Miközben a bútorkereskedelemben már régóta megállt az árnövekedés, a piac szereplőit jelentős kihívás elé állítja, hogy az alapanyagok áremelkedése mellett a forint jelentős és tartós gyengülése is növeli a költségeket – fejti ki Simonyi András az XXXLutz, a Mömax és a Möbelix márkákat összefogó MMXH Lakberendezési Kft ügyvezető igazgatója. Aki úgy látja, hogy a mesterséges intelligencia megjelenése és az online megjelenítés új technológiái a bútorkereskedelemben is új korszakot nyithatnak.
– Milyen tendenciák jellemezték az idei esztendőt?
– Az idei év első fele sajnos még annak a jegyében zajlott, amit a tavalyi évben végig át kellett élnünk: folyamatos forgalomvesztéssel szembesültünk. Az infláció, a bizonytalan gazdasági helyzet és a csökkenő fogyasztói bizalom a mi ágazatunkra is negatívan hatott. Talán a második negyedévtől kezdődött némi változás, de alapvetően inkább az idei év második felében látszik enyhülni a nyomás. A háromból két márkánk, az XXXLutz és a Mömax áruházai, még ha csak lassan is, de meghaladják a tavalyi év teljesítményét. A Möbelix esetében sajnos továbbra is a tavalyi számok alatt vagyunk. Ez abból ered, hogy az alacsonyabb árfekvésű termékeket kínáló Möbelix vevői körében különösen érzékelhető a vásárlóerő csökkenése.
Ugyanakkor a három webshopunk folyamatosan kétszámjegyű növekedést mutat. Ez azonban nem annak köszönhető, hogy a piac ilyen mértékben bővülne, hanem inkább annak, hogy a magyar vásárlók egyre inkább az online tér felé fordulnak. A kényelmes vásárlás, az egyszerű összehasonlítás és a szélesebb választék mind hozzájárul ahhoz, hogy a webshopjaink teljesítménye erősödik.
– Gondolom úgy, hogy az áruházban kiválasztott terméket online rendelik meg az emberek.
– Azt, hogy mennyire megváltoztak a vásárlói szokások jól mutatja, hogy miközben korábban valóban az volt a gyakorlat, hogy a vevő az áruházban megnézte a terméket és utána online rendelte meg, ma már gyakoribb, hogy a döntés során nem is kerül sor a fizikai érintkezésre. Lehet, hogy meglepőnek tűnik, de ma már ágyat, ülőgarnitúrát is nyugodt szívvel úgy vásárolnak, hogy előtte nem is próbálják ki. Ezt már csak azért is biztosan tudom állítani, mert az „online only” kategóriába tartozó termékeket csak a weboldalainkon kínáljuk és csak ott lehet megvásárolni.
– Miért hozták létre a kizárólag online elérhető termékkört?
– Ennek racionális okai vannak. Egyrészt logisztikai szempontból előnyös, hogy ezeknek a termékeknek nem kell bejárniuk a szokásos utat, amikor a központi raktárból az áruházakba szállítanánk őket, ahol helyet kellene biztosítani a kiállításukhoz. Ezzel jelentős időt és költséget spórolhatunk meg. Másrészt a fizikai áruházak kapacitása, azaz a rendelkezésre álló hely, természetesen korlátozza a szortiment szélességét.
Az online térben viszont ezek a határok nem léteznek, így gyakorlatilag végtelenül bővíthető az árukínálat. Ennek azért van jelentősége, mert az anyacégünk által elérhető termékpaletta sokkal szélesebb annál, mint amit jelenleg Magyarországon forgalmazunk, vagy a fizikai áruházainkban forgalmazni tudnánk. Ezért logikus lépés, hogy az online térre helyezzük a hangsúlyt, hiszen így sokszínűbb és változatosabb termékválasztékot tudunk kínálni, nemcsak stílusban, hanem funkcióban is.
– Mindezek mellett milyen arányt képvisel a webáruház forgalma?
– Az online értékesítésünk különösen a bútor kategóriában teljesít jól. Mert ha a webshopon belüli forgalmat nézzük, két fő kategória különül el: a bútorok és a lakberendezési cikkek. Érdekes módon a bútorok részesedése körülbelül 65-70 százalék, ami azt mutatja, hogy az online térben is egyre erősebb a bútorvásárlási kultúra. Ezen belül az “online only” termékek körülbelül 40 százalékot tesznek ki, és ez a szegmens gyakorlatilag évente megduplázódik. A vásárlók kifejezetten kedvelik az ilyen termékek egyediségét, ami jól érzékelhető az értékesítési adatokból.
Miközben ez a koncepció nemcsak a fogyasztók, hanem a vállalat számára is előnyös, az online térben kulcsfontosságú, hogy a weboldal minősége megfelelő legyen. Ide tartozik az átláthatóság, a könnyű kezelhetőség a termékismertetők, fotók, használati utasítások és egyéb információk minősége. Ezek határozzák meg, hogy a vásárlók mennyire tudnak tájékozódni, és mennyire érzik magukat magabiztosnak a döntéseikben.
– Miközben az átlagember pont nem a bútorpiachoz kötné az online értékesítés felfutását, mégis lát esélyt arra, hogy a fizikai és az online áruházak egymás mellett is sikeresek legyenek?
– Úgy gondolom, egy hatalmas ugrás előtt állunk az online értékesítés terén. Az e-kereskedelmi platformok fejlődése elképesztő ütemben zajlik, és a mesterséges intelligencia belépése tovább gyorsítja ezt a folyamatot. Olyan innovációk válnak elérhetővé, amelyek nemcsak 3D-s megjelenítést, hanem ennél is összetettebb vizualizációkat kínálnak majd. Például a vásárlók a termékeket nemcsak több szögből nézhetik meg, hanem a virtuális térben el is helyezhetik, berendezve, valósághűen integrálva azokat a saját otthonuk környezetébe.
Ez a technológiai ugrás pedig várhatóan jelentősen megerősíti az online értékesítés szerepét. A vásárlói élmény radikálisan javulhat, hiszen az új eszközök még inkább megkönnyítik a döntéshozatalt, és az online vásárlás már nemcsak egy praktikus alternatíva lesz, hanem egy inspiráló és élményszerű folyamat. Ezáltal az online tér tovább növelheti részesedését, és még nagyobb szerepet kaphat a kereskedelemben és ezen belül abban a bútorkereskedelemben is, ahol korábban elképzelhetetlen lett volna az, hogy a neten is el lehet adni mondjuk egy szekrénysort. De emellett a fizikai áruháznak is meg van a maga helye, szerepe, hiszen a klasszikus vásárlási élményt és a személyes tanácsadást ott tudjuk biztosítani a vevőinknek.
– Legutóbbi interjúnkban arról beszélt, hogy a bútor és lakberendezési termékek piacán a számottevő infláció fennmaradása ellenére már hónapokkal ezelőtt megállt az áremelkedés. Merre halad most a piac ebben a tekintetben?
– Mi már hosszú ideje stabilan tartjuk az árainkat, gyakorlatilag már egy éve nem történt áremelés nálunk. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az infláció és számos egyéb tényező jelentős drágulást okozott a piacon. Az áraink stabilitását úgy tudtuk fenntartani, hogy komoly költségmegtakarítási intézkedéseket hoztunk, és ezeket következetesen végre is hajtottuk. A logisztika és a működés számos elemét alaposan átvizsgáltuk és optimalizáltuk, hogy az áremeléseket elkerülhessük. Az inflációs nyomás ellenére sikerült ezt az egyensúlyt fenntartanunk, ami vásárlóink számára is nagy érték.
Az elmúlt időszakban így is számos kihívással kellett szembenéznünk. A logisztikai költségek és az alapanyagárak jelentősen tovább emelkedtek, ami megnehezíti a működésünket. Emellett a Magyarországon bevezetett EPR (környezetvédelmi termékdíj) szabályozás is plusz költséget okozva, kedvezőtlenül érintette a szektort. Mindezek ellenére is sikerült stabilan tartanunk az árainkat. Ugyanakkor most újabb, előre nem tervezhető nehézséggel szembesülünk. Az, hogy a forint hirtelen és jelentős mértékben gyengült, különösen problémás számunkra, mivel beszerzéseink 90%-a euróban vagy dollárban történik, miközben a bevételeink forintban keletkeznek. Így az árfolyamgyengülés tovább növeli a beszerzési költségeinket, ami hosszú távon kihívást jelenthet az árak stabilan tartásában. Ezért is okoz komoly dilemmát, hogy a költségeink csökkentése érdekében milyen erőforrásokhoz tudunk még nyúlni, hogy továbbra se kelljen a megnövekvő terheket áthárítani a vásárlókra. Már csak azért se, mert sajnos a reálkeresetek jelentős része nem növekedett olyan ütemben, mint az árak.
– Mindezek mellett mennyire terveznek új áruháznyitásokkal?
– Jelenleg zajlik egy jelentős beruházásunk Székesfehérváron, amelyet idén július végén kezdtünk meg. Az épület várhatóan 2025 nyarára készül el, és a megnyitását kora őszre tervezzük. Ez a beruházás egy több mint tízezer négyzetméteres, kétemeletes Mömax áruház lesz, amely a legújabb koncepcióinknak megfelelően teljesen digitalizált környezetet kínál majd. Az áruház napelemparkkal és elektromos töltőállomásokkal lesz felszerelve, valamint digitális árkijelzéssel, digitális kasszarendszerrel, digitális vásárlói irányítással és részben digitális fizetési lehetőségekkel is várja majd a látogatókat. Azt is tervezzük, hogy a kölcsönözhető kis tehergépjárműveink egy része elektromos meghajtásúvá válik, így a gépparkunkat is a fenntarthatóság kihívásaihoz igazítjuk.
Szolnokon és Békéscsabán is lezárultak az engedélyeztetési folyamatok, megkaptuk az építési engedélyeket. Jelenleg a közműhálózat kiépítéséről, valamint a gyalogos és kerékpáros közlekedés biztosításáról egyeztetünk a közúti hatóságokkal és más érintett felekkel. A terveink része, hogy ezek a helyszínek is megfeleljenek a legmodernebb elvárásoknak, mind az ügyfélélmény, mind a fenntarthatóság terén. Ha az előkészítés lezárul ezeken a helyszíneken valamikor a jövő év során elindítjuk a beruházásokat.
– Hány alkalmazottat foglalkoztat most az MMXH?
– Stabil létszámmal működünk: jelenleg valamivel több mint ezer fő körül ingadozik az alkalmazottak száma. Emellett a beszállítókkal való együttműködés révén szintén jelentős mennyiségű munkahelyet teremtünk Magyarországon. Ami a magyar gyártmányú termékek arányát illeti, az sajnos a bútorok tekintetében a tíz százalékot sem éri el, mert a hazai bútorgyártás, legalábbis olyan léptékben és minőségben, amely számunkra releváns lenne, gyakorlatilag megszűnt. Pedig a hazai bútorgyártók erősödése hozzájárulhatna egy hagyományos iparági kultúra feltámasztásához a gazdaság stabilitásához és a versenyképes árukínálat bővítéséhez, ami mindannyiunk közös érdeke.
Érsek M. Zoltán
