Még nem lehet látni, mikor ér véget a forint hullámvasútja, mondja Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője. A szakértő szerint az MNB küzd a nemzeti fizetőeszköz romlásának megállításáért, de a gyenge árfolyam – az inflációt gerjesztve – nagyon hamar beépül az árakba.
„A forint sajnos már hosszú hónapok óta gyengülő trendben létezik. Ennek a sávnak az alja 402 környékén van, míg a teteje 414-415 körül, és ebből még nem sikerült kimozgatnia a jegybanknak. Azért sem, mert a piaci környezet sem kedvezett ennek, amiben az is szerepet játszott, hogy a dollár is a paritást kezdte tesztelgetni (vagyis az euróval egy az egyhez átváltási szinthez közelít), miközben továbbra is általános bizonytalanság uralkodik a piacokon, amit a kockázatkerülés jellemez. Ezért egyelőre még sajnos korai lenne azt mondani, hogy fordult a trend vagy egyáltalán megállt ez a gyengülő tendencia, miközben az látszik, hogy a magyar jegybank egyre határozottabban kommunikálja azt, hogy ez a helyzet nem megfelelő a számára.”
A kérdésre, hogy a jegybank rendelkezik-e elegendő eszközzel a forint negatív spiráljának megfordítására, a szakértő azt válaszolta: az MNB a forint elleni spekulációt próbálta drágítani a keddi 200 bázispontos kamatemeléssel, aminek az eredményeként 9,75 százalékra emelte az alapkamatot, ami így már megegyezik az egyhetes jegybanki betét kamatával.
„Nem tudjuk még megmondani, hogy ez mire lesz ez elég. Az MNB mindenképpen meg szeretné állítani az árfolyam gyengülését, mert a stabilizálódás nagyon fontos lenne. Mindez azonban a nemzetközi környezettől is függ: a jövő héten az amerikai jegybank, a Fed és az Európai Központi Bank is kamatdöntő ülést tart, és rendkívül fontos, hogy ott milyen üzeneteket fogalmaznak meg a jegybankok. Mennyire tartanak a recessziótól vagy az inflációtól, milyen kamatemelést hajtanak végre.”
A pénzügyi szakember ezért sem érzi úgy, hogy most bárkinek is jó tanácsot tudna adni ahhoz, hogy ha külföldre szeretne utazni, most vegyen eurót, dollárt, vagy érdemes-e várnia a jobb árfolyamra.
„Hatalmas a mozgás a piacon. Ha csak az elmúlt hetet nézzük, akkor láttunk már 417 forintos euróárfolyamot is. Sőt, ha belevesszük a júniusi időszakot is, akkor azt figyelhetjük meg, hogy láttunk már 390-es szinteket is. Vagyis egy hónap leforgása alatt közel 30 forintos sávban mozgott a forint, ezért a rendkívül nagy mozgás miatt nehéz megmondani, hogy mikor optimális megvenni a nyaraláshoz a devizát.”
Miközben a gazdaság szerplői általában kivárással szokták beépíteni az árfolyameséseket az áraikba, Németh Dávid most azt tapasztalja, hogy elég gyors az átárazás.
„Ha a különböző termékek inflációs adatait nézzük, akkor elsősorban az élelmiszernél látszódik egy nagyon gyors átárazódás, de ez a trend a tartós fogyasztási cikkeknél is pár hónap alatt megmutatkozik, mert az energia és az alapanyagok drágulása miatt a termelési költség is folyamatosan és erőteljesen negatív irányba változik. Ezért azt látom, hogy a kínálati oldal szereplői, a termelők és a szolgáltatók minden területen erőteljesen kezdenek rászokni arra, hogy akár pár havonta is új árlistákkal jönnek ki.”
A pénzügyi elemző szerint természetesen az új költségvetés elfogadásának is hatása van a forint árfolyamára, de még nehéz meghatározni, hogy ennek milyen hosszútávú üzenete van. Most a költségvetés kiigazításának, az extraprofit adók bevezetésének inkább a negatív hatását látni, miközben az valamelyest pozitívnak tűnik, hogy a kormány megpróbálja a költségvetési hiánycélt tartani, amit az állami kiadási oldalon felmutatott befagyasztások is mutatnak. De a legfontosabb továbbra is az lenne, hogy az EU-val megszülessen a megállapodás a költségvetési pénzek folyósításáról, mert csak az tudná megszüntetni a költségvetési bizonytalanságot. Ha nincs megállapodás és a jövőben nem jönnek az EU-s források, akkor még abban is megmarad a bizonytalanság, hogy szükség van-e plusz kiigazításra, vagy sem.
Érsek M. Zoltán
