Múlt szerdán már 403 forintnál is járt az euró árfolyama, miközben az amerikai jegybank, a Fed közel három évtizede nem látott kamatemelése tovább fokozza a stagflációs, illetve recessziós félelmeket. Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint legalább a 390-es forintos árfolyamhoz kellene visszajutni, ráadásul a 400 forintos árfolyam még a turizmusnak sem segít egyértelműen.
„Ha technikai alapon nézem a mostani a forintárfolyamot, akkor az látszódik, hogy a magyar fizetőeszköz április óta gyengülő csatornában van, ami azért sem jó jel, mert a választásokat követően indult el ez a gyengülő trend. Amiben biztosan, hogy az is tükröződik, hogy az Európai Unió Magyarországgal szemben elindította a jogállamisági eljárást és jelenleg nagyon nem lehet tudni, hogy mikor kaphatjuk meg a várt EU-s forrásokat” – fejtette ki Németh Dávid.
Hozzátéve: komoly gond, hogy a folyó fizetési mérlegünk erősen deficites, a költségvetési hiány pedig nagy. Ezért is van szükség kiigazító csomagra, amelynek a szerkezete első körben vegyes fogadtatásra talált.
„Ráadásul, ha a tavalyi nyárig visszanézünk, azt tapasztaljuk, hogy már év végéig is volt egy gyengülés, mert már akkor is romlott a folyó fizetési mérlegünk, ami azóta is folytatódott. Eközben pedig az infláció is elkezdett emelkedni, amire a jegybank még viszonylag hamar lépett, de ezeket a kamatemeléseket a piac még kevesli. Leginkább ezek azok a tényezők, amelyek még a régiós átlagnál is nagyobb gyengülés irányába nyomták a forintot, mert amúgy is olyan negatív hangulat uralkodik a piacon, ami a kockázatkerülésben mutatkozik meg. Ezért azt gondolom, hogy ha a magyar oldalon valamelyik területen kedvezőbb változás következik be – főként ha érdemben közelebb kerülünk az EU-s megállapodáshoz, vagy az látszik, hogy a költségvetés kiadási oldalán érdemi, szerkezeti átalakítások várhatók – akkor ez pozitív irányba fordíthatja a mostani, negatív trendet. Mindezért most egyelőre még azt is nehéz megmondani, mikor érhetjük el a forint árfolyamgyengülésének tetejét” – mondta az elemző.
Aki szerint az sem segít a forintnak, hogy az amerikai jegybank, a Fed tegnap este, az elmúlt majdnem három évtized hagyományával szakítva, kiemelkedő emelést végrehajtva, 75 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatláb célsávját, miközben az inflációs prognózist felfelé, a növekedését pedig lefelé módosította. Mindez tovább fokozhatja a stagflációs (ami akkor következik be, ha egyszerre stagnál, vagy lassú a gazdasági növekedés és magas az infláció), illetve recessziós félelmeket és fokozhatja a kockázatkerülést, ami korántsem jó az itteni régiós valutáknak, köztük a forintnak. Ebból a szempontból jó hír lehet, hogy az MNB gyorsan reagálva ma reggel 50 bázisponttal emelte a forint egyhetes betéti kamatát.
Ha a Fed óvatosabban lépve, kisebb inflációs kockázatot jelzett volna, az lendületet adhatott volna a forintnak, hogy kikerüljön ebből a gyengülő trendből. Esélyt adva arra, hogy visszamenjünk a 390 forintos árfolyam alá, miközben a szakértő szerint az optimális a 370-375 körüli árfolyam lenne.
“Most viszont az árfolyam gyors leértékelődése a 400 forint körüli szintre nagyban rontja a tervezhetőséget, miközben további bizonytalanságot szül és a negatív várakozások akár méginkább árthatnak az árfolyamnak, valamint a kamatkörnyezetnek is. A forint folyamatos leértékelődése, a jelenleg is erős inflációs nyomásban ráadásul egy további hullámot is generálhat, amihez az is hozzájárulhat, hogy a magyar fizetőeszköz értéke egy év alatt jóval több, mint 10 százalékot romlott” – érvel a szakértő.
Nem vitatva, hogy a vállalati szférában – és például még az autókereskedelemben is -, már egyre gyakoribb az, hogy a kockázatok kivédése érdekében euró alapon szerződnek a partnerek Magyarországon. Így pedig anélkül közelítünk az euró alapú gazdasághoz, hogy valójában bevezetnénk az eurót. Ami azért nem szerencsés folyamat, mert gyengítheti a monetáris eszközök hatékonyságát. Meglátása szerint ezért is mindenképpen fontos lenne egy stabilabb és erősebb forintárfolyam.
Német Dávid szerint a mai környezetben már az a régi alapigazság sem igaz, miszerint a nyári forintgyengülés a beutazó turizmust és az ahhoz kötődő szolgáltatókat erősíti. Szavai szerint ez a tétel akkor állta meg a helyét, amikor stabil gazdasági környezetről beszélhettünk a világban, alacsony inflációs szinttel.
„A turizmusnak elvileg jó lehet, ha leértékeljük az országot, mert a devizagyengülés egyben azt is jelenti, hogy az országunk értéke csökken, és ezáltal olcsóbbá válunk. Tehát egy külföldi turistának kedvező, hogy itt olcsóbban tudja megvenni a forintot. De mivel a mai magyar infláció mellett a turisztikai szereplők is áremeléssel próbálják kompenzálni veszteségeiket, nagy kérdés, hogy az árak nemzetközi összehasonlításban mennyivel mentek fel. Különösen akkor, ha egy külföldi turista azt is nézi, hogy más desztinációkban milyen ár-érték arányokkal számolhat.”
A vezető elemző szerint a gyenge forint önmagában a belföldi turizmust sem stimulálja, mert a környezetében szerzett tapasztalatai szerint, aki már régóta szeretne utazni és pénze is van hozzá, az is összehasonlítja, hogy a milyen árak vannak a Balatonnál és milyen a horvát, vagy a szlovén tengerpartnál, és ez is meghatározó szerepet játszik a döntésében.
Érsek M. Zoltán
