Alig mozdultak meg az irányadó New York-i tőzsdemutatók szerdán. A befektetők kivárnak, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve legutolsó kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvétől remélnek friss információkat arról, hogy a monetáris politikai döntéshozók miként ítélik meg az infláció és a gazdaság helyzetét.
A 30 vezető iparvállalat DJIA-indexe 0,04 százalékos pluszban, míg az S&P 500-as mutató 0,01 százalékos, a technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója pedig 0,17 százalékos mínuszban indította a kereskedést.
A nagy nyugat-európai értéktőzsdéken vegyesen alakult a kereskedés. Szerda délután fél négykor a londoni FTSE-100 index 0,90 százalékos, a párizsi CAC-40 pedig 0,06 százalékos pluszban, míg a frankfurti DAX-index 0,07 százalékos, a madridi IBEX-35 mutató 0,32 százalékos, a milánói FTSE MIB 0,28 százalékos, az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül pedig az EuroStoxx50 0,26 százalékos mínuszban állt.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1890 dollárt adtak, 0,10 százalékkal gyengült a dollár. A jenhez képest azonban 0,12 százalékkal erősödött a dollár, 109,88 jenen forgott.
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 0,45 százalékkal, 1735,70 dollárra, a júniusi szállítású aranyé pedig 0,34 százalékkal, 1737,00 dollárra esett a New York-i árupiacon.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökkenésre váltott délután.
A júniusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 0,27 százalékos mínuszban, 62,57 dolláron, a májusi szállítású WTI pedig 0,47 százalékos veszteségben, 59,05 dolláron forgott fél négykor.
Délután három óráig jórészt emelkedtek az olajárak az erősebb világgazdasági növekedési kilátásoknak köszönhetően. Kedden Bécsben megkezdődtek az iráni atomalku újraélesztését célzó közvetett tárgyalások, amelyek – siker esetén – az iráni olajexportot sújtó szankciók enyhítését eredményezhetik, ez a kilátás viszont lefelé húzza az árakat.
