Az új koronavírus-fertőzés miatt hozott intézkedések olyan gazdasági válságot okoznak Olaszországban, amelyek következményeit lehetetlen felmérni az Istat statisztikai intézet kedden közölt értékelése szerint.
Az Istat “általános sokként” értékelte az egészségügyi vészhelyzet gazdaságra gyakorolt hatását. Az 1926-ban alapított, Rómában működő statisztikai hivatal elemzésében elismerte, hogy soha nem látott ehhez hasonlót.
Az Istat számításai szerint ha az óvintézkedések, vagyis a nem létfontosságú termelés és szolgáltatások, valamint a kereskedelem, vendéglátás és idegenforgalom leállítása április végéig eltart, ez az éves olaszországi fogyasztás több mint 4 százalékos visszaeséséhez vezet. Ha a gazdaság újraindítása ennél később, májusban vagy júniusban lesz lehetséges, 10 százalékos fogyasztáskieséssel kell számolni.
A járványhelyzet következtében 2,2 millió olaszországi vállalkozás állt le: ez az összes vállalkozás 49 százaléka, és az exportáló vállalatok 65 százaléka. A leállás 7,4 millió dolgozót érint.
A szakmai kamarákat tömörítő Unioncamere előrejelzései szerint az olaszországi foglalkoztatási mutató az idén 420 ezer dolgozóval csökken, 50 százalékuk a turizmusban veszíti el munkáját.
Egyedül az élelmiszer-nagykereskedelem mutat növekedést, márciusban több mint 8 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az olaszok 38 százaléka a járvány miatt bevezetett óvintézkedések első heteiben nagymennyiségű élelmiszertartalékot halmozott fel, és az élelmiszervásárlás azóta is folyamatos.
A felmérések szerint az olaszok 30 százaléka 72 órát “se bír ki” anélkül, hogy elmenjen élelmiszert vásárolni: a tészta, rizs és gabonafélék vásárlása 26 százalékkal, a tej, sajt zöldség-gyümölcs vásárlása 17 százalékkal emelkedett. A nagyobb élelmiszerüzletekben foglalt házhoz rendelések aránya 90 százalékkal nőtt.
