A Németországban december közepén életbe lépő második járványvédelmi gazdasági zárlat nagy valószínűséggel nem fog a tavaszihoz hasonló recessziót okozni – mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.
“Szinte biztos vagyok benne, hogy nem fogunk olyan recessziót megélni, mint az első, a tavaszi zárlat során” – fogalmazott a miniszter a Deutschlandfunk rádiócsatornának adott interjúban. “Ha okosan járunk el, most is meg fogjuk tudni őrizni gazdaságunk belső erejét” – tette hozzá.
A német bruttó hazai termék a második negyedévben 9,8 százalékkal esett vissza a járványvédelmi korlátozások miatt, a harmadik negyedévben azonban 8,5 százalékkal növekedett.
Németországban az elkövetkező hetekben a létszükségleti cikkeket forgalmazó üzletek kivételével minden nyilvános intézményt bezárnak.
Az üzemek többsége azonban most folytatja a termelést, ellentétben a márciusi leállással, amikor fennakadások következtek be emiatt az ellátási láncokban.
“Bízom benne, hogy most a második zárlat során sikerül elkerülnünk a gazdaság teljes leállását” – jelentette ki Altmaier az interjúban.
A zárlat december 16-tól január 10-ig lesz érvényben. A miniszter figyelmeztetett azonban, hogy senki ne vegye kész ténynek a korlátozások januári feloldását, mivel minden a járványügyi helyzet alakulásától függ.
A gazdasági miniszter optimizmusát nem osztja az IAB (Institut für Arbeitsmarkt- und Berufsforschung) munkaerőpiaci és fogalkozáskutatási intézet, amely szerint a zárlat minden egyes hete 3,5 milliárd eurót semmisít meg az ország bruttó hazai termékéből.
Enzo Weber, az IAB kutatója szerint azonban a vírus elleni védőoltás küszöbön álló alkalmazása már előre vetíti a megszorítások végét. “A munkaadók ezért igyekeznek majd megtartani alkalmazottaikat” – mondta, hozzátéve, hogy “lesznek azért munkaerőpiaci zavarok“.
A Hans Boeckler Foundation megbízásából végzett felmérés eredménye alapján a németek 40 százalékának rontott az anyagi helyzetén a járványvédelmi zárlat. A júniusban végzett hasonló tanulmány még 32 százalékos arányt mutatott ki. Az 1500 eurós vagy az alatti keresettel rendelkezőknek a fele, a 2000 euró felett keresőknek pedig a harmada számolt be anyagi helyzetének a romlásáról.
