Donald Trump amerikai elnök többször felvetette Grönland megvásárlását Dániától – értesült a The Wall Street Journal. A hírt Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő áprilisi tréfának nevezte.
A értesülést először a The Wall Street Journal, majd a CNN is közölte. A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az elnök többször is, hol komolyabban, hol viccesen szóba hozta a Dániához tartozó, autonómiát élvező sziget esetleges megvásárlását.
Vacsorák és beszélgetések alkalmával Trump állítólag azt kérdezte tanácsadóitól, vajon az Egyesült Államok megvásárolhatja-e Grönlandot, majd a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek lehetőségét.
A lap állítása szerint Trump néhány tanácsadójának tetszett az ötlet, támogatásáról is biztosította az elképzelést, más tanácsadók viszont tréfálkozásként kezelték. Nem fehér házi források – a The Wall Street Journal szerint – Grönland esetleges megvásárlását Alaszka megvásárlásához hasonlították. Alaszkát 1867-ben vásárolta meg az Egyesült Államok a cári Oroszországtól.
Az 56 ezer lelket számláló, stratégiai fekvésű Grönland, amely egykor egy kontinenst alkotott Észak-Amerikával, a Föld legnagyobb szigete és a Dán Királysághoz tartozó autonóm terület. Egy 2009-ben rendezett népszavazás után a grönlandiak megkapták a rendelkezési jogot a természeti kincseik felett és a nyelvüket – az inuitot – is hivatalos nyelvként ismerik el.
A The Wall Street Journal állításait sem az amerikai külügyminisztérium, sem a Dán Királyság amerikai nagykövetsége, sem pedig Grönland washingtoni képviseleti irodája nem kívánta kommentálni. A lap megjegyezte, hogy Donald Trump a jövő hónap elején Dániába látogat.
Elemzők szerint Grönland fontos hely az amerikai nemzetbiztonsági érdekek szempontjából. Az Egyesült Államok és Dánia közötti, évtizedekkel ezelőtt megkötött védelmi szerződés korlátlan jogot ad Washingtonnak a Grönland északnyugati részén lévő Thule légitámaszpont működtetésére. Ez egyébként az Egyesült Államok legészakibb katonai támaszpontja, mintegy 1500 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, és része az amerikai ballisztikusrakéta-jelző rendszernek. Ezt a támaszpontot használja az amerikai légierő űrparancsnoksága és az Észak-amerikai Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) is.
A hír hallatán Lars Lokke Rasmussen korábbi dán kormányfő számos társával együtt kétkedésének adott hangot a Twitteren. Az egykori miniszterelnök áprilisi tréfához hasonlította az amerikai vásárlási szándékot.
Aaja Chemnitz Larsen, Grönland dán parlamenti képviselője tovább ment, egyenesen elutasította az ötletet. Kijelentette, köszönettel nemet kell mondani Trump ötletére. Ehelyett jobb lenne, ha az Egyesült Államok egyenjogú partnerként kezelné Dániát, egy erős és hosszú távú kapcsolat jobban segítene, és nagyobb függetlenséget adna Grönlandnak.
Egy másik nyilatkozó, Martin Lidegaard, a dán szociálliberális párt külügyi szóvivője viccnek nevezte a felvetést.
Egyébként nem Donald Trump az első amerikai elnök, aki felvetette Grönland esetleges megvásárlását: Harry Truman 1946-ban meg is próbálkozott az ügylettel.
