Hét hónapos kényszerszünete után újra fúrni kezdett a Marson az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Insight űrszondájának robotvakondja.
A HP3 német fejlesztésű műszer feladata a vörös bolygó belsejében a meleg áramlatok mérése. Első, négy órán át tartó művelete során áprilisban a robotvakond 4000 kalapácsütést ejtett és 35 centiméter mélyre jutott a vörös bolygó talajában, ezután azonban megrekedt és nem jutott tovább.
Ennek oka valószínűleg az volt, hogy a műszer egy viszonylag széles lyukat ásott, ezen azonban már nem talált fogást. Ezért ahelyett, hogy lefelé fúrt volna, egy helyben ugrándozott.
A NASA közlése szerint a robotvakond az elmúlt két hétben két centimétert haladt előre. Bár ez csak kis mértékű haladás, a kutatók nagyon izgatottak az előrelépés miatt.
“Szurkolunk, hogy vakondunk tovább haladjon előre” – mondta Tilman Spohn, a Német Űrkutató Központ (DLR) munkatársa, a kísérlet vezető tudósa.
Miután a műszer megakadt, a DLR munkatársai azt a megoldást dolgozták ki, hogy az Insight egyik robotkarjának lapátja segítségével odaszorítják a robotvakondot a lyuk falához. Ez megfelelő súrlódást biztosítana, a műszer újra megkapaszkodhat és folytathatja a fúrást.
Az InSight űrszonda robotkarjának eredeti feladata a különböző műszerek kihelyezése a Mars felszínére. Most azonban a kutatók megpróbálták úgy átprogramozni, hogy meg tudja fogni a HP3-at. Fennállt azonban a kockázat, hogy a robotvakond behorpad.
A módszernek köszönhetően a robotvakond október 8. óta három alkalommal összesen 220 kalapácsütést ejtett, ezzel lassan, de biztosan halad előre.
A tudósok szerint időbe – és sok kalapácsütésbe – telik, míg elérik a kívánt mélységet.
Az Insight tavaly november 26-án landolt a Marson, az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében. A 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, leszállási helyén végzi feladatait. Az első szeizmikus morajt áprilisban rögzítette.
Az összesen 650 millió eurós (208,8 milliárd forint) misszió a tervek szerint két éven át tart.
