Tatabánya Magyarország legboldogabb városa, Salgótarján a sor végén kullog a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában a boldogság világnapja alkalmából közzétett kutatás szerint.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE PPK) Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja Oláh Attila professszor irányításával, a Bagdi Bella vezette Jobb Veled a Világ Alapítvánnyal együttműködve végzett felmérést Magyarország 832 településén élő 17-89 éves férfiak és nők megkérdezésével. A kutatócsoport a boldogság világnapjára összegezte a 2019-es Boldogságtérkép Kutatás eredményeit – közölte az egyetemi kar az MTI-vel.
A főbb eredmények szerint a magyar lakosság boldogságszintje a 2016-ban és a 2017-ben mért értékekhez képest emelkedést mutat, de régiókként, megyékként és megyeszékhelyekként eltérően alakul. Az Észak-Alföld régióban elsősorban a Hajdú-Bihar megyéből származó adatoknak köszönhetően nőtt a boldogságszint, a Nyugat-Dunántúl régióban a legboldogabb a lakosság és Észak-Magyarországon vallják magukat boldogtalannak az emberek annak ellenére, hogy itt is emelkedett a boldogságszint.
Megyék szintjén Heves, Hajdú-Bihar, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében nőtt a boldogságszint, Somogy, Baranya, Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyében csökkent.
A megyeszékhelyek közül Tatabánya ismét Magyarország legboldogabb városa. Salgótarjánban és Miskolcon emelkedett ugyan a boldogságszint, de továbbra is ez a két város foglalja el az utolsó két helyet a megyeszékhelyek boldogságszint rangsorában, Salgótarján jelentősen alacsony értékekkel.
A nagyvárosok közül Győr a legboldogabb, Kecskeméten, Veszprémben, Zalaegerszegen és Szombathelyen csökkent a boldogságszint, Debrecenben, Békéscsabán, Szekszárdon, Pécsett és Kaposváron emelkedett. A Budapesten élők boldogságszintje változatlanul a magyar lakossági átlag alatt van.
A nők minden régióban boldogabbnak vallják magukat, életkor szerint továbbra is a 36-50 éves férfiak és nők boldogságszintje a legmagasabb. A korábbiaktól eltérő eredmény, hogy a 65 év feletti férfiak fizikai állapotukról pozitívabban nyilatkoznak és boldogabbnak is vallják magukat, mint a nők.
A felmérésben Erdélyben élő 288 magyar férfi és 759 magyar nő is részt vett a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem Marosvásárhelyi Karán működő, Krizbai Tímea vezette Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport jóvoltából. Az eredmények szerint az Erdélyben élő magyar férfiak 10 fokú skálán mért boldogságszintje magasabb, a pozitív mentális egészség mutatókban, valamint a testi és fizikai állapotuk szintjében is magasabb értékeket adtak, mint a hazai tesztkitöltők. Az Erdélyben élő nők boldogságszintje szintén magasabb, viszont a pozitív mentális egészség szintje a Magyarországon élő nőknél magasabb.
Boldogság Világrangsor – Magyarország a 62.
A World Happiness Report 156 országot rangsorolt az egy főre jutó GDP és a várható egészséges élettartam alapján. A tanulmányhoz továbbá globális felmérések négy tényezőjét is alapul vették, amelyekben a résztvevők egy tízes skálán értékelték, hogy mekkora társadalmi támogatásra számíthatnak, ha bajba kerülnek, mekkora szabadságot élveznek életük fontos döntéseiben, mennyire érzik korruptnak a társadalmat, amiben élnek és mennyire gondolják nagylelkűnek magukat.
