Oroszország ukrajnai háborúja, amely humanitárius válságot okozott és megrázta a globális pénzügyi piacokat, most azzal fenyeget, hogy több mint hatezer kilométerrel arrébb, az Indiai-óceánon egy 81 milliárd dolláros gazdaságot is tönkretesz.
Az olajimport költségeinek emelkedése és a turizmusból származó bevételek visszaesése miatt Srí Lanka a devizatartalékok csökkenése közepette igyekszik elkerülni a fizetésképtelenséget. Az infláció már így is 15 százalékos – a legrosszabb Ázsiában -, és a konfliktus csak tovább nehezíti az India déli csücskénél fekvő trópusi sziget helyzetét. Az üzemanyaghiány és az akár hét órán át tartó áramszünetek mindennapossá váltak, miközben a benzinkutaknál, ahol az árak ebben a hónapban közel 50 százalékkal emelkedtek, egyre hosszabb a várakozás.
A Bloomberg beszámolója szerint a hatóságok küzdenek a válság megfékezéséért. Emelték a kamatlábakat, leértékelték a helyi valutát és korlátozták a nem alapvető fontosságú importot. De a csekély 2 milliárd dollárnyi devizatartalék és az idén esedékes 7 milliárd dolláros adósságtörlesztés miatt a harc egyre nehezebbé válik. A kormány a héten végre feladta vonakodását, hogy segítséget kérjen a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), és Gotabaya Rajapaksa elnök ígéretet tett arra, hogy teljesíti Srí Lanka kötelezettségeit.
“Az IMF segítségének igénylése a legmegvalósíthatóbb módja a válságból való kilábalásnak. Az orosz-ukrán háború tovább rontotta az amúgy is gyenge külső egyensúlyi helyzetet, növelve a külső pénzügyi szükségletek és a rendelkezésre álló finanszírozási források közötti szakadékot” – mondta Ankur Shukla, a Bloomberg Economics mumbai közgazdásza.
Európa egyik legsúlyosabb konfliktusa a második világháború óta nem is jöhetett volna rosszabbkor Srí Lanka számára, amely még mindig lábadozik a 2009-ben véget ért 30 éves brutális etnikai viszályból. A dél-ázsiai ország azóta igyekezett újraéleszteni a növekedést, milliókat költött a turisztikai infrastruktúrára, amíg a világjárvány csapást nem mért a tervekre.
A válság azt is megmutatja, hogy Oroszország háborúja hogyan veszélyezteti a törékeny fejlődő gazdaságok némelyikét, és hogyan gátolja az évtizedek óta tartó erőfeszítéseket, amelyek célja, hogy milliók emelkedjenek ki a szegénységből.
Dél-Ázsiában a veszélyeztetett országok közé tartozik Banglades, a Maldív-szigetek, Nepál és Pakisztán – mondta Shukla. Bár a közvetlen kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok Oroszországgal és Ukrajnával korlátozottak, az “ár- és kínálati sokkok erőteljesek” – írta március 9-i jegyzetében.
A mintegy 22 millió lakosú Srí Lanka nettó importőr a gyógyszerektől az üzemanyagig. Decemberben a kőolajtermékek a bejövő szállítmányok mintegy 20 százalékát tették ki, és a költségek 88 százalékkal megugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Az olajárak idei emelkedése tovább növeli a terhet.
Az ország visszafizette a külső adósságot is, amelyet a többségi buddhista szingalézek és a túlnyomórészt hindu vallású tamil kisebbség közötti véres polgárháború által megrongált gazdaság újjáépítése érdekében halmozott fel. Ez kimerítette a devizatartalékokat.
Egy másik fájdalmas pont az idegenforgalmi bevételek. A látogatók mintegy 30 százaléka idén Oroszországból, Ukrajnából, Lengyelországból és Fehéroroszországból érkezett, és a háború azzal fenyeget, hogy elzárja ezt a csapot. Srí Lanka 2019-ben 3,6 milliárd dollárt keresett a turizmusból, mielőtt a világjárvány két évvel később kevesebb mint ötödére csökkentette ezt a bevételt – derül ki a hivatalos adatokból.
A központi kormány külföldi tulajdonú adósságállománya novemberben 32 milliárd dollár volt. Az optimizmus, hogy a kormánynak hamarosan sikerül megegyeznie az IMF-fel, máris rallyt indított el az ország dollárkötvényeiben. Egy 2030-ban esedékes offshore kötvény a március 9-i 38,9 centes rekordalacsony szintről 49 centre emelkedett dolláronként, míg az egyéves nemfizetési valószínűség 18,2 százalékra csökkent a december végi 31,3 százalékról.
Az ország nemzetközi kötvényeit júliusig át kell strukturálni, mivel Srí Lankának nincsenek meg a szükséges forrásai az abban a hónapban esedékes 1 milliárd dollár kifizetéséhez – áll a Citigroup Inc. februári jegyzetében.
A hitelfelvételi költségek emelése és a rúpia leértékelése mellett Ajith Nivard Cabraal, a Srí Lanka-i Központi Bank kormányzója a nem alapvető fontosságú termékek – az elektronikai készülékektől az almákig – mintegy 300 termék behozatalának korlátozását, valamint az üzemanyagárak és az áramdíjak emelését is sürgette.
“Úgy tűnik, hogy a kormány pozitívan reagál, és ez segítene a gazdaságot nyugodtabb vizekre terelni a példátlan globális kihívások idején” – mondta Cabraal a múlt héten.
A Srí Lanka-i átlagemberek számára azonban a fájdalom valódi. Polgári csoportok virrasztásokat tartottak a növekvő költségek miatt, míg a fő ellenzéki párt március 15-én tömeggyűlést szervezett a fővárosban, Colombóban, Rajapaksa elnök lemondását követelve. A tiltakozások nem jelentenek közvetlen veszélyt a kormányára, amely közel kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben.
A 44 éves Sugath Chaminda elmondta, hogy körülbelül 10 órát töltött azzal, hogy feltöltse az autóriksáját, miután több benzinkútról is elküldték, amelyek kifogytak. Ezután még több időt töltött azzal, hogy egy palack főzőgázt keressen, amely szintén hiánycikk volt.
“Nem tudom, mit tesz a kormány, hogy ilyen helyzetbe hozott minket” – mondta Colombóban.
Az inflációs hullám egy részét is a vezetés okozta. Tavaly a kormány betiltotta a vegyi műtrágyák behozatalát a biogazdálkodás előmozdítására irányuló ambiciózus terv keretében. Ez tápanyaghiányt okozott, ami terméskieséshez és tiltakozásokhoz vezetett, és a kormányt arra késztette, hogy novemberben visszavonja a döntést.
Srí Lanka Kínához és Indiához is fordult kétoldalú hitelkeretért, hogy elkerülje az IMF-mentőcsomagot, de a tárgyalásokat az ukrajnai háború bonyolítja. A múltban a politikai döntéshozók általában úgy vélték, hogy az IMF egyes feltételei megterhelőek, ami miatt vonakodtak együttműködni az ügynökséggel.
Rajapaksa szerdán elmondta, hogy kormánya mérlegelte az IMF-fel való együttműködés előnyeit és hátrányait, amely “hiteles és koherens stratégiát” sürgetett a makrogazdasági stabilitás és az adósság fenntarthatóságának helyreállítására.
Az átstrukturálásra azért van szükség, mert az adósságszint túl magas – mondta Kenneth Akintewe, a szingapúri abrdn ázsiai államadóssággal foglalkozó vezetője.
“Az országnak nincs tapasztalata fizetésképtelen helyzetről, de ez azt is jelenti, hogy nincs tapasztalata az átstrukturálási folyamat végigvitelében sem. Ráadásul az IMF-fel való kapcsolatuk is megromlott. Ez teret enged a hibás lépéseknek” – mondta.
Boruzs Álmos
