A válságkezelés kitűnőre vizsgázott Magyarországon. Mellettünk Lengyelországban, Romániában, Litvániában és Lettországban is helyreállt már a gazdaság. A mediterrán országokban ez még sokáig várat magára. Erről a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója beszélt.
Nagy Márton a portfolio.hu pénzügyi konferenciáján hangsúlyozta: a térség gazdasága túlzott eladósodottság nélkül, majdnem a teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett nőtt. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásaira itt van a legkevésbé szükség, gyorsan kinőhető a COVID alatt felhalmozódott adósság.
A déli országok és az adósságválság
A mediterrán országok viszont bajban vannak, adósságválságba kerülhetnek, főképp akkor, ha a fejlett országok jegybankjai elkezdik a szigorítást – tette hozzá.
A főtanácsadó szerint a magyar válságkezelés, a válságkezelő gazdaságpolitika több tényezőnek köszönhetően vizsgázott kitűnőre.
Az ország egyrészt egyensúlyban lévő gazdasággal, egészséges növekedés mellett, alacsony sérülékenységgel érkezett a válságba, továbbá jelentős fiskális és monetáris mozgástérrel rendelkezett, így megfelelő mértékű, célzott élénkítést tudott végrehajtani. A magyar gazdaságpolitika továbbra is a munkaalapú, családközpontú gazdasági modellhez ragaszkodott, és mivel nem használja a közös devizát, az eurót, rugalmasabban és gyorsabban válaszolt a válság kihívásaira. A gyors vakcinázásnak köszönhetően nyitni is hamarabb lehetett, mint másutt Európában – mondta.
Nagy Márton hangsúlyozta azt is, hogy a globális termelési láncok elakadása a nyugati-európai országokat nagyobb mértékben sújtotta, mint a térséget. Belföldön pedig a hitelbőség a válság alatt is biztosította a lakosság és a vállalatok forrásellátottságát. Méltatta emellett a minisztériumok közötti munkát összefogó, gyorsreagálású új intézményrendszert. Kiemelte az operatív törzsek munkáját, amely a válságkezelést és az újraindítást irányította.
A megnövekedett inflációról
A főtanácsadó szerint most az látható, hogy az infláció magasabb ott, ahol a gazdaság alacsony munkanélküliség mellett gyorsan helyreállt. Az újraindítás ára tehát – mint fogalmazott – az infláció átmeneti megugrása. A vállalatok nem a munkaerő leépítésével, hanem a fogyasztói árak emelésével hozták helyre a profitabilitásukat. Az infláció átmeneti emelkedése nélkül tehát lassabban állt volna helyre a gazdaság, sok ember elvesztette volna a munkahelyét. A jegybankokra vár az a feladat, hogy a helyreállítás árát, vagyis az inflációt újra csökkentsék – fejtette ki Nagy Márton.
