Miközben a légiutasok arra számítottak, hogy a Covid után felfutó kereslet a járvány előtti szintre csökkenti a repjegyárakat, csalatkozniuk kellett. Nézzük miért?
A repjegyárakkal kapcsolatos helyzetet jól mutatja, hogy az illetékes minisztérium szerint Franciaországban mind a hosszú, mind a rövid távú útvonalak esetében 23,6 százalékkal nőttek a repjegyárak 2022-höz képest. A Kayak online utazási portál pedig azt jelezte, hogy a Nagy-Britanniából induló nemzetközi járatok esetében 2023 tavaszán 18 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2022-ben.
Szakemberek szerint ebben a légitársaságok áremelését segítő kirobbanó keresletnövekedés mellett a növekvő inflációnak és az ukrajnai háború miatti szankciók által is gerjesztett magas üzemanyagáraknak van meghatározó szerepük. Ráadásul a kerozin ára a légitársaságok üzemelési költségeinek nagyjából 30 százalékát teszi ki.
A repjegyárak csökkenése ellen dolgozott az is, hogy az alapanyagokhoz kötődő logisztikai láncok megszakadásával többféle alkatrész vált nehezen beszerezhetővé és jellemzően drágábbá, ami a karbantartási költségek jelentős növekedését vonta maga után. A dráguláshoz a munkabérek jelentős emelkedése is hozzájárult, miközben a másik oldalon az infláció és az áremelkedések ellenére sem csökken a repülőjegyek iránti kereslet. Amiben annak is szerepe van, hogy a Covid alatt kényszerűen lemondott utazásokhoz kötődő jóváírásként a légitársaságok a repülés lehetőségének elhalasztását adták kompenzációnak – ezek a kreditek jellemzően 2023-ban futnak ki.
Az áremelkedésben annak is szerepe van, hogy a hatalmas utazási kedv miatti nyári légikáoszok – amihez több helyen a sztrájkok is hozzájárultak -, több járattörléssel is együtt járt. Ez a kínálat csökkenésével tovább erősítette a keresletet. És miközben a tőkeszegényebb légitársaságok egy része tönkrement – a Flybe, a Flyr és mások -, a többieknél a Covid alatti leállás miatti pénzügyi nehézségek akadályozták azt, hogy a teljes kapacitásukhoz visszatérve bővítsék a kínálatot. További tényező, hogy a drága business utak home office miatti lecsökkenése is az átlagos repjegyárak emelésében érdekeltek a légitársaságok.
Az árak csökkenését segítő kapacitás bővítést gátolja az is, hogy a két legnagyobb repülőgépgyártó, az Airbus és a Boeing is késésben van a gépek leszállításával. Ez csak a Boeing esetében, idén nyáron akár 10 ezer férőhellyel is csökkenthette az ülőhelykínálatot.
Jens Bischof Eurowings vezérigazgatója a Funke médiacsoportnak azt mondta, hogy az üzemanyag, a személyzeti és a repülőtéri költségek emelkedése miatt a repülőjegyárak további emelkedésére számít, hozzátéve, hogy „taxiáron már nem lehet repülni”. Már csak azért sem, mert az Európai Unió által a károsanyag kibocsátás csökkentése a légitársaságok számára is további kiadásokat jelent az elkövetkező évekre.
És hogy utasként mit tehetünk? Szakemberek szerint egyrészt örülni kell annak, hogy a repjegyárak összességében stabilak. Másrészt, ha olcsóbb jegyre vágyunk foglaljunk előre és az időpontot tekintve legyünk rugalmasak.
Érsek M. Zoltán
