Kezdőlap Gazdaság Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást
No menu items!

Pleschinger Gyula: a magyar közgazdászok is segítik a hazai Covid-kilábalást

Pleschinger Gyula: olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit

A szükségből kovácsolt erényt a Magyar Közgazdasági Társaság, amely a Covid-járvány miatti távolságtartás időszakában úgy tért át az online rendezvényekre, hogy még növelni is tudta a látogatottságot. Pleschinger Gyula, az MKT elnöke szerint a járványhoz kapcsolódó kihívások felértékelték a szakmát, a magyar közgazdászok pedig tanácsokkal segítik a kilábalást. 

 – A Magyar Közgazdasági Társaságnak évente nagyságrendileg száz rendezvénye van, közte a szakma meghatározó összejövetelének számító Közgazdász Vándorgyűlés. Amikor tavaly, a járványhelyzet miatt korlátozni kellett a fizikai találkozásokat, rögtön felmértük, miként lehet a legeredményesebben folytatni az egyesületi életet, majd hamar átálltunk az online formára. Ezzel sikerült megőrizni a rendezvényeink mennyiségét, miközben – ami egyáltalán nem volt magától értetődő – még növelni is tudtuk az egyes események virtuális látogatóinak számát.  

Mivel a járványhelyzet a 2020-as Vándorgyűlés fizikai megtartását sem tette lehetővé, a szükség arra is rákényszerített minket, hogy előre videóra vegyük a szekcióüléseket, amelyeket a Vándorgyűlés kezdő pillanatától elérhetővé tettünk a honlapunkon – elemez az MKT elnöke. Ez pedig még azzal az előnnyel is együtt járt, hogy miközben korábban komoly fejtörést okozott, hogy milyen témáknak szenteljük a Vándorgyűlés során – a helyszín adottságaitól függően – megszervezhető 8-10 szekcióülést, a virtuális eseményen már mind a huszonhat szakosztályunk számára lehetőség nyílt arra, hogy előre rögzítse a számára legfontosabb témát feldolgozó szekcióülést.  

– Milyen volt mindennek a visszhangja? 

– Önmagáért beszél, hogy amíg korábban, az élő eseményként megtartott Vándorgyűléseken nagyjából ezren vettek részt, a tavalyi virtuális rendezvényen közel 30 ezer látogató vett részt az interneten keresztül. Így aztán abban maradtunk, hogy ha már vissza lehet térni a hagyományos rendezési formához, akkor is streamelni fogjuk a nyitó és a záró plenáris ülések előadásait, valamint a helyszínen megrendezendő szekcióüléseket. Azok a szakosztályok pedig, akik számára a helyszíni korlátok nem teszik lehetővé szekcióülések „élőben” történő megrendezését, a Vándorgyűlést megelőző napokban rögzíthetik a programjaikat, melyeket aztán a Vándorgyűlés kezdőpillanatától kezdve meg lehet nézni a Társaság honlapján keresztül. 

– Mindebben nyilván annak is szerepe volt, hogy bár az interneten már 2019-ben is követni lehetett az eseményt, 2020 őszén, a járvány hatására az emberek messze több időt töltöttek otthon, vagyis home office-ban. Mi volt a helyzet idén?   

– Sajnos a járványhelyzet idén sem engedte meg azt, hogy a hagyományos keretek között kerüljön sor a Vándorgyűlésre. Gondolkodtunk azon, hogy egy limitált létszámú közönség számára lehetővé tesszük a helyszíni megjelenést, de az egyrészt nem lett volna igazságos azokkal szemben, akik bár szerettek volna részt venni, de nem tudtak volna bejutni az eseményre. Másrészt a járvány negyedik hulláma miatti magas egészségügyi kockázat miatt el is vetettük a tervet. Az online forma viszont idén is beváltotta a reményeket. A Vándorgyűlésre szeptember 23-24. között került sor a virtuális térben, és bár végleges számok még nem állnak a rendelkezésünkre, már az eseményt követő első héten közel nyolcezer online látogatót regisztráltunk, és még mostanában is sokan kattintanak az esemény programjaira. Ezek alapján úgy számolok, idén is meglesz a 30 ezer körüli érdeklődő. Annál is inkább, mert ismét rendkívül magas szakmai színvonalú előadásokra került sor több állami, illetve gazdasági vezető, pénzügyi szakember, egyetemi tanár és akadémikus előadásaival.  

– Mennyire hiányolja a szakma az ilyen nagy szakmai események sava-borsát, a személyes találkozások, beszélgetések élményét?  

– A személyes találkozás élményét természetesen semmilyen online megoldással nem lehet pótolni, hiszen a szakmai előadások mellett a személyes információcsere és kapcsolatépítés teszi olyan eseménnyé a Vándorgyűlést, ami összetartja a közgazdász szakmát. Ezért reméljük, hogy 2022-ben már élő eseményként tarthatjuk meg a Vándorgyűlést, amit – ahogy azt korábban említettem – az online forma sikerét hasznosítva hibrid módon, vagyis a személyes részvétel lehetősége mellett a virtuális megtekinthetőséget is biztosítva tartunk meg. 

– A járványhelyzet ráadásul egy másik ígéretes eseményt, az MKT által kiemelten kezelt Nemzetközi Közgazdász Diákolimpiát is az online térbe szorította. 

Pleschinger Gyula. Fotó: Horacio Villalobos/Corbis

– A cseh kollégák által 2016-ban középiskolások számára indított, időközben V4-essé bővült, évente megrendezésre kerülő Nemzetközi Közgazdasági Diákolimpiát illetve annak hazai fordulóit az MKT a Corvinus Egyetem, az MNB Pénzmúzeum, a Pénziránytű Alapítvány és a Budapest Institute of Banking, közreműködésével szervezi. A Diákolimpián a hazai selejtezőket és döntőt követően minden országból a legjobb öt diák jut tovább a nemzetközi döntőbe. Az elmúlt évi nemzetközi döntőt a Magyar Nemzeti Bank támogatásával házigazdaként Budapesten szerettük volna megrendezni. Mivel ezt is kénytelenek voltunk online módon lebonyolítani, a tervünk az, hogy ha a járványhelyzet engedi, jövőre ismét megpróbálunk az esemény valódi házigazdájává válni. Az esemény rangját jól mutatja, hogy az elmúlt évi hazai döntő fővédnöke Matolcsy jegybank elnök úr volt, míg a nemzetközi döntő fővédnökéül Thomas J. Sargent Nobel-díjas amerikai közgazdász professzort sikerült megnyernünk. 

– Tapasztalatai szerint a Covid-járványhoz kapcsolódó különféle válság hatására milyen presztízse van most a közgazdász munkának Magyarországon, illetve a nagyvilágban? 

– Ha abból indulnunk ki, hogy ha valaki ma kinyit egy újságot, vagy megnéz egy online híroldalt, akkor az tele van közgazdászok nyilatkozataival, elemzéseivel, véleményeivel. Vagyis elég nagy az érdeklődés a közgazdaságtan iránt, ami annak is köszönhető, hogy a járvány kihívásai kapcsán olyan jelenségekkel találkozunk most, amilyenekkel korábban még soha nem szembesültünk, és amelyek erősen próbára teszik a gazdaság szereplőit. Látjuk azt is, hogy nagyon komoly ellátási zavarok vannak, a benzin ára emelkedik, az energia ára emelkedik, az infláció megnőtt és nagy kérdés, hogy mindez mennyiben tekinthető átmenetinek, vagy éppen tartós tendenciának. 

Miközben az is érezhető, hogy a nagy jegybankok és a fiskális hatóságok többféle módon próbálják kezelni ezt a válságot, mindez a közgazdász szakma minden ágára is komoly reflektorfényt irányít. Mivel a válság kezelése nemzeti szinten is komoly felelősség, ebben a helyzetben a Magyar Közgazdasági Társaságnak is megvan a maga szerepe abban, hogy a kilábaláshoz vezető megoldások kidolgozásában részt vegyen. Ezért sem véletlen, hogy korábban minket is felkértek arra, hogy vegyünk részt a gazdaság újraindításáért felelős akciócsoport munkájában, ahol szakosztályaink javaslatai alapján közel száz ajánlást  terjesztettünk elő.  

– Mi valósult meg ezek közül?  

– Többet is átültetett a gyakorlatba a kormány. De akkor vagyunk őszinték, ha hozzátesszük, hogy ez többségében nem csak a mi érdemünk, mert az akciócsoportban nagyon sok, más területről érkezett szakember is részt vett. A lényeg inkább az, hogy látok olyan javaslatokat, amelyek nemcsak megvalósultak, hanem jól is működnek. Ráadásul azóta sem álltunk le a különféle javaslatok kidolgozásával. A döntéshozókat folyamatosan próbáljuk tájékoztatni arról, hogy az általunk képviselt közgazdász szakma mit gondol, milyen lépésekkel segítené elő a gazdasági kilábalást, előbbrelépést.  

– Mindezt társadalmi munkában? 

– Igen. Az MKT egy rendkívül szerény költségvetéssel dolgozó közhasznú társaság, amely részben tagdíjakból, nagyobb részt adományokból tudja szervezni a programjait. Az, hogy a tagjaink önkéntes munkában, mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül is részt vesznek a különféle tervezetek kidolgozásában egyértelműen mutatja, hogy elkötelezettek a hivatásuk és az ország jövője iránt.  

– A Magyar Közgazdasági Társaság elnökeként a szakma szempontjából mit tart a legfontosabbnak a Covid-járvány kapcsán? 

– A legfontosabb most az, hogy fel kell dolgoznunk, meg kell értenünk azokat a folyamatokat, amelyeket a járványhelyzet kiváltott, és meg kell találnunk azokat a legjobb gyakorlatokat, amelyekkel ezeket a negatív hatásokat ellensúlyozni, vagy semlegesíteni lehet. Sőt, egy kicsit előre gondolkodva, meg kell próbálni modellezni is azt, hogy az ilyesfajta krízishelyzetek esetén a jövőben mik lehetnek a válságból, vagy a válság következményeiből kivezető utak és lehetőségek. Emellett azt is gondolom, hogy az a tudás és tapasztalat, ami a közgazdasági társaság több mint háromezer tagjában most felhalmozódott, a jövőben is rendkívül hasznos lehet.

Sokan mondják például azt, hogy a Covid erősen visszavetette a globalizmust, ami nyilván csak fenntartásokkal, vagy bizonyos korlátok között fogadható el. Többek között természetes, hogy átgondolásra készteti majd az érintett termelési és ellátási láncok szervezőit, hogy mennyire érdemes optimálni ezeknek a láncoknak a hosszát. Nem mellékesen ez egyébként újabb lehetőségeket is teremthet a magyar gazdaság szereplőinek, mert esetleg ők is helyzetbe kerülhetnek, ha valahol egy-két láncszemet kiiktatnak a korábban kialakult hosszú termelési, illetve ellátási láncokból. De mindemellett is egyértelmű, hogy a globalizáció továbbra is fennmarad és mi is a világgazdaság része maradunk. Kis, nyitott gazdaságként szervesen kapcsolódunk elsősorban az Európai Unióhoz és azon kívül más, meghatározó országokhoz is. Ebből a szempontból érthető a kormány azon törekvése, hogy más, nem európai uniós országok felé is igyekszik jobb pozíciókat nyitni, kihasználva azt, hogy a megváltozott a globális környezetben így lehet nagyobb a mozgásterünk. Amire azért is szükség van, mert a fent említettek miatt nyilván a jövőben is minden olyan gazdasági hatás érinteni fog minket, ami a nagyvilágban történik. 

Érsek M. Zoltán 

Új cafeteria és HR megoldások a versenyképesség növeléséhez

Konferencia 2025. január 24. Budapest Helyszín: CONTINENTAL HOTEL BUDAPEST**** (Cím: 1074 Budapest, Dohány u. 42-44)

2025 januártól új fejezet nyílt a Cafeteriában. Jelentősen bővült a kedvezményes adózású béren kívüli, valamint az adómentes juttatások köre. A NAV, a PwC, valamint a téma legjobb szakembereinek előadásai megmutatják, hogy egy új Cafeteria stratégiával hogyan növelheti a munkavállalók elkötelezettségét és cége versenyképességét. Tartson velünk! További információ és jelentkezés: https://azuzletkonferenciakozpont.hu/uj-fejezet-nyilik-a-cafeteria-rendszerben-szakmai-konferencia/

Kövesse AzÜzletet a facebookon is!Tetszik

Friss

Fenntartható turizmusfejlesztés a szlovén-magyar határ menti régióban

A projekt első nemzetközi szakmai találkozójára 2025. január 15-én Hévízen került sor, a NaturMed Hotel Carbonában.

Átadták a Nemzet Gazdásza címet

A hazai agrárpolitika eredményességét az is jól mutatja, hogy az elmúlt tíz év alatt ez a családi gazdálkodói réteg bővült a legnagyobb mértékben.

300 ezer fölé növeli a kisebb napelemes rendszerek számát a Napenergia plusz program

Január 20-án könnyített feltételekkel nyílik újra az energetikai otthonfelújítási program, a lakossági pályázatra kevesebb papírmunkával, többen jelentkezhetnek.

BKK és BRFK: Több mint kétszáz közös ellenőrzés

A 21 célzott buszsávellenőrzés során a rendőrök a buszsáv szabálytalan használata miatt 386 esetben szabtak ki helyszíni bírságot összesen 5,2 millió forint értékben és öt feljelentés született, míg egyéb szabálytalanságok miatt további 117 esetben szabtak ki bírságot, 15 embert pedig előállítottak.

Hírek

Gyengült péntek reggelre a forint

Péntek reggeli jegyzésén a forint erősebben áll a hétfői kezdésnél mindhárom devizával szemben, 0,5 százalékkal az euró, 0,2 százalékkal a dollár és 0,7 százalékkal a svájci frank ellenében.

Gyengült a forint árfolyama csütörtök reggel

Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben csütörtökön reggel a szerda esti szintekhez képest a nemzetközi bankközi devizapiacon.

Erősödött a forint péntek reggel

Az euró a kora esti 1,0263 dollár után 1,0272 dolláron áll péntek reggel.

Vegyesen alakult a forint árfolyama csütörtök reggel

Az eurót 1,0364 dolláron jegyezték kedden reggel a hajnali 1,0354 dollár után.

Devizapiac – Minimálisan gyengült a forint hétfő reggel

Minimálisan gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben péntek esti jegyzéséhez képest a nemzetközi devizakereskedelemben.

A forint reggel óta tovább erősödött

Az euró a csütörtök reggeli 1,0398 dollár után magasabban, 1,0402 dolláron állt.

Vegyesen mozgott a forint árfolyama szerda reggel

Az euró 411,14 forintra erősödött 7 órakor a kedd esti 410,82 forintról.

Gazdaság

Megvan az új PMÁP kamat, kezdődhet a nagy állampapírcsata

Az idei PMÁP-lejáratokról és kamatfizetésekről már tavaly megkezdték az egyeztetést az ügyfelekkel, hogy fel tudjanak készülni, mi legyen a pénzükkel, amikor érkeznek a kifizetések.

Vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is?

Évente átlagosan közel 35 ezer forintba kerül egy bankszámla fenntartása egy lakossági ügyfélnek, pedig vannak ingyenesen elérhető bankszámlák is - írja a Privátbankár.huEgy magyar...

Elindult a kereskedés a Gránit Bank részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén

Az elmúlt 25 év legnagyobb magyarországi nyilvános részvénykibocsátását (IPO) hajtotta végre a Gránit Bank - mondta Hegedüs Éva, a Gránit Bank Nyrt. alapító tulajdonosa,...

Lezárult a állampapír-vásárlási nyereményjáték

A MÁK tájékoztatott arról is, hogy a kincstár értékpapír- vagy Start-számlával rendelkező ügyfélköre az idén elérte az 1 milliót, ezzel 2020-hoz képest megduplázódott az ügyfelei száma.