A háborús övezetekbe nehéz pénzt be- és kijuttatni. Azon a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hadiállapotot hirdetett. A központi bank felfüggesztette a devizakereskedelmet és befagyasztotta a hrivnya árfolyamát. Betiltotta a digitális pénzátutalásokat is. Az ukránok igyekeztek készpénzt felvenni, a hrivnya értéke zuhant. Az átutalások lelassultak, napokig tartott, mire az országba értek. A gyors pénzeszközök iránti igény növekedésével Ukrajna a kriptoeszközök felé fordult, hogy segítse háborús erőfeszítéseit. Hogyan teszi ezt, és mit tudnak a kriptopénzek nyújtani, amit a hagyományos valuták nem?
Két nappal az invázió kezdete után az ukrán kormány a közösségi médiában közzétette bitcoin, ethereum és tether tárcáinak címeit. Az ukrán digitális átalakulásért felelős minisztérium azóta már 14 kriptovalutában fogad el adományokat.
“A kripto valóban segített az első napokban, mert így tudtunk fedezni néhány azonnali szükségletet” – mondta a The Economistnak Alex Bornyakov, Ukrajna digitális átállásért felelős miniszterhelyettese.
Az ukrán kormány eddig 100 millió dollárnak megfelelő összeget gyűjtött össze kriptovalutákban.
A nem kormányzati szervezetek is gyűjtenek forrásokat. A Come Back Alive, egy ukrán civil szervezet, amely 2014 óta gyűjt pénzt katonai felszerelésre és kiképzésre, a kriptóra támaszkodik, miután kirúgták a Patreonról, egy olyan adománygyűjtő platformról, amely hagyományos valutában fogad el adományokat, de nem engedi, hogy azokat katonai eszközökre költsék.
Az UkraineDAO, egy kriptokollektíva 6,5 millió dollár értékű ethereumért árverésre bocsátott egy ukrán zászlót ábrázoló, nem helyettesíthető tokent (NFT). Az Elliptic elemző cég szerint ez a tizedik legdrágábban eladott NFT. A bevételt humanitárius segélyezésre fordítják.
Ugyanakkor a kriptovalutában gyűjtött adományok elhalványulnak a hagyományos valutákban gyűjtöttek mellett. Kormányok és intézmények, mint például az IMF, több milliárd dolláros segélyt adtak Ukrajnának. Csak az Egyesült Államok márciusban 13,6 milliárd dollárnyi gyorssegélyt hagyott jóvá.
A kripto adományoknak azonban vannak előnyei. Az átutalások azonnaliak, a magánszemélyek könnyen adományozhatnak, és a kriptovaluták elméletileg mentesek a kormányok vagy a vállalatok ellenőrzésétől.
Március elejére az ukrán kormány már az összegyűjtött kriptodeviza több mint felét katonai felszerelésekre költötte.
Többek között gyógyszerekre, golyóálló mellényekhez szükséges ballisztikus lemezekre, walkie-talkie-kra, a katonák élelmezésére, hőkamerákra és sisakokra. Az összegyűjtött összegek mintegy ötödét közvetlenül kriptóban költötték el.
Mindebben segít, hogy Ukrajna már eddig is kripto-barát volt. A Chainalysis adatszolgáltató cég által készített index szerint 2021-ben az ország a negyedik helyen állt a világon a kriptoelfogadás tekintetében. A háború kitörése óta az ukrán kormány igyekezett javítani a kriptoinfrastruktúrát.
Március 16-án Zelenszkij elnök számos új kriptorendeletet írt alá. A bankok azóta nyithatnak számlákat a kriptovállalkozások számára, és új védelmet biztosítanak a csalás ellen, például megkövetelik a tőzsdéktől, hogy regisztráljanak a kormánynál. A szabályozók is új felügyeleti jogköröket kaptak.
A kriptovaluták egyre szélesebb körű használata azonban kockázatokkal is jár.
Az amerikai és európai törvényhozók aggódnak amiatt, hogy az oroszok ilyen valutákat használnak a szankciók kijátszására, valamint a csalások miatt. Erre már volt is példa: a Peaceful World nevű hamis tokent kibocsátó csalók ukrán tisztviselőknek adták ki magukat, és megtévesztették az adományozókat, akik azt hitték, hogy a háborús erőfeszítéseket támogatják.
A kriptón keresztül történő pénzküldés mindemellett magas tranzakciós díjakkal is jár. A közvetítők, például a tőzsdék, kibertámadásoknak kitettek lehetnek. A kriptovalutát elfogadó “szállítók” megtalálása pedig nehézkes, nem utolsósorban azért, mert sok kriptovaluta értéke ingadozó, ami kevésbé teszi őket hasznossá a fizetések és tranzakciók során.
