az OECD-tagállamok és más jelentős országok gazdasági helyzetét és kilátásait elemző kiadványban a Magyarországgal foglalkozó fejezetben az elemzők kiemelték, hogy a gazdasági növekedést hajtó lakossági fogyasztást alátámasztja a reálbérek emelkedése és a foglalkoztatottság bővülése. A beruházások lendületes növekedését elősegíti a vállalatok kapacitásnövelő aktivitása, a kormány nagyvonalú lakásprogramja és az uniós strukturális alapok beáramlása. A feszes munkaerőpiaci helyzet azonban felfelé húzza az inflációt, az egyre szűkebb kapacitási korlátok visszafogják a gazdasági növekedést, miközben a bővülő keresletet egyre inkább az import révén elégítik ki.

Az elemzők rámutattak, hogy az expanzív költségvetési és monetáris politika növeli a magyar gazdaság túlfűtötté válásának kockázatát, ami fokozatos változtatást indokol. A túlhevülés megakadályozására szigorúbb fiskális politikára van szükség. Emellett magasabb kamatráták szükségesek ahhoz, hogy korlátok között tartsák az inflációs várakozásokat, és a jegybank 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasávjában maradjon a pénzromlás üteme. A gazdasági fellendülést meghosszabbítanák a munkaerő bővítését célzó intézkedések, ideértve a közmunkaprogram gyorsabb leépítését és a kisgyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítését.

Az erős növekedés az OECD szakértői szerint lehetőséget nyújt a költségvetés fenntarthatóságának javítását célzó intézkedések bevezetésére, az időskorúak szegénységének csökkentésére, valamint a nyugdíjrendszerhez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés kihívásainak kezelésére. Emellett az elsődleges munkaerőpiacon való elhelyezkedési lehetőségek bővülése lehetővé teszi a közmunkaprogram leépítésének felgyorsítását. A hazai kis- és középvállalkozások támogatásában az üzleti szabályozás javítására, a regionális és nemzeti ellátási láncokba való beilleszkedésük megkönnyítésére és a szakképzettség fejlesztésére kellene összpontosítani.

Összességében kezdvezőek az OECD idei és jövő évi várakozásai a magyar gazdasággal kapcsolatban. azüzlet.hu
Összességében kezdvezőek az OECD idei és jövő évi várakozásai a magyar gazdasággal kapcsolatban

A magyar gazdaságra leselkedő kockázatok közül az OECD elemzői kiemelték a vártnál nagyobb béremelkedést, amely elszabadíthatja az inflációs várakozásokat, hirtelen reagálásra kényszerítve a monetáris politikai döntéshozókat. Szükség lehet erre abban az esetben is, ha a feltörekvő piacgazdaságok kiújuló pénzügyi zűrzavarai negatív következményekkel járnak. Ugyanakkor a közmunkaprogram gyorsabb leépítése csökkentheti a bérnyomásokat, vagy éppen az importárak vártnál enyhébb emelkedése visszafoghatja a hazai árak növekedését.

Az OECD szakértői arra számítanak, hogy a lakossági fogyasztás a tavaly elért 5,4 százalék után idén 4,6 százalékkal, jövőre pedig 4,0 százalékkal növekedhet, míg a kormányzati kiadások a tavalyi 0,5 százalékos csökkenés után 1,1 százalékkal, illetve 1,8 százalékkal bővülhetnek.

A bruttó hazai állótőke-képződés növekedésének üteme a tavalyi 16,5 százalékról idén várhatóan 10,2 százalékra, jövőre pedig 4,3 százalékra lassul.

A munkanélküliségi ráta az OECD prognózisa szerint tovább csökken, a tavalyi 3,7 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban 3,1 százalék lesz.

Az OECD az idén 3,0 százalékos inflációt vár a tavalyi 2,9 százalék után, majd 2020-ra 3,9 százalékra emelkedhet a fogyasztói árindex. A maginfláció a tavalyi 2,1 százalék után idén 3,4 százalék, 2020-ban pedig 3,9 százalék lehet.

Az áruk és szolgáltatások exportja tavaly 4,7 százalékkal nőtt, az ütem 5,8 százalékra gyorsulhat idén, de jövőre 5,4 százalékra mérséklődhet. Az import értéke tavaly 7,1 százalékkal nőtt, idén és jövőre pedig egyaránt 6,4 százalékkal emelkedhet.

A folyó fizetési mérleg tavaly a GDP 0,5 százalékának megfelelő többlettel zárt, idén egyensúlyba kerülhet, jövőre viszont 0,7 százalékos GDP-arányos hiánnyal zárhat.

A maastrichti kritériumok alapján számított GDP-arányos államadósság az idén 68,5 százalékra csökkenhet a tavalyi 70,8 százalékról, jövőre pedig 66,8 százalékra mérséklődhet az OECD friss előrejelzése szerint. (MTI)

0Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

A lakóépületeket is rendbe teszi az ÉKM a rádiótömb bontásánál

Hőszigeteléssel látná el és megerősítené a bontás után szabadon maradó szomszédos épületek, társasházak és intézmények tűzfalait az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) a Pázmány Péter Katolikus Egyetem új kampuszának építését megelőző bontási munkálatok során.

Vissza nem térítendő támogatás a hazai innovációk levédésére

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal) idén is meghirdette pályázatát, amely akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt hazai vállalkozások, kutatóhelyek, valamint magánszemélyek számára szellemi alkotásaik jogi védelméhez.

Összeírják a baromfiféléket Csongrád-Csanád vármegyében

A betegség miatt elrendelt járványügyi korlátozás alatt álló területeken a jogszabályok alapján szükséges a baromfiállományok haladéktalan összeírása.

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.
Hirdetés

Hírek

Devizapiac – Vegyesen változott kedd estére a forint árfolyama

Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 402,86 forintról 402,12 forintra gyengült 18 órakor, napközben 401,77 forint és 403,69 forint között mozgott.

Nem ússzuk meg: áprilistól ez is kell a beutazáshoz az Egyesült Királyságba

Április 2-tól minden magyar állampolgárnak is szüksége lesz az...

Vidéki otthonfelújító nyugdíjasok irány az Államkincstár

A kormány kibővítette a kedvezményezetti kört, így a nyugdíjasok...

Így módosulhat most az ESG-törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium társadalmi egyeztetést indít az Európai Bizottság...

Erősödött a forint reggel

Erősödött a forint árfolyama hétfő reggel a főbb devizákkal szemben a péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

Március végétől Debrecenből Lipcsébe és Máltára hoz járatot a BMW

A Universal Airlines március 30-tól heti két retúrjáratot indít...

Németország kiszabadult a költségvetési kalodából. Örülhetünk?

Friedrich Merz A német parlament történelmi döntést hozott: elfogadták azt...

Gyengült hétfő reggelre a forint

Az eurót hétfő reggel hét órakor 399,59 forinton jegyezték a péntek esti 398,92 forint után. A dollár jegyzése 367,36 forintra ment fel 366,46-ról, a svájci franké pedig 415,39-re 414,30 forintról.
Hirdetés

Gazdaság

Indul a Lakhatási Tőkeprogram, emelt keretösszeggel, 300 milliárd forinttal

A Lakhatási Tőkeprogram a nagy érdeklődés miatt 100 milliárd forinttal magasabb keretösszeggel, 300 milliárd forinttal indul el.

Európai terjeszkedéséhez olasz bankot nézett ki az ING

  Fotó: popso.it Európai terjeszkedési tervéhez igazodva az ING, Olaszország felé vette az irányt, ahol a Banca Popolare di Sondrioval vette fel a kapcsolatot. Az ING Group...

Az adóelőlegből is igénybe vehető az szja-kedvezmény

Nyomtatásra, irattárolásra sincs szükség, mert a nyilatkozatot az adóhivatal automatikusan továbbítja az abban megjelölt munkáltatónak, kifizetőnek.

Az alapvető élelmiszerek árának csökkentéséért lép a GVH

A nemzeti versenyhatóság álláspontja szerint az érdekképviseleti szervezetek által rendszeresen kiadott áremelési közlemények sérthetik a tisztességes piaci versenyt és fokozzák az inflációs nyomást.