A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) megakadályozná, hogy egyes munkáltatók katásként alkalmazzák a valójában munkaviszonyban dolgozó alkalmazottakat – mondta Parragh László, az MKIK elnöke.
Az elnök a Magyar Nemzetnek elmondta: javaslataik között szerepel például, hogy a katás vállalkozásnak és üzletfelének adatot kell szolgáltatnia abban az esetben, ha egymás közötti ügyleteik egy évben meghaladják a hárommillió forintot. Jelenleg is van ilyen szabály, az értékhatár most egymillió forint.
Parragh László hozzátette: nemcsak az összeget emelnék meg, de kiegészítenék a passzust úgy, hogy a hárommillió forint feletti rész után bizonyos mértékű (akár 40 százalékos) adót kellene leróni. “A plusz közterhet nem a katás vállalkozó, hanem az üzletfele lenne köteles befizetni az államkasszába” – emelte ki.
Szerinte ezzel eltűnne az adóelőny, és megakadályozható lenne, hogy a munkaadók munkaviszony helyett katás vállalkozóként – lényegében színlelt szerződéssel – alkalmazzák dolgozóikat.
A kamara támogathatónak tartja a kata sávossá alakítását is, például úgy, hogy hatmillió forint árbevételig 50 ezer, afelett 65 ezer forint lenne a tételes adó mértéke.
Parragh László azt is elmondta: úgy látják, az adóhivatal birtokában van azoknak az információknak, amelyek alapján célzott és gyakoribb ellenőrzéseket lehetne lefolytatni azoknál a vállalkozóknál, akiknél nagy valószínűséggel felmerül a munkaviszonyok visszaélésszerű átminősítése.