Júniusban a vírushelyzet javulásával kismértékben tovább javult a konjunktúraérzet: a lakossági index mínusz 6,9-ről mínusz 6,2-re nőtt, a vállalkozásoknál pedig mínusz 6,9 pontról mínusz 5,5 pontra emelkedett a mutató – közölte a Századvég Gazdaságkutató.
A lakossági konjunktúraindex egyes alindexei közül két alindex javult, két alindex pedig romlott az előző hónaphoz képest. A legjelentősebb javulás a gazdasági környezet megítélésében történt, értéke mínusz 13,2-ről mínusz 8,1-re javult. A foglalkoztatási helyzet mutatója 1,9-ről 2,3-re emelkedett.
Jelentősen romlás jelent meg ugyanakkor az infláció kilátásait illetően az elmúlt hónapokban 5 százalék fölé emelkedő fogyasztói áremelkedés nyomán. A mutató mínusz 29,1 pontról mínusz 34,7 pontra csökkent, ami a legalacsonyabb érték a felmérés 2019. augusztusi kezdete óta. Kisebb mértékben, mínusz 5,8 pontról mínusz 6,8 pontra mérséklődött a lakosság körében az anyagi helyzet megítélése, ami azonban még így is kedvezőbb az áprilisi értéknél.
A korlátozások lazításával jelentős elmozdulás látható az egy héten ledolgozott munkaórák számában: 58,1 százalékról 52,0 százalékra csökkent azok aránya, akik egy héten 30 és 45 óra között dolgoznak, míg 31,7 százalékról 37,3 százalékra nőtt azoké, akik heti 45 óránál többet dolgoznak. A 30 óránál kevesebbet dolgozóké 10,6 százalék volt, amely hibahatáron belüli, 1,5 százalékpontos emelkedést jelent egy hónap alatt.
A vállalati felmérésben három alindex javulást mutatott, egy pedig stagnált. A legkedvezőbb továbbra is az iparági környezet megítélése, amelynek értéke 19,2-ről 22,7-re emelkedett. A gazdaság újraindulását mutatja, hogy jelentősen, mínusz 12,8-ról mínusz 8,0-ra emelkedett a gazdasági környezet megítélésének alindexe. Kismértékben, mínusz 8,4-ről mínusz 7,1-re emelkedett az üzleti környezet alindexe, míg a termelési környezet megítélése mínusz 8,8 ponton stagnált.
A vállalatvezetők érzékelték a jegybanki üzeneteket és ehhez kapcsolódóan a forint árfolyamának változását. A felmérés tanúsága szerint a legnagyobb javulás a forint árfolyamának következő egy évben várt változását tekintve történt.
A májusi 12,0 százalék után 19,3 százalék vár kismértékű erősödést. A változatlan árfolyamra számítók aránya 25,5 százalékról 27,9 százalékra emelkedett, miközben 43,2 százalék helyett 34,7 százalék vár kismértékű, 11,1 százalék helyett pedig már csak 7,9 százalék jelentős gyengülést.
A vállalkozásvezetők az elmúlt hónaphoz képest júniusban valamelyest nehezebbnek ítélték meg a fejlesztésekhez szükséges források előteremtését, amit az Nhp Hajrá várható kivezetése is magyarázhat. Az eltérések azonban e kérdés esetében csekélyek: a májusi 26,6 százalék után júniusban 23,0 százalék mondta, hogy a források előteremtése egyáltalán nem jelent nehézséget, míg alig változott és 23,9 százalékot tett ki azok aránya, akiknél ez inkább nem jelentett nehézséget, míg 19,5 százalékról 22,4 százalékra emelkedett azoké, akiknél ez teljes mértékben nehézséget okozott.
A Századvég Gazdaságkutató 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati és a lakossági konjunktúraindexét. A felmérésben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdeznek meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról.
